Játékfilmek


A kezdetektől 1945-ig

referens:
Kurutz Márton

Némafilmek

Amikor a magyar filmarchívum 1957-ben létrejött, már 56 év telt el az első magyar film, A táncz 1901-es születése óta. Ez azt jelenti, hogy utólag kellett összegyűjteni több mint fél évszázad filmtermését. A hatvanas évek közepén mindössze 12 magyar néma játékfilm volt gyűjteményünkben. Ma már 50 néma játékfilmet, valamint 35 játékfilmtöredéket őrzünk, ami az aktív gyűjtőmunkának és az egyre fejlődő nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhető. A rendszerváltás óta 32 némafilmet kutattunk fel, és találtunk magyar némafilmeket külföldi archívumokban. Ez még mindig igen kevés a némafilm korszakban készült mintegy hatszáz filmhez viszonyítva.

csakegykislany2.jpg
Eggerth Márta és Jávor Pál a Csak egy kislány… című filmben, 1929

A magyar némafilmek túlélési aránya kb. nyolc százalékos, ez a nemzetközi átlag (10–15%) alatt van. A nemzetközileg is elismert, virágzó magyar némafilmgyártás úttörői, Korda Sándor, Kertész Mihály, Fejős Pál, Bolváry Géza, Várkonyi Mihály, Lugosi Béla, Lucy Dorain, Maria Corda, Putty Lia, és még sokan mások később az egyetemes filmtörténet kiemelkedő alakjaivá váltak. Szomorú tény, hogy Korda Sándor magyarországi filmjei közül mindössze egy, Az aranyember maradt fenn. Fejős Pál, Bolváry Géza magyarországi némafilmjei közül egy sem maradt fenn, Lugosi Béla, Lucy Dorain csak egy-egy rövid filmtöredékben látható. Maria Corda és Putty Lia magyar filmjei elvesztek.

Hangosfilmek 1945-ig

Az 1945 előtt készült hangosfilmek hatvan százaléka túlélte a második világháborút, s bekerült az 1957-ben létesült nemzeti filmarchívumba. Azóta további húsz százalékot sikerült felkutatni és megszerezni. A filmek keresése ma is folyik: még az elmúlt 15 évben is több mint harminc film került elő külföldi archívumokból, magyar és külföldi magángyűjteményekből. Nem csak a gyűjteményünkből hiányzó filmeket keressük, hanem azokat is, amelyekből csak hiányos, nem megfelelő minőségű, vagy csak 16 mm-es kópia maradt fenn.

0971.jpg
Szellay Alice az Emberek a havason című filmben (1942)

Technikai szempontból az jelenti a fő problémát, hogy a korszak filmjeiből gyakran csak egy agyonjátszott forgalmi kópia maradt fenn gyűjteményünkben. Folyadékos kopírozással a kép jelentős mértékben javítható, de az erősen sérült, karcos hangot fotokémiai módszerekkel nem mindig lehet élvezhetővé tenni. Ilyen esetekben a digitális hangtisztítás jelenthet megoldást, amelynek eredményei jók, de magas költségei miatt eddig csak néhány film hangját tudtuk restaurálni ezzel a módszerrel. A digitális technika a képhibák javításában, a kifakult színek helyreállításában is sokkal hatékonyabb a hagyományos laboratóriumi eljárásoknál. Ennek kipróbálására először 2003-ban került sor. Digitális technikával sikerült visszavarázsolni A beszélő köntös (1941, r: Radványi Géza) idők során kifakult színeit. Hagyományos módszerekkel lehetetlen örökzöld filmkomédiánk, a Hyppolit, a lakáj restaurálása: a film eredeti kép- és hangnegatívjában keletkezett kép- és hanghibák laboratóriumi módszerekkel már nem korrigálhatók, a nyersanyag zsugorodása miatt a film hagyományos kopírgépen nem másolható. Az egyetlen megoldás, a digitális kép- és hangrestaurálás, amelyre 2008-ban a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával került sor.

1945–1988 – A szocialista korszak filmjei

referens: Deák-Sárosi László

Szörényi Éva, Pécsi Sándor
Szörényi Éva és Pécsi Sándor (Erkel, 1952)

A második világháború befejezésétől a rendszerváltásig terjedő időszak, a szocialista korszak a magyar játékfilm történetének jellegzetes, sokrétű, nemzetközi sikerekben rendkívül gazdag periódusa. Mintegy 750 nagyjátékfilm és ezer körüli rövidfilm készült ekkor, a film a magyar kultúra egyik vezető művészeti ága volt. Kezdetben az ideológia közvetítője, majd a kádárizmus, a „legvidámabb barakk” idején a másként gondolkodás, a szabadság műfaja volt, egyfajta kirakat a Nyugat felé. A korszak filmjei (filmnegatívok és Mafilm köteles kópiák) szinte hiánytalanul az archívum birtokában vannak, kivételt csak bizonyos moziforgalmazásba is került televíziós munkák képeznek (ezeket az MTVA archívuma gyűjti). Az archívum elsődleges feladata e gyűjtemény tartalmi, technikai rendszerezése, megőrzése, felújítása, adatbázis-építés, a korszakkal kapcsolatos sajtódokumentáció, filmplakátok, fotók gyűjtése, filmtörténeti anyagok, írások készítése. Az ezredfordulótól legalább ilyen fontossá vált a nemzeti filmkincs hozzáférhetővé tétele, hogy jó minőségben elérhetővé, és kutathatóvá váljanak a magyar film egyetemes értékei. Ez a projekt 2005-ben kezdődött el, az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 100 játékfilmet és 590 filmhíradót digitalizáltunk és adtunk át a NAVÁ-nak (Nemzeti Audiovizuális Archívum), amelynek weboldalán hozzáférhetőek valamennyi nagyobb könyvtárban, oktatási intézéményekben és egyéb ún. NAVA-ponton.

1989-től napjainkig

referens: Szlaukó Katalin

rengeteg
Filmplakát

A rendszerváltás óta (a legutóbbi két év kivételével) évente átlag 25–30 magyar nagyjátékfilm készült, kerek évfordulókon (millennium, 1956 ötvenedik évfordulója) ennél is több. Az 1994-ben kiadott köteleskópia-rendelet értelmében az elkészült filmekből a gyártó köteles leadni egy kópiát az archívumnak. Az gyűjteményünkbe kerülő filmeket archiváljuk, kutatási célokra reprodukáljuk. Adataik, leírásuk bekerül egy belső adatbázisba – erre alapozva készültek a filmográfiák, 2009-ig a Filmévkönyvek, a MozgóKépTár CD-ROM sorozat, valamint a magyar játékfilmek online adatbázisa is.

Gyűjtjük és katalogizáljuk a filmekhez kapcsolódó dokumentációt: fotókat, dialóglistákat, promóciós anyagokat. Gyűjtjük, rendszerezzük és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tesszük a filmekhez kapcsolódó sajtóanyagot. Dossziétárunkban megtalálható az egyes filmek, alkotók, filmszemlék és az egyes évek filmes eseményeinek anyaga. Válaszolunk a területtel összefüggő hazai és külföldi megkeresésekre, tanácsadóként közreműködünk a különböző hazai és külföldi rendezvények, filmhetek programjának előkészítésében, filmográfiai adatokkal, annotációkkal segítjük, illetve az utókor számára dokumentáljuk az egyes filmek életútját.

• Publikálva: 2020.12.05. 09:23 • Címke: játékfilm, film, manda