​Nyitott archívum

Látogatás a filmarchívumban

mnfa_leadA Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Magyarország egyetlen filmes közgyűjteménye, amelyet az érdeklődők csoportos vezetés keretében, az intézmény munkatársainak kalauzolásával tekinthetnek meg.

A látogatás első részében az archívumi aulában található magyar filmtörténeti kiállítás tekinthető meg, ahol a különböző témák köré rendezett tablókról a magyar film különleges világába, helyszíneibe, a filmgyártás és -megőrzés kulisszatitkaiba, páratlan érdekességeibe nyerhetnek betekintést.

A séta az összességében 1650 m2-en elterülő filmraktárakban folytatódik, amelyekben mintegy 67 000 kópiát és 260 000 tekercset, zömmel 35 és 16mm-es filmszalagot tárolunk a némafilm kezdeteitől a jelenkorig. Ennek az anyagnak a megőrzésén, szakszerű felújításán és digitalizálásán, tartalmi feldolgozásán és hozzáférhetővé tételén dolgoznak munkatársaink. Arról hallhatunk, hogy az alapítástól (1957) napjainkig hogyan, milyen forrásokból és milyen ütemben bővült a Filmarchívum állománya, hogyan történik az itt őrzött filmek beszerzése, technikai kezelése és raktározása, restaurálása és tematikus rendszerezése.

Archívum 16.
Látogatócsoport a filmraktárban

Az intézménytörténeti és filmtörténeti bevezetők után a technika kerül előtérbe: láthatók és kipróbálhatók régi filmfelvevő és filmvetítő eszközök, majd az egyes munkaszobákban a filmszalag, mint fizikai hordozó technikai és fizikai jellemzőit ismerhetik meg a látogatók. Kiderül, hogy hogyan működik a vágóasztal, illetve hogy hogyan vehetjük észre, ha bomlani kezd a nitrokópia.

Archívum 18.

Filmtechnikai ereklyék szegélyezik a séta útját: pl. egy Debrie kamera, amely 1931-től egészen a hetvenes évekig a legnépszerűbb filmfelvevő eszköz volt. Olyan híres mozik forogtak Debrie kamerával, mint a Hyppolit, a lakáj (1931), a Ludas Matyi (1949) vagy az Álmodozások kora (1964).

A MaNDA vetítőterében koncertre várva
Az archívum vetítőterme

Ezután az analóg és a digitális technika találkozási pontja következik, a stúdió. Ez az érdekes „kohó” a múltat köti össze a jelennel és a jövővel, hogy lehetőséget biztosítson az mozgóképi információk különböző technikai hordozókra való átmentésére, a megőrzés és szolgáltatás biztosítására. A látogatók bepillanthatnak a vetítőgépház életébe is: a digitális átállás miatt lassan muzeális értékűvé váló vetítőgépek kezelésének alapjaiba.

csodacsatarplakat
Egy filmplakát a 27 000-ből

A séta során lehetőség nyílik a Filmintézet különgyűjteményeinek (Fotó- és plakáttár, országos szakkönyvtár) megtekintésére: a közel 27 ezer filmplakát és 350 ezer filmmel kapcsolatos werkfotó mellett mintegy húszezer kötet könyv, háromezer kézirat, háromezer kötet folyóirat, négyezer forgatókönyv, 34 filmes periodika és külföldi szakfolyóirat hozzáférhető a kutatók számára.

Végül intézeti mozitermünkben tematikus vetítésekre hívjuk az érdeklődő csoportokat, ahol az állományunkban őrzött filmanyagokból adunk ismeretterjesztő, például a különböző szaktantárgyi órákhoz kapcsolódó ízelítőket.

Archívum 4.
Gyerekek animációs filmet készítenek a Múzeumok Éjszakáján

Látogatásra hétfőtől péntekig 9-15 óra között van lehetőség. A csoportok maximális létszáma: 15 fő (a nagyobb létszámú csoportokat több turnusban vezetjük végig a gyűjteményekben). A vezetés időtartama kb. 2 óra. A látogatás díja: 500 Ft/fő. Kérjük, hogy látogatási szándékát legkésőbb a tervezett érkezés előtt egy héttel az alábbi elérhetőségeken jelezze: Fejes Katalin (telefon: 394-1322, 394-1018, 200-8739).

Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) elérhetőségei és megközelítése

• Publikálva: 2013.02.20. 11:11