A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Magyarország egyetlen
filmes közgyűjteménye, amelyet az érdeklődők csoportos vezetés
keretében, az intézmény munkatársainak kalauzolásával tekinthetnek meg.A látogatás első részében az archívumi aulában található magyar filmtörténeti kiállítás tekinthető meg, ahol a különböző témák köré rendezett tablókról a magyar film különleges világába, helyszíneibe, a filmgyártás és -megőrzés kulisszatitkaiba, páratlan érdekességeibe nyerhetnek betekintést.
A séta az összességében 1650 m2-en elterülő filmraktárakban folytatódik, amelyekben mintegy 67 000 kópiát és 260 000 tekercset, zömmel 35 és 16mm-es filmszalagot tárolunk a némafilm kezdeteitől a jelenkorig. Ennek az anyagnak a megőrzésén, szakszerű felújításán és digitalizálásán, tartalmi feldolgozásán és hozzáférhetővé tételén dolgoznak munkatársaink. Arról hallhatunk, hogy az alapítástól (1957) napjainkig hogyan, milyen forrásokból és milyen ütemben bővült a Filmarchívum állománya, hogyan történik az itt őrzött filmek beszerzése, technikai kezelése és raktározása, restaurálása és tematikus rendszerezése.

Látogatócsoport a filmraktárban
Az intézménytörténeti és filmtörténeti bevezetők után a technika kerül előtérbe: láthatók és kipróbálhatók régi filmfelvevő és filmvetítő eszközök, majd az egyes munkaszobákban a filmszalag, mint fizikai hordozó technikai és fizikai jellemzőit ismerhetik meg a látogatók. Kiderül, hogy hogyan működik a vágóasztal, illetve hogy hogyan vehetjük észre, ha bomlani kezd a nitrokópia.

Filmtechnikai ereklyék szegélyezik a séta útját: pl. egy Debrie kamera, amely 1931-től egészen a hetvenes évekig a legnépszerűbb filmfelvevő eszköz volt. Olyan híres mozik forogtak Debrie kamerával, mint a Hyppolit, a lakáj (1931), a Ludas Matyi (1949) vagy az Álmodozások kora (1964).
Az archívum vetítőterme
Ezután az analóg és a digitális technika találkozási pontja következik, a stúdió. Ez az érdekes „kohó” a múltat köti össze a jelennel és a jövővel, hogy lehetőséget biztosítson az mozgóképi információk különböző technikai hordozókra való átmentésére, a megőrzés és szolgáltatás biztosítására. A látogatók bepillanthatnak a vetítőgépház életébe is: a digitális átállás miatt lassan muzeális értékűvé váló vetítőgépek kezelésének alapjaiba.

Egy filmplakát a 27 000-ből
A séta során lehetőség nyílik a Filmintézet különgyűjteményeinek (Fotó- és plakáttár, országos szakkönyvtár) megtekintésére: a közel 27 ezer filmplakát és 350 ezer filmmel kapcsolatos werkfotó mellett mintegy húszezer kötet könyv, háromezer kézirat, háromezer kötet folyóirat, négyezer forgatókönyv, 34 filmes periodika és külföldi szakfolyóirat hozzáférhető a kutatók számára.
Végül intézeti mozitermünkben tematikus vetítésekre hívjuk az érdeklődő csoportokat, ahol az állományunkban őrzött filmanyagokból adunk ismeretterjesztő, például a különböző szaktantárgyi órákhoz kapcsolódó ízelítőket.

Gyerekek animációs filmet készítenek a Múzeumok Éjszakáján
Látogatásra hétfőtől péntekig 9-15 óra között van lehetőség. A csoportok maximális létszáma: 15 fő (a nagyobb létszámú csoportokat több turnusban vezetjük végig a gyűjteményekben). A vezetés időtartama kb. 2 óra. A látogatás díja: 500 Ft/fő. Kérjük, hogy látogatási szándékát legkésőbb a tervezett érkezés előtt egy héttel az alábbi elérhetőségeken jelezze: Fejes Katalin (telefon: 394-1322, 394-1018, 200-8739).
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) elérhetőségei és megközelítése