Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

A közhiedelemmel ellentétben Kafka sokat utazott. Egy cseh–német projekt vállalkozott ennek interaktív bemutatására.
Jan Jindra többszörösen díjazott cseh fotográfus Franz Kafka utazásai című projektjének keretében a híres író európai kalandozásainak helyszíneiről készít fekete-fehér fotókat. A projekt egyik célja, hogy eloszlassa azt a képzetet, miszerint Kafka sohasem hagyta el Prágát. Sőt, Kafka rendkívül sokat utazott Csehországban, de eljutott Németországba, Franciaországba és Olaszországba is.
Útitársa is volt. Max Brod
Max Brodra elsősorban úgy emlékezünk, mint Kafka legközelebbi barátjára, műveinek megmentőjére, későbbi kiadójára. Kevésbé közismert, hogy sok esetben útitársa is volt: Judita Matyasova, a projekt koordinátora elmondta, hogy Kafka és Brod útikönyvvel felszerelkezve járták be Olaszország, Franciaország és Németország nagy részét. Olyanok voltak, mint két kalandvágyó fiatal, akik utazgatnak és érdekesebbnél érdekesebb vidékeket fedeznek fel. 
Minden érdekelte
A projekt előkészítői a kutatási fázisban nem csak utazásairól gyűjtötték össze az információkat, de Kafka szerteágazó érdeklődési körét is jobban megismerték. Néha úgy tűnik, hogy az írónak több mint 24 órából állt volna egy napja – mondják –, nem csak a kultúra iránt érdeklődött, hanem a legújabb technikai fejlesztések területén is otthon volt. Érdekelte a modern táncművészet, a vegetarianizmus és az első olasz légibemutató is. Szeretett moziba járni és Siegfried nagybátyjával motorozni – ritka kíváncsi személyiség volt.

A luzerni hotel, ahol megszállt
Jan Jindra, a projekt fotográfusa több mint hatvan helyszínen készít fotókat. Azonban nem könnyű pontosan feltérképzeni, hogy Kafka merre is járt. A projekt tanácsadói között megtalálható a két legelismertebb Kafka-kutató, Josef Čermak, a Kafka Egyesület megalapítója és Hans Gert-Koch, Kafka levelézésének kiadója és szerkesztője. Levelei, naplói, képeslapjai alapján rekonstruálták, hogy merre járhatott, Jindra pedig a lehető legautentikusabb képeket készítette/készíti el az újra bejárt helyeken.
A szervezők elmondták, hogy míg Berlinben például közismert tény, hogy Kafka járt ott, addig Svájcban csak egyetlen hotelről tudják, hogy ott megszállhatott – a hotel tulajdonosai rendkívül büszkék is erre a tényre. Olaszországban pedig még csak most indul a projekt.
Franz Kafka utazásainak feltérképezését itt követhetjük nyomon, a projektet a Cseh–Német Jövőért Alap támogatja.
Bakk Ágnes