Észak-Amerikában hamarosan befejeződik a mozik digitális forradalma

Az amerikai mozisok éves összejövetelének eredménye.

Meglehet, hogy az észak-amerikai filmforgalmazók idén szállítanak utoljára filmkópiákat az amerikai és kanadai filmszínházakba: a celluloid szalagokat tartalmazó filmes dobozok az analóg múlt részeivé válnak, befejeződik a mozik digitális forradalma – hangzott el a Las Vegasban zajló CinemaCon rendezvényen, az amerikai mozisok éves összejövetelén. John Fithian, az Amerikai Mozitulajdonosok Országos Szövetségének elnöke már két éve megjósolta, hogy az amerikai filmforgalmazásban az átállás celluloidról digitális formátumra 2013 vége előtt megtörténhet – emlékeztetett a The Hollywood Reporter online kiadása. Fithian akkor arra is felhívta a mozisok figyelmét, hogy a 20th Century Fox két éven belül meg akarja szüntetni a kópiás filmforgalmazást az Egyesült Államokban. „Senki sem építhet többé a filmkópiák forgalmazására” – jelentette ki.

Befejeződik a forradalom, mondta John Fithian. Fotó: The Hollywood Reporter

2012 végére a világ filmvásznainak 75 százaléka, azaz 90 ezer moziterem tért át a digitális formátumra – mondta el Las Vegasban Michael Karagosian, a digitális mozis technológiával foglalkozó MKPE Consulting elnöke. Hozzátette: az észak-amerikai vetítők 85 százaléka már digitális, Európában pedig 67 százalék működik az új technológiával. A filmstúdiók örülnek a váltásnak, mivel jóval olcsóbb a digitális filmterjesztés, mint a kópiák szállítása országszerte. A mozisok eleinte aggódtak az átállás költségei miatt, de kiderült, hogy a virtuális kópiák kisebb költségei segítenek a felmerült kiadások fedezésében. Amikor manapság egy stúdió Amerika-szerte forgalmazni kezd egy filmet, 2000–2500 moziban mutatja be, de ebből már csak mintegy háromszázba kell kópiát küldenie – ismertette Claude Gagnon, a Technicolor Creative Services elnöke. A filmszalag veszélyeztetett fajjá vált – fogalmazott a THR.com felidézve, hogy a Fujifilm márciusban szállította le az utolsó filmszalagot, a csődvédelem után éledező Kodak pedig korábbi kapacitásának csupán 10–15 százalékával dolgozik.

Veszélyben. Képkockák Macskássy Gyula Orion-reklámfilmjéből (1942–43).

Latin-Amerikában nem számítanak a digitális moziforradalom gyors előretörésére: egyelőre a vetítők 49 százaléka digitalizált. Ausztráliában viszont a Deluxe bezárta a kópiamásolóit. Akadnak, akik viszont arra számítanak, hogy a digitális trend piaci rést nyithat, és Nagy-Britanniában ezt ki is akarják használni. A Deluxe tulajdonában lévő Company 3 és az iDailies londoni filmlaboratórium olyan megállapodásra jutott, amely támogatja a jelenleg 35 milliméteres filmre forgatott produkciókat vagy előkészítésüket az Egyesült Királyságban, köztük Kenneth Branagh-nak a Disney számára forgó Hamupipőke-adaptációját. A kezdeményezés kitűnő hír annak a Ken Loach, Stephen Frears, Paul Greengrass és más neves filmesek alkotta brit rendezői csoportnak, amely azért lobbizott a Deluxe-nál, a Technicolornál és a nagy filmstúdióknál, köztük a Warnernél, hogy továbbra is tartsák fent a 35 milliméteres filmek feldolgozását a hazai pályán.

A celluloid legalább száz évig fennmarad. Claude Gagnon. Fotó: Pénélope Fortier

Sok filmkészítő még nem kész a digitális forgatásra való átállásra. A Technicolor elnöke úgy számolja: a jelenleg forgó produkciók 75 százaléka digitális. Ugyanakkor a legjobb film Oscarjára jelölt kilenc alkotás közül hat készült hagyományos technikával, filmszalagra. A filmarchívumokban dolgozók is ragaszkodnak a celluloidhoz. Leginkább azért, mert mint hangsúlyozzák: ez az egyetlen médium, amelyről biztosan tudni lehet, hogy legalább száz évig fennmarad. Meglehet, hogy a filmszalag hamarosan kimegy a divatból – foglalta össze a csütörtökön záruló CinemaConon elhangzottakat a THR.com –, de a celluloid-hívők valószínűleg nem adják be a derekukat harc nélkül.

MTI

• Publikálva: 2013.04.18. 10:49 • Címke: film, digitalizálás