Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

A magyar forgalmazás filmtörténeti fontosságú alcímmel igyekezett kedvet csinálni hozzá, ám Ósima Nagisza 1976-os kultikus alkotásának felidézése e film kapcsán körülbelül annyira szerencsés, mintha egy vakondtúrást ruháznánk föl a Himalája névvel.
Filmakadémiai vizsgafilmként elnéző jóindulattal „megfelelt” minősítés volna adható érte, Laurent Bouhnik (1961) rendező–forgatókönyvíró azonban már nem pályakezdő. Az látszik, hogy a képi hatásmechanizmusok természetét ismeri (dolgozott képregénnyel, illusztrátorként, televíziós sorozatokat jegyez, rendezést tanít), sikerül is néhány jó látványt létrehoznia, s az is látszik, hogy az epizodikus szerkesztést használható szinten megtanulta Altmantól. A rendező által sokszor hivatkozott Brecht azonban nem így gondolta a néző kizökkentését: Bouhnik filmvilágából a durva vágáshibák, a szó financiális értelmében is olcsó megoldások miatt zuhan ki a figyelem, ezek különösen akkor zavarók, amikor dramaturgiailag nulla a jelentősége annak a látványnak, amelynek a kivitelezése épp nem sikerült.
Nyaktól combközépig érdekesnek minősített szép lányok
Matt elgázolásának jelenete is ilyen, s mert dühítően időrabló maga a film is, ismerjük csak meg közelebbről, emblematikusan egyesíti ugyanis a fölöslegességet, a rossz kivitelezést és a tartalmi hiteltelenséget. Két vágásból vették föl, a képsorból éppen az elütés aktusa hiányzik, talán nem volt kaszkadőr. Arról nem esik szó, hogy angyalok védték volna a fiút, márpedig egy autón átpördüléses gázolást sérülés nélkül megúszni talán ha James Bondnak van esélye. Hasonlóan igénytelen egy többször emlegetett, de mindvégig homályban maradó célú és küldetésű tüntetés szcenírozása is, amelyről szintén nem tudjuk meg, mit keres ebben a promiszkuitás-hozsannában.
A soványka történet szerint a kislányságát még nem elfelejtett, ám női hatalmát friss erővel gyakorló Cécile minden szembejövőt, legyen az nő vagy férfi, igyekszik a szó szoros értelmében is maga alá gyűrni. Érzelmi zűrzavarának, önértékelési bizonytalanságainak valószínű oka apja halála, emiatt nem tud elköteleződni a kapcsolatában sem. A két síkon lassacskán csordogáló történet egyrészt a szexuális felszabadulás előnyeiről, másrészt a szex túlhajtásának hátrányairól szolgáltat képes adalékokat. A fekete-fehérített vonalon a leginkább nyaktól combközépig érdekesnek minősített szép lányok bevetésre készülnek, a színes történetben pedig Cécile kalandozásairól értesülhetünk.
Brecht nem így gondolta a néző kizökkentését
Érteni véljük, hogy Bouhnik a Legyél velem!-re finomított magyar című Baise-moi! (’Dugj meg!’, 2000, r: Virginie Despentes, Coralie Trinh Thi) gyilkos bátorságából az „adja el női nemi szervvel”-praxist merte csak átvenni. Az már kevésbé világos, hogyan jön ez annak a rendező által vallott elvnek filmre fordításához, amelynek értelmében Renoirra hivatkozva tagadja a magányos hős létezését. Amilyen okosan hangzik, hogy minden cselekvés emberi közegben történik, nincs, nem lehet egyenes útja semmilyen akciónak, mert megtörik mások tettein, annyira nagy kár, hogy ebből 103 percen keresztül csak a csinos lányokra és a szexi női fehérneműkre gerjedők profitálhatnak. Mindössze az szolgál sovány vigaszul a többieknek, hogy amazok sem örömködhetnek zavartalanul. Nem illik dramaturgiai fogásokat kibeszélni, ezért aki kíváncsi arra, hogyan egyesül a történet két szála, ne hagyja ki a filmet. Spoilerveszély nélkül annyi azonban elmondható, hogy a forgatókönyvírás bonyolultabb mesterség annál, hogy két szálon futtatunk egy felnövéstörténetet, pláne ha az eredmény legfeljebb ha „ujj(azás)gyakorlat”, annak is a rosszabb fajtájából.
Q – Érzékek birodalma
Q
színes, francia filmdráma, 103 perc, 2011
rendező, forgatókönyv: Laurent Bouhnik, operatőr: Dominique Colin, vágó: Valérie Pico, zene: Ernest Saint Laurent
szereplők: Déborah Révy (Cécile), Hélène Zimmer (Alice), Gowan Didi (Matt), Johnny Amaro (Chance), Johan Libéreau (Manu)
A filmet premier előtt láttuk a Francia Filmtavaszon, de júniustól a mozik is vetítik.
Forgalmazó: Anjou-Lafayette
BR