a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ó, ez embertelen jó! – Föld Napja 2013
Ma a Föld bolygó számos országában megemlékeznek a Földről. Hogy milyen jó is itt lenni. Ilyenkor egy kicsit el lehet gondolkodni azon, elrontottunk-e valamit. Esetleg tenni is lehet azért, hogy ha elrontottunk valamit, kijavítsuk; amit pedig nem rontottunk el, az ne is romoljon el.
A Föld bolygó számos országában az emberek nem ünneplik meg a Föld Napját. Ez utóbbi emberek közül sokan éhen halnak, szomjan halnak, megölik egymást élelemért, ivóvízért, aranyért vagy drágakövekért, vagy mert különböző a vallásuk. A Föld bolygó számos országában élnek növények és állatok is. Ők sem ünnepik meg a Föld Napját. Ez utóbbiak egyre nagyobb része kipusztul, kihal, az éghajlat változásaival és az emberi faj terjeszkedésével párhuzamosan elvándorol, vagy épp megpróbál az emberi tevékenységek hatásaihoz alkalmazkodni. Azok az élőlények, amelyek sikerrel idomulnak az emberiséghez, szintén nem ünneplik meg a Föld Napját. Őket mi emberek már megszelídítettük, ezért egy részük már nem képes eredeti (vad) környezetében élni: ők alkalomadtán áldozataivá lesznek a még vad társaiknak.
Oktató népesedési diagram a BOCS Alapítványtól
Igyekszünk azért, ha már oly dinamikusan, emberi kultúránk áldásait szertehintve belepiszkítottunk a bioszférába, jobbító céllal is beavatkozni. Hely- és helyzetváltoztató társainkat menekítjük, telepítjük, költöztetjük, visszük őket rezervátumokba, parkokba, természetvédelmi területekről más védett területekre. A magunk természetétől védjük a többiek természetét. A magunk szelíd, kulturált pusztításától óvjuk a vadont, hogy az ottani vad, „kulturálatlanabb” élőlények a Föld bolygó rendjének megfelelően pusztíthassák egymást továbbra is. Kényes egyensúly ez, főleg, ha a magunk emberi helyzetét kitüntetettnek tételezzük fel benne. De hát épp ez a legemberibb tulajdonságunk, mi mást is tehetnénk? Vagyunk, akik vagyunk.
Hány ember élhet a Földön? (David Attenborough filmje, teljes hosszban, felirat nélkül)
Civilizációnk pedig elenyésző, ha földtörténeti szempontból vizsgáljuk. Mégis, mint öntudattal rendelkező faj, mi emberek reflektálunk legintenzívebben a körülöttünk létező világra. Ez a viszony a környezetünkhöz és önmagunkhoz alakítja a kultúránkat, övezi rendigénnyel és megismerésvággyal, béleli félelemmel. Testi-lelki boldogulásra áhítozunk, ezért tudunk kitartóan, szenvedéllyel szenvedni. Tudunk vágyni és elvágyódni, nyugalomban lenni és kiszállni belőle. A szeretet közhelyszerűvé kopott tudatállapotában lemondani is képesek vagyunk, önmegvalósítás helyett együttérzünk és együtt cselekszünk. Mindezt úgy is tudjuk, hogy közben nem várunk semmi tettünkért viszonzást. Megelégszünk, nem kell a jutalom, hisz az is csak teher.
Emberi világunkban az értékek és javak, testi és szellemi potenciál, hagyományok és kreativitás újra és újra ellentételezik és kiegészítik, áthatják és felülírják egymást. Létrehozunk Damanhurt és Visnyeszéplakot, készítünk házi kefirt és kézműves sört; vályogtéglát vetünk, városi kertészetekben gazdálkodunk, telekocsizunk és elmegyünk Critical Massra. Ha képesek vagyunk elveszíteni magunkat mások szolgálatában, még ki is törhetünk mókuskerekünkből (Gandhi után szabadon). Ha szinkronba tudjuk hozni emberi világunkat környezetünk lassabb lépteivel, ha képesek vagyunk csökkenteni jóléti igényeinket, az a fennmaradásunkat biztosíthatja. Továbbra is szükségünk van civilizációnk technikai, tudományos eredményeire, ahogy a közülünk kiemelkedő ösztönző, kreatív elmékre is. Ahhoz, hogy az emberi faj fenn tudjon maradni, élni kell hagynia a környezetét is. A képlet egyszerű: ha nem működünk együtt, mind kiveszünk.
A Föld nem intéz hozzánk felhívást, amelyben arra kérne bennünket, hogy általunk hirdetett ünnepnapja alkalmából mondjunk le kultúránkról, és apokalipszisváró szektatagok módjára, önkezünkkel végezzünk életünkkel, csökkentsük le populációnkat, ezzel is enyhítve Anyánk ökológiai terheit. Nem embergyűlölő Ő, egyszerűen csak időről időre, menten minden erkölcsi ítélettől, helyrebillenti az egyensúlyt. Olyan, mintha élne.
|
Egy korszak véget ért: Critical Mass (2004–2013?) |
Kispéter István