Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Ünnepi gálaműsorral nyílt meg a Gárdonyi Géza író születésének 150.
évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév szombaton a Petőfi Irodalmi
Múzeumban.Gárdonyi Géza műveit bármikor vesszük elő és olvassuk újra, a legnagyobb írók közt fogjuk őt számon tartani – mondta megnyitó beszédében L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. Hozzátette: nevéhez olyan regények fűződnek, amelyek nemzedékek sokaságának teremtenek muníciót. Gárdonyi Géza magányos alkotó volt, aki divattal, trendekkel és irányzatokkal nem foglalkozva olyan életművet hagyott hátra, amely a kánonokhoz igazodó utókor számára is értéket, fundamentumot jelent.
Az emlékév köré fonódó események, a maradandó alkotások, az olvasás örömét közvetítő rendezvények remélhetőleg arra viszik a magyar irodalom útját Gárdonyi segítségével, hogy ne keskeny úttá, hanem országúttá szélesedjen, s képes legyen a jövőben is a nemzeti múlt, a történelem, az emberek és az emberi értékek iránt elkötelezett generációkat nevelni – hangsúlyozta E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója.
Habis László, Eger polgármestere rámutatott, hogy Gárdonyi „csaknem 140 éve dolgozik értünk műveivel” minden magyar településen és a világ számos országában.
Erdei Péterné, Gárdony alpolgármestere kiemelte: Gárdonyi „gazdag életművet hagyott ránk, amelyet nem pénzben, hanem szellemiekben, lelkiekben mérünk”. Arról is szólt, hogy Gárdonyi Géza szülőházát nemrég újították fel, ott emlékkiállítás látható a PIM anyagából, és az érdeklődők megtekinthetik az egri vár rönkfából épített kicsinyített mását is.
A Gárdonyi emlékévet a Nemzeti Kulturális Alap 100 millió forinttal támogatja, az összeg kétharmadát Eger használhatja fel. Az emlékév programjai között szerepel A láthatatlan ember arcai című vándorkiállítás, irodalmi versenyek, interaktív tárlatvezetések, filmvetítések, pályázatok, konferenciák és kulturális fesztivál is.
MTI