A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A camera obscurát állítólag már Arisztotelész is használta és értette,
de első pontos leírása egy arab tudóstól származik, 997-ből. Mert
tudvalévő, hogy az antik görög világ teljesítményét jórészt az arabokon
keresztül ismerte meg Európa. Ahol aztán már Leonardo da Vinci is
csinált magának egy zárt dobozt, lyukkal az oldalán.Rajzolási és csillagászati segédeszközként funkcionált a fekete doboz sokáig, majd pedig a fényképezőgép feltalálása után a fizikaszertárak polcaira került. Ahonnan képletesen Bécsi Imre is levette, hogy azokat a csodálatosan festői és álomszerű képeket elkészítse vele, amelyek most a kArton Galériában láthatók.

Lupa
Bécsi Imre, a lyukkamerás ember civilben operatőr, már jó ideje digitális kamerákkal dolgozik, keresi meg a betevőt. Életkorából adódóan viszont még volt szerencséje a celluloid nyersanyaghoz, sőt egyik nyilatkozatában arról is megemlékezik, hogy mekkora fordulatot hozott életében az, hogy szüleitől kapott egy Zenit fényképezőgépet, előhívó és nagyító felszereléssel együtt. Így a mindent elborító digitális korban nem is lehetett annyira nehéz számára visszatérni a gyökerekhez. A fényképezés igazi gyökereihez, a fotózás alfájához. Az első lyukkamerát még a világhálón vette, de azóta már többet is épített. Sorstársaihoz hasonlóan tengernyiféle-forma szűrőt használ (a magas fűben thonet széken ülő, piros ruhás nőt ábrázoló Szétnéző című, 2008-ban, Edelényben készült képnél például négyet is felpakol egyszerre) és hosszasan számolgatja az exponálási időket. A műfaj más művelőitől remek kivágásai mellett abban is különbözik, hogy instant nyersanyagra, a Polaroid és a Fuji cégek eltűnőben lévő termékeire rögzíti felvételeit.
Szétnéző
És fotói valahogy egytől egyig gyönyörűek lesznek. Pedig a piacról eltűnő polaroidok miatt nem nagyon ismételhet meg egy-egy képet. Témáért, helyszínért sem megy el a világ végére, egy olasz tengerparti nyaralás néhány képének kivételével marad leginkább az ország közepén. Csobánkai üvegtéglás, fényjátékos fürdőszobát használ két izgalmas aktjához (Reggeli fényben, Hosszúra nyújtott intim pillanatok), és itt készül a talán legszebb képe, a beérett pitypangrétet mutató Egy perccel a naplemente előtt is. A bokodi tónál exponálja 2011-ben a letűnt időket idéző Elevent, Pomáz mellett, egy szomorúfűz alól lyukkamerázza le a dombtetőn álló kör alakú kápolnát (Lupa), Tahiban pedig négy másodpercig engedi be a fényt dobozába a színpompás Kék, zöld, vörös, fehér, sárga című, egy pipacsos rétet a központba álltó remekmű elkészítése közben.

Eleven
Eljut Tatabányára, a turul alatti barlangba is, ahol öt perces exponálás után csak a lényeg marad meg a fényérzékeny papíron. Mert annak a 12 embernek, aki ez alatt az öt perc alatt ott bóklászott, semmi nyoma sincs a képen (Egy barlang tele emberekkel). 2008-ban Abodon a déli Úrangyala imádságot végigmondó nénit fényképezi le temetőben (Két perc emlékezés). E kép különleges történetét is elmondja nekünk, mint ahogy más magyarázó szövegekkel beavat bennünket a lyukkamerázás titkaiba is. És tényleg nincs zsákbamacska, a sarokban ott áll stabil (és nehéz) állványzatán az egyik általa épített kamera is. A képeket és a szerkezetet nézegetvén kedvet is kap az ember eme ritka, de csodák létrehozására képes műfaj műveléséhez.
Pálffy Lajos
Bécsi Imre – A lyukkamerás ember
kArton Galéria
2013. április 19. – május 24.