A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Válság van, nem veszik meg a képeket – dől a panasz a galériásokból.
Persze elmúltak (ha egyáltalán voltak) azok az idők, amikor úgy vették a
festményt és a szobrot, mint a cukrot. Folyóméterre, mint
egyesek a könyveket.Bajban vannak a galériások is, nem megy már az, hogy megvesznek, vagy bizományba átvesznek munkákat, amelyeket aztán kitesznek a falra és várják a beeső jó szerencsét. Mert az nem jön, néhány hét után szomorúan le lehet szedni az anyagot. Tehát ki kellene találni valamit, valami olyasmit például, amilyennel többek között a Várfok Galéria próbálkozik. Valamilyen koncepció mentén összerak művészeket és alkotásokat, aztán az egészhez némi hátteret, elemzést ad, hírverést csinál. Most kilenc alkotó, két külföldi és hét kortárs magyar kapott lehetőséget arra, hogy a galéria szándékai szerint kirakott műveik hatására a nézőben kibontakozhassanak azok az alkotói utak, amelyek a művészt vezérlik, megmutatkozzanak azok a források, melyek inspirálják. A Merülési vonalak című tárlaton állítólag olyan láthatatlan fonalakat kapunk, amelyek mentén eljuthatunk Françoise Gilot, El Kazovszkij, Nádler István, Rácmolnár Sándor, Mulasics László, Martin C. Herbst, Györffy László, Szirtes János és Herman Levente eszmei és művészeti szféráiba, ahonnan alapanyagot merítenek, amit feltárnak műveikkel.
Herman Levente: Noé bárkája – Víz
Nem véletlen, hogy a tárlatot Herman Levente Noé bárkája – Víz című, 200x110-es, 2013-as olajképe fémjelzi. Herman régóta a tenger fenekén pihenő hajójának merülési vonala ugyan már teljesen érdektelen, a rozsda is megehette. A bárka, amelynek, mint tudjuk, az Ararát hegyén kellett volna fennakadnia, a feneketlen tenger mélyére süllyedt, és belőle mások mellett furcsa, birkaszerű lények másztak elő. A látványra Herman egy 2004-es szövegével is ráerősít, és további gondolkodásra késztet. Hasonlóan erős El Kazovszkij egy (sajnos rövid) életen át tartó szépség utáni vágya is. A jó pásztor és a kegyes állatok című 2003-as, Győrben először felállított installációja, a súlyos fekete hengerek tetejére tűzött, állandó motívumaiból, a ciprusokból és ülő kutyákból felálló „nyájat” egy férfi szalagokkal kötözött torzója terelgeti kifelé egy sarokból. Szirtes János, aki egész munkásságát arra építette, hogy az alkotás maga egyszeri és megismételhetetlen, Bombariadó címmel 168 egyforma méretű, bekeretezett grafitrajzot és egy videót hozott, amelyen fehér lepedővel leterített fekete festéket tartalmazó lufikat(?) durrant szét egy szöges léccel. Így valóban egyszeri, és megismételhetetlen alkotás születik.

Françoise Gilot: Esthajnal madár
Az 1921-es születésű Françoise Gilot talán kilóg egy kicsit a csapatból a klasszikus iskola hatásait mutató litográfiáival. Ő ugyan a falra applikált szövegben hangsúlyozza, hogy figurái nem a valóságot írják le, hanem a megidézett tárgy mágikus aspektusát, de mégiscsak ott van a nyolc kiállított munkájában, antik és mediterrán motívumaiban az a kilenc év, amit Picassóval töltött. És ami után, mintha mi sem történt volna, tovább festett, egészen élete végéig. A másik külföldi, Martin C. Herbst igazi úttörő azzal, hogy olajportréihoz fényes fémfelületeket, sík és hajlított alumíniumlemezt, acélgömböt használ vászon vagy karton helyett. Az így előálló optikai torzítások mellett a tökéletes mesterségbeli tudás adja munkáinak értékét és mélységét.
Martin C. Herbst: Mária Magdalena MM 6.3
A Várfok válogatásának értékét pedig, azon túl, hogy Françoise Gilot-val igazi kuriózumot is elérhetővé tett, többek között az is adja, hogy egyáltalán létrejött. Mert nem siránkozni kell, feladni, mint az egér a tejfeles köcsögben, hanem kapálózni, mint a béka. Akkor még történhet is valami.
Pálffy Lajos
Merülési vonalak
Várfok Galéria
2013. március 22. – 2013. május 11.
Herman Levente: Víz (2012 - 110x200cm - olaj, vászon)
Nádler István: Fb VI. - Hommage á Kezdet (2011 - 180x130cm - vegyes technika, vászon)
Győrffy László: 12 ötlet az önpusztításhoz - Endorfin – Zátonyok (2009 - 35x25cm - akvarell, ceruza, papír)
Mulasics László: Cím nélkül (2000 - 70x60cm - enkausztika, olaj, vászon)
Nádler István: Cím nélkül (2012 - 130x180cm - vegyes technika, vászon)
Mulasics László: Interferenciák III (2001 - 160x200cm - enkausztika, olaj, vászon)
Françoise Gilot: A gordiuszi csomó V. (2008 - 73x92cm - olaj, vászon)
Françoise Gilot: Esthajnal madár (1982 - 76x56cm - monotípia)
Martin C. Herbst: Mária Magdalena MM 6.3 (2007 - 140x100cm - olaj, alumínium)
Martin C. Herbst: Cím nélkül (2010 - 53x110cm - olaj, tükör-alucobond)
Françoise Gilot: Oroszlánok és lepkék (1969 - 56x76cm - litográfia)
Françoise Gilot: Tűzszekerek (1991 - 46x61cm - litográfia)