a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Afrika napja
1963-ban Addisz Abebában az Afrikai Egység Szervezet (a mai Afrikai Unió
jogelődje) csúcsértekezletének résztvevői elhatározták, hogy minden
évben május 25-én megünneplik a nemzetközi Afrika Napot.A Szervezet céljául tűzte ki az afrikai népek egységének és szolidaritásának elősegítését, az együttműködések fejlesztését.
A fotók forrása: everydayafrica.tumblr.com
Afrika a Föld harmadik legnagyobb földrésze, több mint 1 milliárd fős népességgel, amely gyorsan és folyamatosan nő (a városokban évi 3,5%-kal, ez többszöröse a kontinens gazdasági növekedési ütemének). A születéskor várható élettartam Afrikában a legalacsonyabb (kb. 50 év), a 15 év alattiak aránya pedig a legmagasabb valamennyi kontinens között. Afrika lakói arabok, berberek (Észak-Afrika), szudániak, busmanok, pigmeusok (Szub-Szahara, Fekete-Afrika) és európaiak (elsősorban Dél-Afrika). Lakói 1000-2000 közötti különféle nyelvet beszélnek, kultúrája számos népet és több száz törzset foglal magába. Az antropológusok számára máig kincsesbánya ez a földrész. Ahogy természeti kincseiben és növény- és állatvilágában is az. Földrajza igen változatos (legmagasabb pont: Kilimandzsáró (5895 m), leghosszabb folyó: Nílus (6690 km; egyben a Föld leghosszabb folyója), emellett a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb Magyarországnál.
Európa nem sok érdeklődést mutatott Afrika iránt egészen a XV. századig. A portugál és spanyol hajósok eljutnak Guineába, átkeltek az Egyenlítőn, le egészen a Jóreménység-fokáig, majd megkerülve a kontinenst, elérik Indiát is. Amerika felfedezésével és a Kínába vezető út keresésével Afrika feltérképezése háttérbe szorult. Főleg a nyugat-afrikai területekről azonban tömegesen vitték az Újvilágba a rabszolgákat (jobban bírták a mezőgazdasági munkát az amerikai őslakosoknál). Afrika a XVII. századtól európai kalandorok, utazók és tudósok paradicsomává lesz (a kontinens felfedezésének magyar vonatkozásai is vannak, gondoljunk csak Teleki Sámuel, Magyar László és Almásy László munkásságára). A XIX. század végétől az első világháborúig aztán megindul a gyarmatosítási hajsza: a portugál és spanyol, majd francia és brit hódítók után a németek, az olaszok és a belgák is területeket szereztek a kontinensen. A második világháború és a gyarmatbirodalmak felbomlása után az afrikai országok egymás után vívták ki szabadságukat.
A független Afrikának azonban törzsi háborúkkal, éhínséggel és járványokkal kellett és kell ma is szembenéznie. Mégis, míg 1950-ben a világ népességének csak 9%-át tették ki afrikaiak, ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 24%-ra emelkedik majd. Nigéria (230 millió 2025-ben, 390 millió 2050-ben), Etiópia (110 millió 2025-ben, 145 millió 2050-ben) és Kongó (95 millió 2025-ben, 148 millió 2050-ben) mellett a 45 millió lakosú Tanzánia 2025-re eléri a 71 milliót, 2050-ben pedig a 138 milliót, míg Kenya lakossága 41-ről 58-ra, majd 94 millióra, Ugandáé pedig 100 millió fölé növekszik a XXI. század második felében. Az afrikai populáció növekedési görbéjének egyik fő következménye a migráció. Az év 10-20 milliós, munkaerőpiacra érkező fiatal a kontinens szempontjából elsősorban Dél-Afrikát, a földrészen túl pedig először Európát veszi célba. A XXI. században egyre erősödő elvándorlás, kivándorlás és társadalmi mobilitás folyamatai hatására Afrika gazdasági és politikai értelemben, de szociális, egészségügyi és kulturális szempontból is felértékelődőben van.
Az afrikai országok és emberek mindennapi életéről viszonylag keveset tudunk. Az everydayafrica Tumblr-oldalán viszont sok érdekes képet és részletet lehet látni.
A pécsi Afrika Kutatóközpont honlapja itt érhető el.
Az Afrika Tanulmányok magazinja itt olvasható.
Kispéter István