a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Elmentek a Joseph-ek, elfogynak a Józsefek
Akárhogy is nézzük, a múlt század egyik nagy vesztesei az anyaországtól távol élő németek voltak. Lehetne és kell is itt sorolni a nagy kelet-poroszországi menekülés áldozatait, de ott vannak a csehszlovák pogromok, a Szudéta-vidék némettelenítése, vagy a mélyen elhallgatott prágai kiűzettetés is. No és a doni németek eltűnése, vagy a Kárpát-medencei, kollektív bűnösségen alapuló kitelepítések mellett megtörtént az Erdélyből való kivándorlás is, ahol állítólag 25 ezer márkát kapott a kommunista Románia minden egyes szászért. A múlt század a német expanzió végét hozta, az évszázados kirajzásból szupergyors visszahúzódás lett, szinte látni lehetett, hogy olvadnak el a kisebb-nagyobb német szigetek a nemzetiségeket feltüntető térképeken.
A német expanzió vége
Egy ilyen sziget volt a most Szerbiához, Horvátországhoz és Magyarországhoz tartozó „Duna háromszög” is, ahonnan a legtöbb németet a partizánok és a második világháborút követő kitelepítések távolítottak el. Ezt a területet kereste fel 2008-ban Sandra Kühnapfel fényképész és Jörn Nuber DAAD (Deutsche Akademischer Austausch Dienst) lektor, hogy mentse, ami még menthető, megörökítse azt, amit még meg lehet. Mert ahogyan Mária Terézia idején Hessenből, Württembergből, Bajorországból elindulva, Ulmnál fadereglyékre (Ulmer Schachtel) szállva kis motyójukkal Tolnába, Somogyba, Baranyába, Bácskába, Bánátba, Szlavóniába és Szerémségbe jöttek, annyi, vagy még tán kevesebb holmival is távoztak. (Arról megoszlanak a vélemények, hogy a maradók, vagy az elűzöttek jártak-e jobban.)
Megoszlanak a vélemények, hogy a maradók, vagy az elűzöttek jártak-e jobban
Elmentek hát a németek, hátrahagyva jól megépített házaikat, precízen művelt földjeiket, szép állatállományukat. A maradók sorsa pedig a megbélyegzés, a táborba zárás mellett pedig a lassú elfogyás lett, ami a mai napig tart. Az elmúlást Véménden, Fekeden, Villányban (Wieland) és Pécsen (Fünfkirchen), valamint Zomborban, Eszéken és Apatinban rögzítették fényképezőgéppel és magnetofonnal a kutatók. A hatalmas anyagot öt kis zöld léckerítés övezte „ház” alkotta faluval mutatja be utazó kiállításán berlini Európai Kultúrák Múzeuma Kelet-Közép- és Délkelet-Európa Koordinációs Központja. Minden ház más-más témát (elbeszélt történetek, nyelvkérdés, kivándorlás, stb.) dolgoz fel, más részét mutatja meg a német portáknak, és végül, de nem utolsó sorban, házanként 4-4 beszélő mondja el az „udvaron” egy faládába rejtett magnóból egy zuhanyrózsára hajazó (!) hangszórón keresztül németül, amit fontosnak érez. A beszélők fotói – az 1930-ban született Wesz Józsefé, aki visszatért és kis földjén gazdálkodott 2009-es haláláig Fekeden, az apatini, 1928-as születésű Anna Mathesé, aki a magány elől a szomszédba szokott menekülni, vagy a 92 éves Rozinom Probsté, aki Boris Mašić nevű 47 éves unokájával ücsörög az elmúlt kilenc generáció által lakott ház tornácán – ott sorakoznak a falon. Az agyondolgozott, hatalmasra nőtt kezek, időszántotta arcok mellett szerencsére vannak fiatalok is, akik már germanisztika szakra járnak és büszkék németségükre.
Szerencsére vannak fiatalok is
De mégis a temetők talán a legbeszédesebbek, a temetők, ahol egy-egy sírkövön egyszerre van jelen a Joseph, a Josip és a József. Mert sokáig békében éltek itt együtt az emberek, de rossz idők jöttek és előbb elmenekültek, vagy elűzettek a Josephek, majd a déli részeken halomra lőtték és megnyomorították a folyamatosan fogyó Józsefeket. A menekülés most is tart, az üres portákra pedig olyanok érkeznek, akik nem is hallottak a valamikori békéről, és Belgrádnak hálásak azért a házért, amibe beköltöznek.
Pálffy Lajos
Duna menti németek fényképes történetei 2008
A berlini Európai Kultúrák Múzeuma Kelet-Közép- és Délkelet-Európa Koordinációs Központja vendégkiállítása
Néprajzi Múzeum
2013. május 24. - 2013. szeptember 8.