a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
James Ensor – hidegzuhany
James Ensor – Válogatás a KBC Bank művészeti gyűjteményéből, KOGART Ház 2012. január 12. – február 26.
A nagyobb bankok és biztosítótársaságok hosszabb távú befektetésként a múlt század vége felé elkezdtek nagy tételben műalkotásokat vásárolni. Így a meglehetősen gazdag belga KBC Bank többek között egy több mint száz művet számláló James Ensor kollekció birtokosa is lett. Ebből a gyűjteményből érkezett a KOGART Házba a belgák és mások által nagyra tartott mester korai grafikai sorozatai mellett néhány festménye is, összesen 41 alkotás.
Ami nagy szó: James Ensor (1860-1949) művei ritkán látott vendégek Magyarországon. Ennek megfelelően nagy volt a várakozás is, csak az igazán tapasztalt kiállításlátogatók éltek a gyanúperrel, hogy a jól és bőségesen marketingelt tárlat, más esetekhez hasonlóan, a besorolhatatlan belga művész életművének jelentősebb darabjait nélkülözni fogja.
Áporodott illatok, hervadó virágok (1912). Forrás: KOGART
És a gyanú sajnos be is igazolódott: a kiállított 2-3 kisebb méretű, kevésbé ismert olajkép mellett a tárlat zömét az 1880-as évek végétől az új század első éveiig született rézkarcok adták. Amelyek, valljuk be, nem éppen a legmagasabb művészi értékkel bírnak. Emellett a műfaji adottságokból következően arról is meggyőződhetünk, hogy Ensor nem különösebben nagy tehetséggel forgatta a karcolótűt. (Minden bizonnyal ezt a benyomást volt hivatva ellensúlyozni az a ceruzával rajzolt, grafikai tehetséget mutató 1883-as önarckép, amely a harmadik emeleti tárlatra betoppanó látogató szeme elé kerül nyomban.)
Az Oostendében született, és életét ott is befejező, visszahúzódó életmódot folytató mester művészetére állítólag a gyermekéveiben becsődölő apa alkoholizmusa, és az ebből következő családi terror voltak nagy hatással. Más vélemények szerint mindettől függetlenül a polgári lét, annak minden pozitívumával továbbra is biztosított volt a család számára, tehát nem lehet tudni, hogy az akadémista képzésben is részesülő Ensor munkáin miért bukkannak fel, majd miért uralkodnak el az 1880-as évektől a csontvázak és a maszkok. (Ez utóbbiakra magyarázatul szolgálhat, hogy a művész anyja a családi viszályok után egy kis boltot nyitott, ahol különféle tengeri herkentyűk, kitömött halak, öreg fegyverek, könyvek és nyomatok mellett maszkokat, vagy ezek készítéséhez nélkülözhetetlen anyagokat is árult.)
A csontvázak és a maszkok minden esetre Ensor képi, és ebből addódóan lelki világának meghatározó elemeivé vállnak. A szürrealizmus és az expresszionizmus határvidékein tanyázó művész azért még emberfejű rovarokat, kínzó démonokat, ördögöket és pestises embereket is karcolgat a kiállítás alapjául szolgáló nyomatok rézlemezeibe. Többször visszatérő téma Krisztus pokoljárása (Dzitts és Hihanox a Pokolba vezeti Jézust), de itt van a főművének számító, Krisztus bevonulása Brüsszelbe című nagyobb méretű vásznának rézkarc változata is. Külön, és némiképp a többihez képest meglepő egységet képez néhány csatajelenetet ábrázoló nyomat. Kiemelkedik a kollekcióból a Napóleon búcsúja, amely a kitűnő érzelemábrázolás mellett történelmi háttértudást is feltételez.
Ezzel szemben elég lehangolóra sikeredett a főbűnöket bemutató, 1904-es keltezésű sorozat. Kis túlzással primitívnek is mondhatnánk az előadásmódot: a bizonytalankodó, rosszkor görbülő vonalakat, a többnyire értékelhetetlen kompozíciót. Hogy aztán nem is vagyunk annyira egyedül véleményünkkel, azt alátámasztják Ensor kritikusai is, akik a művész utolsó ötven évét a folyamatos és megállíthatatlan hanyatlás időszakának tartják.
A Halál uralkodik a Hét Főbűn felett (1904). Forrás: KOGART
A kiállítást megrendező KOGART Házat dicséri viszont a dokumentáció, az egyik falfelületre felapplikált életrajzi adatokat és fotográfiákat tartalmazó ismertető minősége. Itt látható egy 1935-ből származó kép, amely az oostendei kikötőben sétálgató Ensort ábrázolja. Tiszta tekintet, jó minőségű ruhák, gondosan nyírt ősz szakáll és haj, sétabotként is funkcionáló ernyő a kézben. Nélkülözésnek, lelki bajoknak sehol semmi nyoma. Minek is kellett ennek az embernek akkor folyamatosan halálfejeket rajzolni és festeni?
Pálffy Lajos
Pierrot és csontváz (1905)
Önarckép (1878)
Bice-Béka bosszúja (1898)
A halandok seregét hajszoló Halál (1896)
