a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Túlélési gyakorlatok – Filmajánló: A nagy füzet

nagyfuzet_leadElementáris hatású írásművek filmre vitele szinte lehetetlen vállalkozás, de Szász Jánosnak van benne gyakorlata. Eddig is bizonyította, hogy vonzódik a nyomasztó, intenzív atmoszférájú irodalmi művekhez és képes adekvát, érzékeny filmes olvasatok létrehozására (Woyzeck, Witman fiúk, Ópium).

Ezúttal az 1956-ban Svájcba disszidált írónő, Agota Kristof trilógiájának első kötetét, az eredetileg franciául megjelent A nagy füzetet (1987) vitte filmre. Maga a szöveg nagyon karakteres minimalista próza. A nyelvezet szikársága elvi döntés, de azzal is összefügg, hogy az írónő 12 év után kezdett el franciául írni, miután gyári munkásként tanulta meg a nyelvet. A tárgyilagos, szenvtelen stílusban, szinte tőmondatokban előadott történet brutalitása azonban csontig hatol. Furcsa, lecsupaszított nyelven fogalmaz meg egy történetet, amelyben a saját gyerekkori kőszegi élményei is benne vannak, de amely nála egy meg nem nevezett helyen és időben játszódik. Mi persze tudjuk, hogy a második világháború alatti Magyarországról van szó. A könyvben az elbeszélő ikerpár is furcsán személytelen, egyéniségük nem válik szét, még nevük sincs, csak együtt, többes szám első személyben szólalnak meg. A regény végén az a benyomásunk támadhat, hogy valójában egy személyiség két oldaláról van szó: egy, aki megy, egy, aki marad.

nagyfuzet
A főszerepet alakító Gyémánt-ikrek (fotó: Dobos Tamás)

A film szükségszerűen konkrét tartalommal, kész képekkel tölti meg az absztrakt, stilizált világot. Testet ölt a tanya, a város, a fiúk, a nagyanya. És maga a nagy füzet, amelyet az elváláskor a fiúk az apjuktól kaptak, hogy lejegyezzenek benne mindent, ami velük történik, és amelyet a film az epizódokat elválasztó animált albumként jelenít meg. Maga az album (Szöllősy Géza alkotása, aki már az Ópium naplóját is készítette) a film egyik nagy hozadéka, nagy gonddal megalkotott lapjait a közeljövőben kiállításon is láthatjuk majd.

nagyfuzet
Összetartozás a szavak ellenére (fotó: Dobos Tamás)

A fiúk addig nem ismert, gonosz nagyanyjukhoz kerülnek, hogy az eldugott tanyán vészeljék át a háborút. Védett világukból, a családból kikerülve csak fizikai és lelki erőszakkal, nélkülözéssel találkoznak. Kamaszgyerekként alapvető új élményük a szexualitás, amivel a lehető legdurvább formákban is szembesülnek (erőszak, prostitúció, pedofília). Ha úgy érezzük, hogy a film durva, a könyv százszor durvább – a forgatókönyvíró–rendező sokat visszavett a szöveg direktségéből és extremitásaiból. A háttérben konkrétabb a történelmi tabló is. Elhangzik például Kőszeg és a nemzetvezető testvér neve. A történelmi események megjelenítése a legkockázatosabb pontja a filmnek (bombázás, deportált zsidók menete, koncentrációs tábor, orosz megszállás), de mivel ezek ábrázolása jelzésszerű, nem zavaró. A hangsúly azon van, hogy a két fiú hogyan éli meg mindezt. Anélkül, hogy az okokat és összefüggéseket ismerné, hogyan idomul az értelmezhetetlen világhoz, hogyan tesz igazságot benne a maga módján, a saját erkölcsi érzékének, saját törvényeinek megfelelően. A legdurvább az, hogy a szeretethiány és az erőszak nem a háború egyenes következménye. Ha elvesszük, zárójelbe tesszük a háborút, ez a világ akkor is a poklok pokla.

nagyfuzet
Lapok a nagy füzetből...

Nagyszerű a film szereposztása: a házban lakó náci tiszt (Ulrich Thomsen), az apa (Ulrich Matthes), a gyengeelméjű, szeretetért esedező lány (Tóth Orsolya), a pedofil, a felelősséget minden vonatkozásban hárító pap (Andorai Péter) megannyi telitalálat. A legnagyobb élmény kétségkívül Molnár Piroska alakítása, aki utánozhatatlan természetességgel és erővel jeleníti meg a méregkeverő hírében álló, kiközösített, visszataszító öregasszonyt, aki csak kényszerből fogadja be sosem látott unokáit. Hogy aztán szinte észrevétlenül és szavak nélkül, sőt a szavak ellenére alakuljon ki köztük szoros kötelék. Olyannyira, hogy amikor az anyjuk a vártnál későbben, csecsemővel a karján és egy idegen férfival az oldalán megjelenik, az ikrek habozás nélkül a nagyanyjuk mellett döntenek. Összeköti őket az öléshez való fesztelen viszony, de a végén a szeretet is.

nagyfüzet
...Szöllősy Géza varázslatos kollázsai

Végül zárójelben megemlítendő, hogy a film bemutatója kapcsán újra megjelenik a regény, amely már rég nem kapható és csak kevés könyvtárban érhető el (holott francia nyelvterületen a kortárs irodalom alapművének számít, iskolákban tanítják). Mindenkinek ajánlom, hogy ragadja meg az alkalmat és akár a film után, de olvassa el. Hogy aztán Agota Kristof mit szólt volna az elkészült filmhez, soha nem tudjuk meg, mivel az írónő 2011-ben meghalt. Az előkészületeket mindenesetre rokonszenvvel és nagy várakozással követte: „Ez a legnagyobb öröm, ami mostanában ért engem! Szász János időről időre elküldi nekem a forgatókönyvet, Sőth Sándor producerrel most is jönnek hozzám háromra beszélgetni. Nagyon szeretem Jánost, erős dolgokat csinál, biztos vagyok abban, hogy nem fogja úgy elrontani A nagy füzetet, mint az az olasz rendező, aki a Tegnapot filmesítette meg. Azt elfuserálták.” (részlet a Litera interjújából). Az elkészült filmet látva azt hiszem, nem lenne csalódott.


Ajánljuk:
• aki ismeri a regényt, azért, aki nem ismeri, azért
• mindenekelőtt a fiataloknak
• akit érdekel a magyar történelem
• akit érdekel a lélektan
• akinek tetszett a Witman fiúk
• scrapbookosoknak

Nem ajánljuk:
• aki elzárkózik az önvizsgálattól és a felelősségvállalástól
• aki nem szereti a nyomasztó filmeket


A nagy füzet
színes, magyarul beszélő, német-francia-magyar-osztrák filmdráma, 109 perc, 2013
rendező: Szász János, író: Agota Kristof, forgatókönyvíró: Szász János, Szekér András, operatőr: Christian Berger, producer: Sőth Sándor, szereplők: Molnár Piroska (nagymama), Gyémánt László (egyik iker), Gyémánt András (másik iker), Ulrich Matthes (apa), Bognár Gyöngyvér (anya), Ulrich Thomsen (német tiszt), Tóth Orsolya (Nyúlszáj)

LE

• Publikálva: 2013.09.18. 10:57 • Címke: film, moziajánló