Ólomöntés szilveszterkor
Vidám hangulatban búcsúzott Budapest az óesztendőtől 1935-36 fordulóján – fogalmazott a Magyar Világhíradó szerkesztője a szilveszteri összeállítás
feliratában. És valóban, nem volt ok a csüggedésre, a
gazdasági válság már lecsengett, hatása múlóban volt, a miniszterelnök,
Gömbös Gyula pedig szép jövőt ígért mindenkinek.Közben sejtelme sem volt arról, hogy rövid szenvedés után október elején meg fog halni egy gyógyíthatatlan betegségben, de hagyjuk is ezeket a szomorú dolgokat, hiszen a Magyar Filmiroda munkatársai is igazán vidám szilveszteri összeállítást készítettek. Mert a szilveszter, Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe egészen a kezdetektől, a Gergely-naptár bevezetésétől a vidámságról szólt. Illő ilyenkor elbúcsúztatni az óévet annak minden hozadékával, no és biztosítani valahogy azt, hogy boldogságot (egészséget, szerencsét, bőséget) hozzon az előttünk álló esztendő. Ehhez mindenek előtt az ártó, rontó erőket kell eltávolítani a környezetünkből, ami történhet durrogtatással, trombitaszóval, tűzijátékkal de éjféli harangozással is. A gonosz elijesztése mellellett gondoskodhatunk mi magunk is az új év sikerességéről, csak néhány dologra kell ilyenkor odafigyelnünk.
A legfontosabb, hogy ne vigyünk ki semmi dolgot a házból, lakásból, mert akkor vagyonunk is megfogyatkozik majd. Nem ajánlatos tyúkot, pulykát enni ezen a napon, mert azok elkaparják a szerencsénket. A malacka viszont kitúrja, ezért is visznek véghez valóságos irtóhadjáratot szilveszter előtt eme kis állatok között. Közismert, hogy lencsét azért eszünk, hogy sok pénzünk legyen, rétest pedig azért, hogy életünk olyan hosszúra nyúljon, mint a rétestészta. Fráter Dom Perignon 1600-as évek végén tett felfedezése, a pezsgő állítólag azért kötelező ilyenkor, mert sokáig csak az előkelők itala volt, tehát ha iszunk belőle, mi is bőségben fogunk élni az előttünk álló esztendőben.
Természetesen voltak, vannak jóslással kapcsolatos eljárások is: ólom, vagy viaszöntés végeredményéből tippelnek a jövendőre, 12 gerezdre bontottak egy hagymát, megsózták a gerezdeket és amelyik gerezdben elolvadt a só, arra a hónapra sok esőt vártak az új évben. A férjhez menni akaró lányok gombócokba dugták a szóba jöhető férfineveket, és amelyik először jött fel a víz tetejére, azt vették a legkomolyabban a továbbiakban.
A mozikba kerülő összeállítás a szerencsehozó kéményseprővel indul. (Hogy aztán miért éppen ez a fekete ember hozza a szerencsét, arra nincs igazán ésszerű magyarázat.) Az anyag egyébként a Somossy-féle orfeum télikertjének helyén felépített, a 30-as években fénykorát élő Moulin Rouge-ban rendezett mulatság képsoraira épül. Ezt szakítják meg az éjfélt mutató óra, a tűzijáték, az üdvözlőkártyák, a pezsgősüvegek, a filmtrükkös koccintás és a kulcson keresztül való ólomöntés jórészt stúdióban készült bevágásai. Hogy aztán az a gyerek két plüssmalaccal miért került oda az összeállítás végére, arra már csak tippelni lehet. Talán az egyik operatőr vagy szerkesztő kisfia volt, akire nem tudott vigyázni téli szünetben a mama.
PL