DVD-kiadványaink (régi)
Filmtörténeti DVD-sorozatunk minden darabja digitálisan felújított, angol feliratos és extrákat is tartalmaz.
Minden kiadványunk 30%-os kedvezménnyel kapható az Örökmozgó Filmmúzeumban (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.)
Kiadványaink megtalálhatóak a Líra, a Libri és az Alexandra könyvesbolt hálózatban, a nagyobb könyvesboltokban (Írók Boltja, Fókusz Könyváruház, Kódex Könyváruház), a Mediamarktban, egyes hipermarketekben és élelmiszerüzletekben (Auchan, Tesco, Metro, Aldi, Lidl, Interspar).
Áraink könyvtárak, filmkölcsönzők részére (pdf).
Referenciaboltunk a Kultúrbarlang (Budapest, VII. Kertész u. 42-44.)
Interjúsorozat a Filmkultúrán a MaNDA DVD-kiadványairól itt olvasható.
Place orders for DVDs here.
80 huszár – Megjelenik november 26-án!
színes, magyar játékfilm, 1978
„Mit is akarunk mi a szelíd és langyos hetvenes évek végén 1848-cal? Netán föl akarjuk rázni az országot a délutáni kávézások, a sorozatos ünneplések, a lelki kiegyezések bódulatából?... Hagyományosabb filmtabló és korszerűbb filmparabola helyett olyan történelem-metaforát próbáltunk megteremteni, amely ugyanúgy ráillik a Rákóczi-féle szabadságharcra, mint 1848-49-re, vagy későbbi fellobbanásra és leveretéseinkre.” (Csoóri Sándor)
A Lengyelországból hazaszökő Lenkey huszárszázad történetét és más hiteles forrásokat feldolgozó film a lengyelt magyarral, magyart olasszal és osztrákkal elnyomató egyenlőtlen harcokat ábrázolva a levert magyar forradalmaknak állít emléket. Mint minden Sára-film, sokszoros fénytörésben ábrázolja a század fordulatos hazaútját; a huszárok egyszerre a történelem elszenvedői és átgondolatlan cselekvői. Meg kell küzdeniük a természettel, az ellenséges túlerővel, a kiszolgáltatottsággal, az éhséggel, a gyávasággal, de a lehetetlennel és az illúziókkal is, hogy csak néhányuk jusson haza, a császári mészárszék elé…
rendező, operatőr: Sára Sándor, forgatókönyv: Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor, zene: Szőllősy András, szereplők: Dózsa László, Tordy Géza, Madaras József, Cserhalmi György, Oszter Sándor, Juhász Jácint, gyártó: Objektív Stúdió
hang: 2.0
felirat: angol
nyelv: magyar
képarány: 16:9
játékidő: 124 perc
korhatár: 12 év
Extrák:
Pro patria, 1969 BBS, 10 perc
Beszélgetés Sára Sándorral és Hermann Róbert hadtörténésszel 28 perc
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Gyöngyvirágtól lombhullásig
színes, magyar természetfilm, 1953
Magyarország egyik legszebb természetvédelmi területének, a gemenci ártér rezervátumának élővilágát járja be Homoki-Nagy István kamerája. A természet változásait, az ott élő állatvilág szokásait, élete drámai fordulatait jeleníti meg az 1953-as velencei fesztivál I. díjas alkotása. A film talán a legkedveltebb retró természetfilm ma. Mi is a titka? Úgy tudja kicsiny, frappáns novellákba fűzni az erdőlakók életét, hogy lelkivilágukat mutatja meg. Hogyan lopja ki a róka mint a zsebmetsző, az ólból a tyúkot, hogyan menekül óriás szakadékot átugorva a fel riasztott szarvas, lapul a vízfenéken a kecsege, hogyan zajlik az elárvult őzgida örökbe fogadása. A film extrájából megtudhatjuk, micsoda körültekintő munka, kutatás, technikai előkészület kellett, hogy az ötvenes években megelőzze a csodálatos felvételeket.
Írta, rendezte, fényképezte: Homoki-Nagy István, zene: Farkas Ferenc, Vaszy Viktor
képarány: 4:3
játékidő: 83 perc
hang: magyar, 2.0
felirat: angol (extra is)
korhatár: korhatár nélkül megtekinthető
extrák:
Homoki Nagy István forgat (töredék)
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
Noé bárkái
színes, magyar természetfilm, 1982
Miközben a zöldcsatornák különböző akcióműfajokban hozzák közel a világ legcsodálatosabb tájait, a természet egyre inkább csak egzotikumként, rezervátumokban létezik. Kollányi Ágoston már 1982-ben arra a drámára hívta fel a figyelmet, hogyan tűnik el például a tiszavirágzás, a kerecsensólyom fészke, s válik kalandos állatmesévé, amire még rábukkanunk.S hogyan? Nemes Nagy Ágnes erről így ír: „…amikor a kamera egy gyümölcsfavirág kinyílt pártájáról egy gótikus ablakrózsára siklik át… a természetpusztításról szóló képsor egyszerre ablakot (ablakrózsát) nyit a kipusztított magyar gótikára, a biológiai veszély felmutatása a helyrehozhatatlan, történelmi rombolásra utal, írmagja-is-alig-maradt gyönyörű középkorunkra. Egyetlen, vékony filmhasonlat szálán egybemosó dik a néző fejében biologikum és történelem kísértő, szótlanul sugallt párhuzama.” Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű. Filmvilág 1983/3.
rendező, forgatókönyvíró: Kollányi Ágoston, operatőr: Vancsa Lajos, zene: Darvas Ferenc, Vágó: Kollányi Judit, hangmérnök: Kovács György, gyártó: Budapest Stúdió, filmfotók: Vancsa Lajos
képarány: 16:9
játékidő: 86 perc
hang: magyar
felirat: 2.0 Angol
extrák:
Bölcsők, Budapest Filmstúdió (1957) 18’ NFT-0993/2013
Kollányi forgatás közben (MFH 1979/44) 2’
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Hortobágy
Hortobágy
fekete-fehér magyar játékfilm, 1936
„1934-ben… egy osztrák filmművész jött a Hortobágyra. Két évig leste a napfelkeltét, várta a vihart, fényképezte a ménesek vad robogását, a puszta komor és titokzatos életét. Filmet készített számadók, csikósok, parasztlányok és gulyások egyszerű életéről. Megmutatott valamit; egy tájat, egy elfelejtett emberi közösséget. Egy darab Magyarországot. (…) Egy osztrák jött, egy osztráknak kellett felfedezni azt a gazdagságot, amiben öntudatlanul éltünk.” (Szőts István)
rendező, forgatókönyvíró: Georg Höllering, író: Móricz Zsigmond, operatőr: Schäffer László, zene: Lajtha László, szereplők: Cinege Lajos, Cinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit, Nagy Mihály, Sárkány János, Veres István, Kovács Imre, Kovács Imréné, Kelemen Lajos, gyártó: Höllering Film, Hunnia Filmgyár
hang: 2.0
felirat: angol, német
nyelvek: magyar
képarány: 4:3
hossz: 82 perc
korhatár: 12
extrák:
Georg Höllering és a Hortobágy (Szekfű András – Fazekas Eszter) 38’
Andrew Hoellering emlékezik 8’
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Magasiskola
The Falcons
színes magyar játékfilm, 1970
A kopár mezőn álló elszigetelt kép és hang telepet a kíméletlen fegyelmet tartó, fanatikus Lilik vezeti. Rajta és a solymászokon kívül csak Teréz él itt. A Fiú megismeri a telep munkáját, magával ragadja a sólymok röptetésének elemi ereje és szépsége, ám közben egyre inkább taszítja az a lelki terror, az a barbár rend, amellyel Lilik az embereken uralkodik. „Ha hosszú a szíj, kitör az anarchia” – írta Mészöly Miklós 1956-ban, Magasiskola című kisregényében, amelynek megfilmesítését a két barát, Gaál István és Huszárik Zoltán egyaránt tervezte. Gaál István nem pusztán egy erős antitotalitárius parabolát rendezett, hanem az irodalmi remekművel egyenértékű, markáns vizualitású filmet. Művében a kegyetlenség, az alávetettség általános érvényű megfogalmazásán átsejlik a ’68-as forradalmakat, a csehszlovákiai bevonulást követő általános közérzet is. A Cannes-ban különdíjat nyert filmnek és az ezt követő Holt vidéknek köszönhetően Gaált 1974-ben az International Film Guide a legjobb tíz rendező közé sorolta. A kiadványon szereplő werkfilmben Gaált látjuk, amint a film leghíresebb jelenetét, a labdázást veszi fel.
rendező: Gaál István, forgatókönyv: Mészöly Miklós, Gaál István, operatőr: Ragályi Elemér, zene: Szőllősy András, gyártó: Mafilm 4. Játékfilmstúdió, szereplők: Iván Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf
korhatár: 12
hossz: 82 perc
Extrák:
Vázlat. Gaál István, werkfilm 9’
Az adaptáció magasiskolája. Mészöly és Gaál (Gelencsér Gábor) 25’
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Gyula vitéz télen-nyáron
Knight of the TV-Screen
színes magyar játékfilm, 1970
Végre egy sorozat, amely meg meri mutatni: hős nép a magyar, nagy nemzet vagyunk! Ha körültekintünk, török is lehet az az ellenfél, csak hát minket a turáni átok sújt, nem élhetünk békén a szivárványos ég alatt. De ha megszeretünk egy hőst, fáj nekünk, ha nem látjuk többet. Kállai Ferenc és Őze Lajos ezúttal Bácskai Lauró István 1970-ben bemutatott, tűéles szatírájában tündököl, a vérbő magyar virtus nemcsak a török ellen zubog, Gyula vitéz (Koncz Gábor) egy nőt sem hagyhat érintetlenül. Nemcsak a címadó hazafias kalandfilmsorozat, a film maga is ikonikus figurákkal tűzdelt történelmi tabló – a kor ma már alig elképzelhetően naiv tévémániájáról, tizenöt perc hírnévről, történelmi revízióról, szemérmetlen reklámszakmáról és a piramis közepe táján egyensúlyozó, gyorsan reagáló főrendezőről.
rendező: Bácskai Lauró István, forgatóköny: Polgár András, operatőr: Herzenik Miklós, zene: Vukán György, szereplők: Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Almási Éva, Sunyovszky Szilvia, Verebély Iván, Andor Tamás, Szirtes Ádám, gyártó: Mafilm 3. Játékstúdió
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf
korhatár: 12
hossz: 77 perc
extra: Kádárista híradó- és reklámegyveleg, 22’
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Daliás idők
Heroic times
színes, magyar animációs film, 1984
Gémes József „lovagregénye”, az Arany János Toldi-trilógiája ihlette a festményanimáció sok tekintetben egyedülálló volt a világon. Ez volt az első egészestés festményfilm, amelyhez a látvány megalkotói több tízezer olajfestményt készítettek, melyekben leginkább a XIX. század végének romantikus naturalizmusa, színkultúrája, Paál László, Madarász Viktor, Mednyánszky László és Fényes Adolf világa érhető tetten. A film eredetileg csak kép és zene kombinációjára épült: Decsényi János szerezte a zenéjét, Csengery Adrienn énekével, és csak később kapott mesélőt Szabó Gyula hangján. A film a legrangosabb animációs fesztiválon, Annecyban elnyerte a legjobb egészestés film díját. A Daliás idők a magyar animáció aranykorának abba a vonulatába illeszkedik, amikor az alkotók az egészestés műfajban is újat alkottak (Kovásznai György: Habfürdő, Nepp József: Hófehér, Jankovics Marcell: Fehérlófia). A kiadványon Gémes József nemzetközi fesztiváldíjas rövidfilmjei mellett helyet kapott egy, a rendezővel 2010-ben készült rövid interjúfilm is.
tervező-rendező: Gémes József, forgatókönyv: Arany János Toldi-trilógiája alapján Gémes József, kísérőszöveg: Nepp József, operatőr: Varga György, zene: Decsényi János, ének: Csengery Adrienn, mesélő: Szabó Gyula, gyártó: Pannónia Filmstúdió
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 4:3
korhatár nélkül megtekinthető
hossz: 80 perc
extrák:
Koncertissimo (Pannónia FS, 1968) 3’
Díszlépés (Pannónia FS, 1969) 5’
Temetés (Pannónia FS, 1970) 2’
Mestersége: festő, animátor (2013) 13’
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Vuk
Vuk
színes, magyar animációs film, 1981
A Vuk volt a legkedveltebb egészestés rajzfilm. Óriási televíziós sikere után a moziváltozat is több mint két milliós nézőszámot hozott. A mesefilm rendezője, Dargay Attila nem fordított hátat a Walt Disney-i hagyományoknak: a gyermeki lélekhez szóltak cseppszerű gömbfigurái. Jankovics Marcell, a rendező pályatársa erről így nyilatkozott: „Rettenetesen sok kedvesség van abban, ahogy ő megrajzolta a szereplőit, ezeket egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot, nem csak a gyerekeknél: kiült az ember arcára a mosoly, ha nézték a filmjeit. A legsikeresebbek közé tartozott közülünk.”
rendező: Dargay Attila, író: Fekete András, forgatókönyv: Dargay Attila, Imre István, Tarbay Ede, operatőr: Henrik Irén, zeneszerző: Wolf Péter, hangok: Pogány Judit, Gyabronka József, Földi Teri, Szabó Gyula, Csákányi László, Kútvölgyi Erzsébet, Szabó Sándor, Bitskey Tibor, gyártó: Pannónia Filmstúdió
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 4:3
hossz: 74 perc
korhatár nélkül megtekinthető
extra:
A három nyúl – Pannónia, 1972 – 7’, Dargay Attila és Pogány Judit a Vukról
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
Kárpáthy Zoltán
színes, magyar játékfilm, 1966
„Jókai nemcsak természetvédelmi terület, nemcsak irodalmi-történelmi múzeum, hanem kincshalom is. Kincshalom az örök romantika, a mételytelen, fullánktalan kaland számára, filmben, tévében, az eljövendő holomoziban, és kincshalom a kalandon átfénylő magyar tudat számára, népmeseien tiszta nemzeti színben.” (Nemes Nagy Ágnes). Noha Várkonyi Zoltán romantikus, monstre filmjei nem pótolhatják a regények szóképeinek lebegő költőiségét, iramló kalandosságát, mégis van egy utánozhatatlan atmoszférájuk, köszönhetően a csodálatos szereposztásnak is. Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán a hatvanas-hetvenes évek legnézettebb filmjei voltak, amelyekre ma már erős nosztalgiával tekintünk vissza.
rendező: Várkonyi Zoltán, operatőr: Hildebrand István, zene: Farkas Ferenc, gyártó: Mafilm IV. Stúdió, szereplők: Kovács István, Venczel Vera, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Básti Lajos, Bitskey Tibor, Várkonyi Zoltán
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf 2.35:1
hossz: 78 perc
korhatár: 12
extra:
Várkonyi-filmajánló
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
Egy magyar nábob
színes, magyar játékfilm, 1966
„A Magyar nábob egy tipikus alakja volt a magyar közéletnek, mondhatni egy egész korszaknak a kifejezése, akinek bizarr ötleteit, hatalmaskodásait, tréfás kalandjait sokan ismerték. Nekem az az eszmém támadt, hogy előbb a maga tüskés kopáncsaiban bemutatom, aztán megtisztulva állítom elé jobb tulajdonságai nemességével.” (Jókai Mór) Várkonyi Zoltán filmjei Jókai „távcsövén” át, csodálatos színdramaturgiával, parádés szereposztással jelenítik meg a reformkor nagy alakjainak romantikus harcát a hazáért, a nemzeti trikolorért, a polgárosodásért, az imádott nő mosolyáért. A kiadvány extrája pedig a valós történelmi hátteret, Széchenyi és nemzedéke életét idézi meg.
rendező: Várkonyi Zoltán, operatőr: Hildebrand István, zene: Farkas Ferenc, gyártó: Mafilm IV. Stúdió, szereplők: Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor, Básti Lajos, Pap Éva, Tordai Teri, Sulyok Mária, Major Tamás, Várkonyi Zoltán
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf 2.35:1
hossz: 93 perc
korhatár: 12
extra:
A napba repülő sas (színes, 1986) 42’ – rendezte: Lakatos Iván, Mafilm HDS
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
Lúdas Matyi
Mattie the Goose-boy
színes, magyar animációs film, 1979
Lúdas Matyiban, a Vukban gyermekéveim természete tér vissza. Az egykori gyerek kilesett állatai bukkanak fel a figuráimban. Az emlékek emberei, az emlékek állatai, sok-sok szeretetbe mártva… Meglátok egy embert, rögtön azt vizsgálom, milyen állatra hasonlít, meglátok egy állatot, s azt keresem, milyen emberre emlékeztet. Torz a szemem, animációnak látom az egész világot.” – Dargay Attila klasszikus rajzfilmjében cseppfigurás, mulatságos figurákat tervezett Fazekas Mihály verses elbeszéléséhez. A nagy fejekhez képest rugalmasan elnyúlik a test. Döbrögiben, az ispánokban és a pandúrokban humoros iróniával oldódik fel minden, ami rossz. Dargay minden meséjébe belopta magát is. Lúdas Matyi Lúdjának arcvonásaiban ráismerhetünk. E második egészestés animáció a legnépszerűbb mesefilm lett, csak a Vuk szárnyalta felül.
rendező: Dargay Attila, forgatókönyv: Fazekas Mihály nyomán Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József, zene: Liszt Ferenc műveiből Daróczi Bárdos Tamás, operatőr: Henrik Irén, háttér: Nepp József, Magyarkúti Béla, Szálas Gabriella, hangok: Geszti Péter, Kern András, Agárdi Gábor, Farkas Antal, Csurka László, Raksányi Gellért, Gobbi Hilda, Inke László, Zenthe Ferenc, narrátor: Mécs Károly
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 4:3
hossz: 70 perc
korhatár nélkül megtekinthető
extrák:
Variácók egy sárkányra (1967) 8’
Meseismereti fejtörő
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
A kis Valentinó
Little Valentino
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1979
„A film hőstelen hőse a társadalom perifériájáról való. Ahogyan ugyane perifériáról valók személyes környezetének alakjai, az életét formáló szűkebb világ képviselői is. Ha Jeles semmi többet nem tesz, mint ábrázolásra érdemesíti ezt a világot – már akkor is sokat tett. Elkészítette az első magyar filmet, amelyben a »számon kívül maradtak« tömege (elaggottak, deviáns fiatalok, szegények, alkoholisták, stb.) nem érdekes vagy nyugtalanító színfoltként, egzotikumként jelennek meg (ahogyan ezt a sokrétű társadalmi jelenségeket ösztönös apologetikával ábrázolni szokták), hanem saját lényeggel rendelkező emberi világként. Művészi igazságot szolgáltat ezeknek az embereknek – és a hazai játékfilmkészítésünkben ez fölfedezés számba megy.” (Petri György, Mozgó Világ, 1980/3)
rendező: Jeles András, forgatókönyv: Jeles András, operatőr: Kardos Sándor, zene: Lendvay Kamilló, díszlet: Gyürky András, gyártó: Hunnia Stúdió, szereplők: Opoczki János, Iványi István, Ladányi Dénes, Székács Béláné, Lévai Ferencné, Árpa Sándorné, Molnár Iván
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 4:3
hossz: 94 perc
korhatár: 16
extrák:
Jeles András rövidfilmjei:
Meghallgatás, (1969) 15 perc
Így fog leperegni, (1970) 39 perc
Vasárnap, április 12., (1973) 17 perc
sajtó:
Filmkultúra
Filmvilág
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
A tanú
The Witness
színes, magyar játékfilm, 1969
Nincs a magyar film színes palettáján A tanúhoz hasonlítható legendárium. Bacsó Péter megunhatatlan szatírájának alig van mondata, amely ne vált volna szállóigévé. „Az élet nem habostorta… Hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának… Komoly, névtelen, géppel írott feljelentés… Az a gyanús, ami nem gyanús… A nemzetközi helyzet fokozódik… Ahol mi nem vagyunk, ott az ellenség… — Pelikán József gátőr, Virág elvtárs, Bástya elvtárs nagy hármasa és a többiek vitriolos, azóta is élő karikatúrák. Írói és színészi zsenialitásuk mindent átéreztet a diktatúrák vérfagyasztó abszurditásából, garantálja, hogy „derűsen váljunk meg a múltunktól”. Az extrákban Bacsó Péter mesél a forgatás és betiltás kulisszatitkairól, 10 év után is kicenzúrázott jelenetekről, a Tanúhíradó pedig a korabeli filmhíradók és a film groteszk párhuzamaiból nyújt ízelítőt.
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf 2,35:1
hossz: 103 perc
korhatár: 12
extrák:
rendezői kommentár
cenzúrázott jelenetek, 7 perc
Tanúhíradó különkiadás, 25 perc
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
A pogány madonna
The Pagan Madonna
színes, magyar játékfilm, 1980
A balatoni Piedone, Ötvös Csöpi és barátja, Kardos doktor közös nyomozásainak filmötletét a legendák szerint maga Bud Spencer sugallta szenzációs magyar hangjának, Bujtor Istvánnak. A remekbe szabott „szocialista” krimivígjátékot Bujtor maga írta. Milliós nézőszámát megalapozta a sok remek akció és humoros jelenet, életszagú poénok, a Balaton, a vitorlázás szeretete. Már itt együtt van a későbbi szériát alkotó filmek minden kelléke, a balek doktor-rendőr, a furfangos kisfiú, az öreg, iszákos mindenes, vad autós- vízi- és helikopteres hajszák, hatalmas bunyók. Az extrában Bujtor nagy szerelméről, a vitorlázásról vall.
rendező: Mészáros Gyula, forgatókönyv: Bujtor István és Mészáros Gyula, operatőr: Hildebrand István, zene: Aldobolyi Nagy György, szereplők: Bujtor István, Kern András, Bánhidi László, Hernádi Judit
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 4:3
hossz: 98 perc
korhatár: 12
extra:
Bujtor István kedvenc hobbija, 5 perc
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 990 Ft
Isten hozta, őrnagy úr!
The Tót Family
színes, magyar játékfilm, 1969
Kevesen tudják, hogy Örkény már 1963-ban megírta történetét a dobozoló őrnagyról Csend van címmel. Fábri abban formában nem tartotta elég markánsnak, s csak 1968-ban dolgozta át „abszurd, vígjátéki embermesévé” a Tóték nagysikerű színpadi változatát. Az idegkimerült Őrnagy (Latinovits Zoltán) kedvelt beosztottja szüleinél tölti szabadságát. Fura kéréseit anya és lánya a fiú érdekében áldozatkészen teljesítik, sőt Ági (Venczel Vera) még szerelmes is lesz bele… Csak a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok (Sinkovits Imre) szegül ellen a terrornak az emberi önérzet nevében…
rendező, forgatókönyv: Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Mihály András, szereplők: Latinovits Zoltán, Fónay Márta, Sinkovits Imre, Venczel Vera, Dégi István, Páger Antal
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf 2.35:1
hossz: 97 perc
korhatár: 12
extrák:
Örkény István a filmről (1969), 2 perc
Portré Fábri Zoltánról – werkfilm (1969), 11 perc
Sajtó: Filmkultúra
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2013
Ára: 1990 Ft
Feldobott kő
The Thrown up Stone
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1968
„Kérd számon a történelemtől az embert, kérd számon az embertől a történelmet.” – Ezzel a kemény mottóval kezdődik a film. Sorskérdést megoldani etikátlanul nem lehet. Képmutatással, maszlaggal, machinációkkal nem lehet. Nem adhatunk fölmentést az újkori barbároknak, akik ridegen vezényelnek fejszét a jegenyékre, csákányt a szőlőtövekre, gépfegyver kattogású nyírógépet a cigányhajakra. Az új Sára-film ezeket is mondja, ordítja. Ugyanakkor a történelem egyik nagy ellentmondását hozza elénk: mindig a nyíltszívű, nyílt eszű bátraké az elsőség az elbukásra, elvérzésre... Ez a film Sára Sándort, mint írót, rendezőt, operatőrt egy személyben nagyszerű művésszé avatja.” (Nagy László költő, 1968)
rendező, operatőr: Sára Sándor, forgatókönyv: Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor, zene: Szöllősy András, szereplők:Balázsovits Lajos, Todor Todorov, Nagyezsda Kazaszjan, Berek Kati, Pásztor János, Bihari József, Bánhidi László, Molnár Tibor, gyártó: Mafilm 3. Játékfilmstúdió
nyelvek: magyar
felirat: angol
képarány: 16:9
hossz: 84 perc
korhatár: 16
extrák:
Cigányok (1962) BBS, 18 perc
Egyedül (1963), Budapest FS, 22 perc
Vízkereszt (1966) BBS, 13 perc
Kamera és teodolit. Sára Sándor – Varga Balázs beszélgetése. (2012) MaNDA, 28 perc
Sajtó: Filmkultúra
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Ára: 1990 Ft
Egér és oroszlán
The Mouse and the Lion
Macskássy Gyula rajzfilmjei 2.
Mesék:
Okos lány (1955), Egér és oroszlán (1957), A telhetetlen méhecske (1958), Uhuka, aki egész nap a tévét nézte (1969)
Egyedi filmek:
Ez nálunk lehetetlen (1965), Tíz deka halhatatlanság (1966), Kis ember, nagy város (1967), Öreg és fiatal (1969)
Egypercesek:
A jóember (1970), A segítség (1970), Siker (1970), Kíváncsiság (1970), A rács (1970), Az öngyilkos (1970), Fegyver (1971), Szobor (1971), Az öreg (1971)
hang: 2.0
nyelvek: magyar
felirat: angol
képarány: 4:3
hossz: 88 perc
korhatár: mesefilmek: korhatár nélkül; többi: 6 és 12 év
extrák:
Pannónia anno – Kezdetek Macskássy Gyulával (dokumentumfilm-részlet, Inforg, Dunatáj, rendező: Szalay Péter) 10 perc, 2012
Macskássy Gyula rajzfilmek 1. (filmajánló) 5 perc
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Ára: 990 Ft
A kőszívű ember fiai
Men and Banners
színes, magyar történelmi kalandfilm, 1964
A romantikus, monumentális történelmi film a Baradlay család történetén keresztül jelenti meg a szabadságharc időszakát. A liberális és a royalista nemesség konfliktusának hátterét a családregény adja; az anya, aki azt akarja, hogy fiai hazafiak legyenek, és a halott apa szelleme, aki a császárhoz feltétlen hűséget vár el fiaitól. A Kőszívű ember fiai című regény, 1869-ben jelent meg. Jókai Mór klasszikus alkotása emberközelbe hozza a függetlenségéért küzdő liberális magyar nemességet és polgárságot. Hősies harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1964-ben forgatott filmet a regényből Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly és Tordy Géza főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek egyik legnépszerűbb filmje volt.
rendező: Várkonyi Zoltán, operatőr: Hildebrand István, zeneszerző: Farkas Ferenc, szereplők: Sulyok Mária (Baradlay Kázmérné), Bitskey Tibor (Baradlay Ödön), Mécs Károly (Baradlay Richárd), Tordy Géza (Baradlay Jenő), Béres Ilona (Alfonsine)
hang: 2.0
nyelvek: magyar
felirat: angol
képarány: 16:9
hossz: 140 perc
korhatár: 6
extrák:
Vallomások Várkonyiról (rendezte: Lestár János, 1986, Mafilm HDS)
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Szindbád
Sindbad
színes, magyar játékfilm, 1971
„Mit akar Szindbád?... Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni; – tájban, nőben, tárgyban, az ételek jó ízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos keresztjeiben; és az önalakítás sürgető igyekezete teremti meg tapasztalatainak tárházát, és paradox módon állít csapdát egyúttal az igyekvőnek. Élni siet és túlhajtja az érzést. Állandó hely-, és helyzetváltoztatása tudniillik a lélek helykeresése, a megállapodás utáni vágy, sajátos módon ezt a különbékét még a test sem képes megélni. Nem hagy maga után semmi mást, csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit…” (Huszárik Zoltán: Noteszlapok)
rendező: Huszárik Zoltán, forgatókönyv: Huszárik Zoltán, dramaturg: Tóth János, operatőr: Sára Sándor, zeneszerző: Jeney Zoltán, szereplők: Latinovits Zoltán, Dajka Margit, Ruttkai Éva, Nagy Anna, Szegedi Erika, Pap Éva, Muszte Anna, Bánsági Ildikó
hang: 2.0
nyelvek: magyar
felirat: angol
képarány: 1.85:1 anamorf
hossz: 91 perc
korhatár: 16
extrák:
Huszárik Zoltán-rövidfilmek:
Elégia, 1965, BBS, 19 perc
Tisztelet az öregasszonyoknak, kétféle zenével, RDS, 1971, 12 perc
A piacere, 1976, HDS, 20 perc
Huszárik és a kortárs zene (Jeney Zoltán zeneszerző, Fazekas Eszter filmtörténész) MaNDA, 2012, 22 perc
A modern Szindbád – Krúdy és Huszárik világa (Gelencsér Gábor filmesztéta, Gintli Tibor irodalomtörténész) MaNDA, 2012, 21 perc
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Felelős kiadó: Lovas Lajos
Kiadványszerkesztő: Fazekas Eszter
Támogató: Magyar Filmlabor
Ára: 1990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Az aranyember - egylemezes változat
The Man with the Golden Touch (single-disc version)
színes, magyar játékfilm, 1962
Jókai e legkedvesebb regényének témáját, alakjait gyermekkori komáromi élményeiből merítette. A két ellentétes nőalak között vergődő férfi, s a lakatlan sziget motívumai vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét. Gertler Viktor ezekre a romantikus, lélektani elemekre koncentrált. 1962-ben készült elegáns stílusú, legendás színészeket felvonultató filmje a regény harmadik, legnépszerűbb változata, a hatvanas évek elejének egyik leglátványosabb, szélesvásznú vállalkozása volt.
rendezte, forgatókönyv: Gertler Viktor, operatőr: Forgács Ottó, zene: Vincze Ottó, díszlet: Duba László, jelmez: D. Forgó Teréz, szereplők: Csorba András, Pécsi Ildikó, Béres Ilona, Krencsey Marianne, Latinovits Zoltán, Bárány Frigyes, Gobbi Hilda
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf, 2.35:1
hossz: 107 perc
korhatár: 12
extrák:
Vetítéses képgaléria – a három Aranyember azonos jelenetei
A kincs megtalálása jelenet a három filmben
Gertler Viktor rendezőt alakít Révész György Éjfélkor című filmjében
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Ára: 990 Ft
A Pál utcai fiúk
The Boys of Paul Street
színes, magyar játékfilm, 1968
Az „édes grundot″ ésszel védi meg nagy csatában Boka tábornok és lelkes kis csapata a vörösinges túlerővel szemben. Nem sikerülne győzniük, ha az árulónak bélyegzett közlegény, a kis Nemecsek nem derítené ki a gazdag Geréb árulását, vállalva ezért a megalázó hideg fürdőket is… Molnár Ferenc világhírű regényéből Fábri Zoltán magyar–amerikai koprodukcióban készített nagyszabású filmet, amely a mai napig az egyik legnépszerűbb filmünk. Ez volt az első magyar film, amelyet 1969-ben Oscar-díjtra jelöltek. A kiadvány extrájában a korábbi némafilmes feldolgozásokba is betekinthetünk.
rendező: Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Petrovich Emil, szereplők: Anthony Kemp, William Burleigh, Robert Efford, Törőcsik Mari, Pécsi Sándor
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 16:9 anamorf, 2.35:1
hossz: 103 perc
extra: A Pál utcai fiúk karrierje, MaNDA, 2012, 16’
Támogató: Magyar Filmlabor Kft.
Kiadja és forgalmazza: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Ára: 990 Ft
A kiskakas gyémánt félkrajcárja és más mesék
színes, magyar rajzfilmek, 91 perc
Macskássy Gyula születésének 100. évfordulójára a MaNDA gondozásában jelenik meg a rendező mesefilmjeit és más animációs filmjeit bemutató DVD-sorozat első darabja. A gyermeknap alkalmából országszerte a boltokba kerülő kiadvánnyal olyan kedves klasszikusokkal egészül ki a családi mesefilmtár, mint A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951), vagy a Két bors ökröcske (1956).
A DVD-n található filmek:
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)
Erdei sportverseny (1952)
Kutyakötelesség (1953)
Két bors ökröcske (1954)
Ceruza és radír (1960)
Párbaj (1960)
A számok története (1962)
Romantikus történet (1964)
extrák:
Kutyakötelesség (1953) 11 perc
Macskássy-rajzfilmek 2. dvd (ajánló)
Letölthető ajándék kifestő
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012
Ára: 1999 Ft
Mephisto
színes, magyar-német játékfilm, 1981
A Klaus Mann azonos című regénye nyomán készült Oscar-díjas film az örök fausti kérdésre keresi a választ: mivé formálódik a személyiség Közép-Európában a történelem nyomása alatt. Hendrik Höfgen, a rendkívüli tehetségű, megfelelni vágyó színész pályája magasan ível a 30-as évek Németországában...
rendezte: Szabó István, forgatókönyv: Klaus Mann azonos című regényéből Dobai Péter és Szabó István, operatőr: Koltai Lajos, zene: Tamássy Zdenko, díszlet: Romvári József, jelmez: Gyarmathy Ágnes, szereplők: Klaus Maria Brandauer, Rolf Hoppe, Bánsági Ildikó, Krystyna Janda, Karin Boyd, Christine Harbort, Cserhalmi György, Andorai Péter, gyártó: Mafilm Objektív Stúdió Manfred Durniok Für Film Und Fernsehen
felirat: angol
nyelv: magyar, német
képarány: 16:9 anamorf, 1,66:1
korhatár: 16
hossz: 140 perc
extra: Születésnapi beszélgetés Szabó Istvánnal, 1998, MTV, szerkesztő-rendező: Wisinger István, 18 perc
Készült az MTVA és a Filmlabor támogatásával.
Kiadja és forgalmazza: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2011
Ára: 2990 Ft
Szerelmi álmok (Liszt) - kétlemezes változat
Dreams of Love – Liszt (double-disc version)
színes magyar játékfilm, 1972
Kétszáz éve született Liszt Ferenc, az egyetemes zenetörténet és a magyar kultúra egyik legnagyobb alakja. A zongoravirtuóz, a zeneszerző, a tudós és hazafi, a nyílt természetű forradalmár, a nők bálványa Európa egyik első világsztárja volt. Keleti Márton látványos, eredeti helyszíneken játszódó, pazar kiállítású filmjében történeti hitelességgel idézi meg e sokoldalú zseni életútjának fordulópontjait, ellentmondásos személyiségét. Sinkovits Imre mellett a korszak legnagyobb színészei játsszák az epizódszerepeket is, Liszt és kortársai műveit pedig Cziffra György és Szvjatoszlav Richter szólaltatják meg.
rendezte: Keleti Márton, operatőr: Hildebrand István, gyártó: Mafilm 3. Játékfilmstúdió, Lenfilm, közreműködik: Cziffra György, Szvjatoszlav Richter, vezényel: Ferencsik János, énekel: Simándy József, Réti József, szereplők: Sinkovits Imre, Ariadna Sengelaja, Pécsi Sándor, Klara Lucsko, Major Tamás, Larissza Trembovelszkaja, Irina Gubanova, Básti Lajos, Tolnay Klári, Bitskey Tibor, Márkus László, Szirtes Ádám, Tordy Géza, Benkő Gyula, Huszti Péter
hossz: 172 perc
felirat: angol
nyelv: magyar
képarány: 16:9 anamorf, 2.35:1
korhatár: 12
extra:
Liszt Ferenc, a filmcsillag (MaNDA, 2011) 20 perc
Készült a Nefmi támogatásával.
Kiadja és forgalmazza: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2011
Ára: 2990 Ft
Csillagosok katonák
The Red and the White
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1967, 87 perc
Az 1917-es forradalmat követő oroszországi polgárháborúban vörös egységek, köztük egy volt magyar hadifoglyokból is álló internacionalista század kerül a fehérek gyűrűjébe. A kegyetlen megtorlások elől menekülő harcosok egy kis folyóparti katonai kórházban találnak menedéket. Itt várják a felmentő seregeket... De alighanem a történet árulja el a legkevesebbet az 1960-as évek megújuló európai filmművészetének remekéről, amelyet sokan a Szegénylegények mellé sorolnak Jancsó Miklós életművében. Az első szovjet–magyar koprodukció eredeti szemléletmódja, merészen formabontó szerkezete a szovjet kultúrpolitikát azonban óvatosságra intette, ezért a film lerövidített, átvágott változatban került az ottani közönség elé. A kiadvány ennek egy fellelhető kópiáját is tartalmazza.
rendezte: Jancsó Miklós, forgatókönyv: Georgij Mdivani, Jancsó Miklós, Hernádi Gyula, operatőr: Somló Tamás, szereplők: Kozák András, Juhász Jácint, Mihail Kozakov, Anatolij Jabbarov, Bolot Bejsenaliev, Szergej Nyikonyenko, Madaras József, Molnár Tibor, Krystyna Mikolajewska, Tatyjana Konyuhova, gyártó: Mafilm 4. Játékfilmstúdió, Moszfilm I. Alkotócsoport
extrák:
1. lemez:
Kamerával Kosztromában (werkfilm, 1967, Mafilm RDS, rendezte: Kézdi-Kovács Zsolt, ff, 13 perc)
Szovjet–magyar koprodukció (Dokumentumfilm a Csillagosok katonák születéséről, 2011, Veneras, készítette: Forgács Iván, Kodolányi Sebestyén, színes, 50 perc)
2. lemez:
Csillagosok katonák (Zvjozdi i szoldati, szovjet változat, 1967, Moszfilm, Mafilm 4. Játékfilmstúdió, ff, 67 perc)
hossz: 87 perc
feliratok: magyar, angol, orosz
nyelv: magyar, orosz
képarány: 16:9 anamorf 2.35:1
Készült a Demján Sándor Alapítvány támogatásával.
Kiadja és forgalmazza: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2011
Ára: 2990 Ft
Sajtó:
Filmkultúra
Az én XX. századom
My 20th Century
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1988
Enyedi Ildikó trendekbe nem illeszthető tündéri, ironikus filmmeséje ma talán még aktuálisabb, mint húsz éve. Ideje a XX. század szilveszteréig pereg vissza… Amikor a két ikerlány – a robbantgató anarchista Dóra, a léha erkölcsű luxusnő, Lili – és az őket egységként szerető férfi egyszerre érnek az Orient expresszen a magyar országhatárra. Hol szétágazó, hol összekapcsolódó fénytörténetükben a kor varázslatos filmjeinek és edisoni vívmányainak megidézése közben Enyedi nem kevesebbre vállalkozik, mint a „boldogság” kutatására, visszaperelve a tömeggyilkos századot az állandóan változó világ, a létezés csodájától...
írta és rendezte: Enyedi Ildikó, fényképezte: Máthé Tibor, zene: Vidovszky László, szereplők: Dorotha Segda, Oleg Jankovszkij, Paulus Manker, Andorai Péter, Máté Gábor
extrák:
Első szerelem (Inforg Stúdió, 2007), 20 perc
Rendezői és operatőri audiokommentár, 98 perc
nyelv: magyar
felirat: angol
hossz: 98 perc
képarány: 4:3 full frame 1.33:1
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2011
Ára: 1990 Ft
sajtó:
Pesti Műsor (pdf)
Filmvilág (pdf)
Filmkultúra
Népszava
Mágnás Miska
Mickey Magnate
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1949
A Korláthy-birtok melletti vasútépítkezés mérnöke, Baracs Pista beleszeret a vásárban a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába. A gróf estélyt ad, mert szeretné elérni, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs az estélyen ráismer Rollára, és tréfából a távollévő gróf Eleméryként mutatja be inasát, Miskát. Rolla viszonzásul cselédlányát, Marcsát öltözteti be Eleméry grófnőnek. Miska és Marcsa öltözéke, viselkedése az úri világ karikatúrájává válik. Megérkezik az igazi Eleméry, aki felvilágosult, modern ember, és a mérnök mellé áll a Baracs kontra Korláthy vasútépítési ügyben. Baracs és Rolla végül egymásra talál.
Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor operettje
rendező: Keleti Márton, forgatókönyv: Békeffy István, zenéjét átdolgozta: Fényes Szabolcs
fényképezte: Eiben István, szereplők: Sárdy János, Németh Marika, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád, Gábor Miklós.
nyelv: magyar
hossz: 83 perc
Extrák:
A Mágnás Miska története (2011, MNFA) 27'
Latabár-összeállítás (2011, MNFA) 16'
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2011
Ára: 990 Ft
Sajtó:
A DVD-extra ajánlója
Majoros Sándor ajánlója (mandarchiv.hu)
Ismeri a szandi mandit?
Do you know 'Sunday-Monday'?
színes, magyar játékfilm, 1969
Az Ismeri a szandi mandit? megnyitotta a hetvenes évek jelenidejű groteszk vígjátékainak sorát, de ebben a műfajban azóta sem sikerült hozzá hasonló erejűt alkotni. Mi volt sikerének titka? Talán az a szeretetteljes, szürreálisba hajló, lírai irónia, pontos megfigyelés és azonosulás, ami a vegyészmérnök szerzőpárost a „modern mintalétesítmény”, a vegyiüzem egyszerű dolgozóihoz fűzi. Egyik vizuális- és szóvicc jön a másik után, miközben a mindent behálózó csőrendszerek labirintusában teljes mélységében tárulnak fel emberi sorsok, a szocialista nagyipar működésképtelensége, és minden munkán túli szenvedély és pótcselekvés a lányok hajkurászásától a hajómodellezésig...
rendező: Gyarmathy Lívia, forgatókönyvíró: Böszörményi Géza, operatőr: Somló Tamás, zene: Kovács György, szereplők: Soós Edit, Shütz Ila, Sztankay István, Szabó László, Kállai Ferenc, Dajka Margit, Kiss Manyi, Schubert Éva, Gyenge Árpád, Szabó Árpád
nyelv: magyar
felirat: a film és a Kilencedik emelet című extra angol felirattal
képarány: 4:3 letterbox 2.35:1
hossz: 78 perc
Extrák:
58 másodperc, vizsgafilm (1964), 16 perc
Kilencedik emelet, dokumentumfilm (1977), 38 perc
Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza a filmről (1969) (részlet), 2 perc
Schütz Ila és Prokopp Dóra beszélgetése (2001), 7 perc
Stőhr Loránd audiokommentárja, 14 perc
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2011
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Népszava
Filmkultúra
Eszkimó asszony fázik
Eskimo Woman Feels Cold
színes, magyar játékfilm, 1983
A magyar új érzékenység klasszikussá vált darabja. A sztárzongorista, a süketnéma állatgondozó és a mindenkit ujja köré csavaró szőke vamp szerelmi melodrámája. „A rendező, Xantus János egy eredeti, szabálytalan alkotó a keleti filmművészet tájain. Filmje csak úgy vibrál a vakmerőségtől.″ (Oliver Seguret, Libération, 1986.11.18.)
írta és rendezte: Xantus János, operatőr: Matkócsik András, zene: Lukin Gábor, Víg Mihály, Trabant zenekar, látvány: Bachmann Gábor, jelmez: Koppány Gizi, főszereplők: Méhes Marietta, Boguslaw Linda, Lukáts Andor
hang: magyar
felirat: angol
képarány: 16:9 anamorf 1.85:1
hossz: 111 perc
extrák:
És így s eképp tovább, 1978, vizsgafilm, 22 perc
Diorissimo, BBS, 1980, 30 perc
Női kezekben, BBS, 1981, 23 perc
Xantus János és Gellért Gábor beszélgetése, 14 perc
Felirat halláskárosultaknak
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2011
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Filmkultúra
Bástyasétány hetvennégy
Seventy-four Bastion Promenade
színes, magyar játékfilm, 1974
Ha ezt a filmet nem zárják dobozba, Gazdag Gyula talán elindítja és kidolgozza a magyar szabványtól különböző vígjátékstílust és talán nem csak a megújított, intenzív realista színjátszás ivódik bele e korszakból a filmtörténetbe, hanem az itt látott ironikus, játékos, csalfa tüneményes világlátás könnyed szabadsága is. A főhatóságok azonban megérezték benne azt a sértést, hogy a film bizony párhuzamot vont az operett monumentális és primitív hazugságvilága és a szocializmus évtizedeken át sulykolt festett képe és mechanizmusai között. Konkrétan arról szól a mese, miként próbálja két operett-librettista (Evald Schorm és Iglódi István) ráerőltetni az ócska kliséit a szereplőire, akikből rendre kitör az egyénieskedés, saját útjukat járnák, maguk választanának párt, stb. Ilyenkor megszólal egy égi dallamfutam, a jelenetet visszapergetik, rózsaszínben kiigazítva újrajátsszák. Ha már ez sem segít, futószalagon berendelik őket a szerzői szentélybe, s szóban-dalban kiigazítják… (Urbán Mária)
rendezte: Gazdag Gyula, forgatókönyv: Gazdag Gyula és Győrffy Miklós, zenéjét hangszerelte és vezényel: Gyulai Gaál Ferenc, díszlet: Romvári József, jelmez: Vágó Nelly, vágó: Gazdag Gyula és Csákány Zsuzsa, operatõr: Ragályi Elemér, szereplők: Evald Schorm, Iglódi István, Temessy Hédi, Őze Lajos, Monori Lili, Koltai Róbert, Pogány Judit, Halmágyi Sándor, Kiss Mari, Papp Zoltán, Csákányi Eszter, Helyey László, Honthy Hanna
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 16:9 1.78:1
hossz: 73 perc
extrák:
Szilveszter (1975), rendezte: Ragályi Elemér, 16 perc
Honthy Hanna-összeállítás, 4 perc
Egy boldog nyár Budapesten – jelenet az Állami áruházból, 4 perc
Kimaradt jelenetek, saját hanggal és audiokommentárral, 6 perc
Zenés fotógaléria a film keletkezéséről és fogadtatásáról
J. Hoberman kritikája a filmről
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2011
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmkultúra - Életműinterjú Gazdag Gyulával
Filmkultúra - Kritika
Filmvilág (pdf)
Megáll az idő
Time Stands Still
színes, magyar játékfilm, 1981
Az első retró a hatvanas évek történelméről. Gothár Péter kultikussá vált filmje a rendező generációjának kamaszkorát ábrázolja. Azét a fiatalságét, amelynek jövőjét az 1956-os forradalom és 1968-as forradalmak sarokpontjai határozták meg. A szűkebben vett cselekmény 1963-ban, az amnesztia évében játszódik. Teljes mozdulatlanságában tárul föl a korszak, a „kint és a bent”, a „mi és az ők” éles szembenállása. Ahol mindenki tud mindenről, de semmiről sem lehet beszélni, ahol mindent áthat a rock-and-roll és a gyanakvás, a szerelem és a kiábrándultság levegője.
rendezte: Gothár Péter, írta: Bereményi Géza és Gothár Péter, fényképezte: Koltai Lajos, zene: Selmeczi György, díszlet: Rajk László, szereplők: Znamenák István, Pauer Henrik, Sőth Sándor, Iván Anikó, Kakassy Ági, Őze Lajos, Hetényi Pál, Ronyecz Mária, Rajhona Ádám, Szabó Lajos, Jordán Tamás, Jozef Króner
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3 letterbox 1.85:1
hossz: 96 perc
extrák:
Imre (MTV-produkció, 1979), 59 perc
A teljes film Gelencsér Gábor kommentárjával
Történeti háttér – a korszak híradóinak tükrében
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmkultúra
Filmvilág (pdf)
Pesti Est
Ajándék ez a nap
A Priceless Day
színes, magyar játékfilm, 1979
Az egyik első igazi „dogma-film”.
A soha be nem fejezett épületek, a kényszerpályára kerülő emberi kapcsolatok filmje. Sodró erejű, szenvedélyes és megejtően közeli képet nyújt a kiszolgáltatottságról. Hősei egyre groteszkebb helyzetekbe kerülnek, s megpróbálnak embernek maradni a méltatlan körülmények ellenére.
rendezte: Gothár Péter, írta: Zimre Péter novellájából Gothár Péter, fényképezte: Koltai Lajos, zene: Selmeczi György, szereplők: Esztergályos Cecília, Pogány Judit, Hetényi Pál, Szabó Lajos, Derzsi János, Major Tamás
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3
hossz: 84 perc
extrák:
Násznép (MTV-produkció, 1976) 32 perc
A teljes film Gelencsér Gábor kommentárjával.
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmkultúra
Pesti Est
Sodrásban
Current
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1963
Szabadságvágy, öröm, kollektív akarat sugárzik a Tiszában iszapért merülő, virtuskodó fiatalok képeiből. A filmet nyitó Vivaldi concerto grosso-futamaira vágott gyorsmontázsok, a fények- és árnyak játékossága jelzi a lendületet és tetterőt, mellyel a hatvanas évek fiatal pályakezdő generációja (és filmesei) változtatni akartak a kádári puha diktatúra hamis közösségi illúzókat hirdető klisévilágán. Fel sem tűnik, hogy az önfeledt bolondozás, bugyborékolás közben egy arc végérvényesen eltűnik, elkeveredve a többi fürdőző között… A fiatalok önmeghatározó, morális szembesülési folyamatát a Gabi halálával Gaál puritán formakultúrával, erőteljes vizualitással fogalmazza meg. B. Nagy László, a korszak meghatározó filmkritikusa szerint „az új filmművészet anyanyelvét” teremtette meg ez a film, amely találó címének is köszönhetően a magyar újhullám jelképévé vált.
rendező, forgatókönyv, vágó: Gaál István, operatőr: Sára Sándor, zene: Szöllősy András, Antonio Vivaldi és Girolamo Frescobaldi műveinek felhasználásával, szereplők: Moór Marianna, Drahota Andrea, Zsipi Istvánné, Csikós Sándor, Kozák András, Szersén Gyula, Harkányi János, Orbán Tibor, Tóth Lajos, Csohány Kálmán, Csohány Kálmánné
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3 letterbox 1.85:1
hossz: 81 perc
extrák:
Pályamunkások (1957), főiskolás vizsgafilm
Tisza – Őszi vázlatok (1962)
Sodrásban – Harminchárom év után (Duna tv, 2006)
Kompozíció és ritmus – Vincze Teréz kommentárja
Képgaléria – helyszínfotók és werkek
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmkultúra - Bakos Gábor Gábor írása Gaál István korai filmjeinek művészettörténeti vonatkozásairól Filmvilág (pdf)
Mancs (pdf)
Pesti Est
Álmodozások kora
The Age of Daydreaming
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1964
A hatvanas évek eleji frissen diplomázott elektromérnökök új technikák fejlesztésén dolgoznak. Hamar beleütköznek a bürokrácia, a felnőtt társadalmat meghatározó védett érdekeltségek falába. Különböző beosztásokba kerülnek, az eltérő feladatok és tapasztalatok, a szerelem, a megváltozott felfogásmód következtében lassan szétzilálódnak a barátságok, a szellemi közösség. A filmművészeti újhullámok nyelvén megszólaló, lírai szépségű film a 25 éves rendező alteregójának érzés- és gondolatvilágán keresztül ábrázolja, miként vizsgálja fölül a fiatal generáció barátaihoz, egymáshoz, a felnőttek világához fűződő kapcsolatait, tradíciókhoz való viszonyát, s számol le az illúziókkal.
rendezte: Szabó István
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3
hossz: 94 perc
extrák:
A hetedik napon (1959), Szabó István vizsgafilmje
Koncert (1961), Szabó István vizsgafilmje
Szabó István-portréfilm (MTV, 1998) részletek
A „világvevő rádió″ kommentárral
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Népszabadság
Pesti Est
Kikötő Online
Laterna online
Filmkultúra
Apa (Egy hit naplója)
Father
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1966
A magyar újhullám egyik legmarkánsabb műve Szabó István számtalan nemzetközi díjat nyert filmje. Játékosan meglóduló kamerája a képzelet szárnyán jár: a háborúban árvaságra jutott kisfiú néhány emlékből, különböző filmműfajok stílusában rekonstruálja Apa életét. Apa kedves használati tárgyainak, órájának, orvosi táskájának, szemüvegének, bőrkabátjának felhasználásával legendát sző személye köré: hős partizánnak, az üldözötteket a kórházban bújtató ellenállónak, új altatószert feltaláló híres orvosnak látja… A film nagy leleménye, hogy vizuálisan egybejátssza az apja után vágyó gyerek illuzórikus világát és ennek az időszaknak a történelmi valóságát: az országot gyereksorban tartó „bölcs vezér” mítoszát. A kisgyerek fantáziavilágán és az időközben felnőtt fiú visszaemlékezésein, érzelmein átsüt a korszak amnéziás történelme: Auschwitz, 1956, egy nemzedék árvasága, létbizonytalansága.
rendezte: Szabó István
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3
hossz: 86 perc
extrák:
Variációk egy témára (1961), Szabó István rövidfilmje
Kegyelet (1967), Szabó István rövidfilmje
Filmhíradó az Apáról
Szabó István-portréfilm (MTV, 1998), részletek
„Itt a szabadság!″ – Hommage à Máriássy Félix
A tárgyak élete a Szabó István-filmekben
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmkultúra
Filmvilág (pdf)
Népszabadság
Pesti Est
Kikötő Online
Laterna
Szerelmesfilm
Love Film
színes, magyar játékfilm, 1970
Oláh Jancsi végre roboghat a vonaton Franciaország felé, hogy több mint tíz éve látott nagy szerelmét – akit 1956 szakított el tőle – viszontláthassa. Utazás közben felelevenednek gyerekkori emlékei: az ostrom alatt átélt félelmek, amikor „nem volt szabad hátranézni”, a gyerekkori szerelem kedves és komoly pillanatai, intim játékai, a kedves nevelőnő halála... az ifjúkori szánkózás és szerelem, majd 1956 – az utcasarkon beforduló tank... – A film szubjektív, költői kamerája a francia újhullám stílusában, az érzelmek nyelvén jeleníti meg a magánéletet szétdúló kelet-európai sorsot.
rendezte: Szabó István
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3 letterbox 2.35:1
hossz: 118 perc
extrák:
Te (1962)
Szabó István rövidfilmje: Várostérkép Budapest (1977)
Szabó István rövidfilmje: Duna-part – Tisztelgés a mester, Máriássy Félix előtt
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Népszabadság
Pesti Est
Kikötő Online
Laterna
Filmkultúra
Az aranyember - Jókai Mór regénye három nagysikerű filmen (kétlemezes változat)
The Man with the Golden Touch – Three successful adaptations of Mór Jókai's romance (double-disc version)
Az aranyember Jókai legkedvesebb regénye, amelynek témáját, alakjait gyermekkori komáromi élményeiből merítette. A regényben található romantikus motívumok: a két ellentétes nőalak között vergődő férfi s a lakatlan sziget vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét, amelynek három filmváltozata is készült, 1918-ban Korda Sándor, 1936-ban Gaál Béla, 1962-ben Gertler Viktor rendezésében.
Kétlemezes, három filmet tartalmazó változat:
1. lemez:
Az aranyember
1918, néma, fekete-fehér, német-magyar-angol felirat, 84 perc
rendezte: Korda Sándor, forgatókönyv: Vajda László, operatőr: Kovács Gusztáv, szereplők: Beregi Oszkár, Lenkeffy Ica, Makay Margit, Berky Lili, Rajnay Gábor
zongorán kísér: Darvas Ferenc
Az eredetileg három részes, 6000 méter hosszú szuperprodukcióból a Németországban forgalmazott rövidített változat maradt fenn.
Az aranyember
1936, hangosfilm, fekete-fehér, magyar hang, angol felirat, 95 perc
rendezte: Gaál Béla, forgatókönyvíró: Hevesi Sándor, Gaál Béla, operatőr: Eiben István, zene: Polgár Tibor, Ránki György, szereplők: Kiss Ferenc, Egry Mária, Kormos Márta, Mezey Mária, Uray Tivadar
2. lemez:
Az aranyember
1962, színes, magyar hang, angol felirat, 118 perc
rendezte, forgatókönyv: Gertler Viktor, operatőr: Forgács Ottó, szereplők: Csorba András, Pécsi Ildikó, Béres Ilona, Krencsey Marianne, Latinovits Zoltán
képarány: 4:3 letterbox 2.35:1
extrák:
Vetítéses képgaléria (a három film azonos jelenetei) mindkét lemezen
A kincs megtalálása-jelenet a három filmben, mindkét lemezen
Filmtöredék Korda Sándor magyarországi korszakából: Yamata (1918), az első lemezen
Az 1936-os változat hiányos képnegatívjának digitális restaurálása, az első lemezen
Gertler Viktor filmrendezőt alakít Révész György Éjfélkor című filmjében, a második lemezen
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 1990 Ft
Sajtó:
Mancs (pdf)
Filmvilág (pdf)
Népszabadság
Filmkultúra - Beszélgetés Szabó Istvánnal és Vészits Andreával irodalomról és filmről
Fotográfia
Photography
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1972
„Nekem csak az lehet a tennivalóm, hogy nyitott szemmel és érzékeny füllel mászkáljak a világban, lekuporodjak a házban, legyen türelmem és szeretetem a sámlira leülni, és szóba állni valakikkel, meghallgatni a gondjait...” – Zolnay Pált, aki a magyar film egyik legeredetibb reformátora volt, mindig csak az érdekelte, „ami éppen születik.” A megismételhetetlen pillanatból sütő érzelmek, indulatok, s a mögöttük rejlő sorstragédiák, társadalmi anomáliák. A Fotográfia különös varázslata is Zolnay emberszeretetén, empátiáján múlt. Hősei, a Fotográfus, a Retusőr és az Énekes (Zala Márk, Iglódi István és Sebő Ferenc) giccses, falra akasztható fotók és retusálatlan valóságok nyomában járva mindenkit meghallgatnak. Így botlottak a gyerekeit fájdalmában legyilkoló asszony történetébe is.
rendezte: Zolnay Pál, operatőr: Ragályi Elemér, zene: Sebő Ferenc, szereplők: Zala Márk, Iglódi István, Sebő Ferenc
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3 letterbox 1.85:1
hossz: 74 perc
extrák:
Kelj fel és járj! (1969), dokumentumfilm, rendezte: Zolnay Pál
Fotográfia (1971), dokumentumfilm, rendezte: Zolnay Pál
Szilveszter (1974), kísérleti film, rendezte: Ragályi Elemér
Filmsámán – Zolnay Pál-portréfilm (1995), rendezte: ifj. Nádasdy László (részlet)
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Filmvilág (pdf)
Mancs (pdf)
Népszabadság
Filmkultúra
Egri csillagok
The Lost Talisman
színes, magyar játékfilm, 1968
Az Egri csillagok című regény több mint száz éve jelent meg... Gárdonyi Géza e klasszikus alkotása emberközelbe hozza a három részre szakadt Magyarország végvári vitézeinek fordulatos életét. Heroikus harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1968-ban forgatott filmet a regényből Sinkovits Imre, Venczel Vera és Kovács István főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek legnépszerűbb filmje volt: több mint kétmillióan látták.
rendezte: Várkonyi Zoltán, Gárdonyi Géza regényéből a forgatókönyvet írta: Nemeskürty István, operatőr: Szécsényi Ferenc, zeneszerző: Farkas Ferenc, szereplők: Bárdy György, Bitskey Tibor, Koncz Gábor, Kovács István, Mádi Szabó Gábor, Sinkovits Imre, Venczel Vera
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
képarány: 4:3 letterbox 2.35:1
hossz: 147 perc
extrák:
Híradórészletek az Egri csillagok forgatásáról, MFH 1968/29
Jelentés az Egri csillagokról, werkfilm 1968, rendezte: Rémiás Gyula
Képgaléria
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Mancs (pdf)
Szőnyi István
István Szőnyi
színes, magyar portréfilm, 1957
Szőnyi István (1894–1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete ott teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek és családjának tagjai ihlették. Műveiben költészetté emelte a hétköznapokat. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum. Az állandó kiállításon a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai. Tanítványainak, pályatársainak munkáit kiállítás-sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók.
írta és rendezte: Kollányi Ágoston
képarány: 4:3
hang: magyar, 2.0
felirat: -
hossz: 18 perc
extrák:
korabeli híradórészletek
Budapest – Szőnyi a tanítványaival a Szépművészeti Múzeumba látogat, rendezte: Kolonits Ilona (1953)
Magyar Filmhíradó 1956/37: a csepeli posta (Szőnyi István freskója)
Magyar Filmhíradó 1960/37: Szőnyi István 1894-1960
Magyar Filmhíradó 1964/1: Szőnyi-kiállítás a Nemzeti Galériában
Magyar Filmhíradó 1967/34: Szőnyi-múzeum Zebegényben
Magyar Filmhíradó 1977/26: Szőnyi-hagyaték Zebegényben
Magyar Filmhíradó 1984/32: Szőnyi-kiállítás
Világmagazin 13. (1967): festés közben a Szigetközben
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Lúdas Matyi
Mattie the Goose-boy
színes, magyar játékfilm, 1949
Lúdas Matyi története Fazekas Mihály tollából született meg, írója mégis egy örök népmesei alakot teremtett. Matyi a magyar nép hőse, olyan figura, amely egyesíti magában a szegény jobbágyok életének valamennyi jellemzőjét: sorsuk nehézségét, a küzdést, a humort, a csavaros észjárást és a jóízű, pergő magyar nyelvet. Nem véletlen, hogy az első színes magyar film alkotóinak választása erre a történetre esett.
rendezte: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján a forgatókönyvet írta: Szinetár György, operatőr: Hegyi Barnabás, zeneszerző: Szabó Ferenc, szereplők: Soós Imre (Lúdas Matyi), Solthy György (Döbrögi), Pártos Erzsi (Anyó), Horváth Teri (Piros), Ruttkai Éva (Gyöngyi), Bozóky István (Nyegriczky), Görbe János (Gergely), Kiss Manyi (Pamela)
képarány: 4:3
hang: magyar, 2.0
felirat: angol
hossz: 101 perc
extrák:
Visszavarázsolt színek, eredeti hanggal
A film és a restaurálás története (Fazekas Eszter és Varga Balázs beszélget)
Soós Imre-portréfilm
Hatvan éve, a Lúdas Matyival együtt bemutatott filmhíradó
Fotógaléria
Külön köszönet Szécsényi Ferenc operatőrnek a restaurálásban nyújtott segítségéért.
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
Ára: 990 Ft
Sajtó:
Mozinet (pdf)
Mancs (pdf)
Vox (pdf)
HVG