a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A sztahanovista kupléíró
Gábor Andor 130 éve született, 1884. január 20-án. Az mondják, Molnár Ferenc miatt lett csak a második legnépszerűbb drámaíró. Ezért valószínűleg soha nem volt boldog.Nagy Endre A kabaré története című könyvében azt írja Gábor Andorról, hogy a „kabaré legkiadósabb, legfáradhatatlanabb, legsikeresebb írója” volt, aki szinte tudományos módszerrel munkálta meg a költészet „könnyebbik oldalát”. Szívesen listázott a kupléiban: talán a legbravúrosabb példa erre, amikor azt sorolta fel, hogy mi minden van egy modern női kalapon, vagy hogy mi mindenből főzik a pesti kávésok a feketét. (Néhány szerzeményét a Gramofon Online-on is meg lehet hallgatni.)
A pesti humor egyik legjellegzetesebb képviselője, Gábor Andor egy kis faluban, Újnéppusztán született, még Greiner néven. Apjának szatócsboltja volt. Nem sokkal a születése után a család felköltözött Pestre. Érettségi után a bölcsészkar francia szakára jelentkezett (járt a híres Négyesy-szemináriumra is), ahol nagyon hamar kiderült róla, hogy játszi könnyedséggel fordít és ír. Nemcsak a majdani Nobel-díjas Frédéric Mistral Mireio című eposzát fordította le provanszálról (!) magyarra, de 23 évesen már Otto Weininger Nem és jellem című művével is megbirkózott és németül is kitűnően verselt. Közben az egyetemet otthagyta, inkább újságírói karrierjét kezdte egyengetni, nagy sikerrel. Rendkívül termékeny volt, csak úgy ontotta magából a poénokat, a könnyed hangvételű, groteszk, tipikus pesti humorú verseket és jeleneteket. Többek között a Fibidusz és a Nap munkatársa volt. 1945-ben pedig újjáalapította a Ludas Matyit, amelyben nem csak politikai humorral szórakoztatta a olvasókat.
Gábor Andor 1884-1953
Mielőtt azonban idáig eljutunk, Gábor Andor hírnevét elsősorban a Nagy Endre által sikeresre vitt pesti magyar kabarénak köszönheti, ahol jelenetei, kupléi gyakran szerepeltek. Ezek csak látszólag voltak könnyedek, kegyetlen élükkel bárkit „megkopasztottak”. A kabarémenedzser Nagy Endre szerint alkotás közben Gábor Andort nem elsősorban az önkifejezés igénye, hanem a versenyszellem vezérelte: „ő a sikert és a pénzt hajszolta és tétovázás nélkül változtatta a mezőnyt, aszerint, hogy hol bukkant fel egy-egy beérkezett champion, akit túl szeretett volna szárnyalni. Gazdag és műfajával folyton változó munkásságában mindig meg lehetett találni azt a szerencsés vetélytársat, aki megelőzte őt.” Molnár Ferenc Éhes városa ihlette a Dr. Senki című regényét, Lengyel Menyhértet akarta megelőzni a Nemzeti Színházba szánt drámájával, humoreszkjei pedig Karinthy műveit akarták túlszárnyalni. Minden műfajban kipróbálta magát, de sokszor csalódott.
A kabaré alkalmas terep volt feleségkeresésre is: első felesége Kökény Ilona komika, második felesége Vidor Ferike kabarészínésznő volt.
Vidor Ferike
Aztán kirobban az első világháború. Gábor Andor ekkor társul be a regényeit kiadó Dick Manó vállalkozásába, de az hamarosan csődbe jut. Várja és üdvözli a polgári forradalmat, majd annak sikertelenségét látva a Tanácsköztársaságot is, amibe aktívan bekapcsolódik, ezért annak bukása után börtönbe kerül. Miután szabadul, előbb Bécsbe, majd Berlinbe emigrál, ahol kabarészerzőként már nem tud kitűnni a tömegből. Bécsben gyilkos szatírákkal számol be a magyar kommün utáni helyzetről, igazában itt és ekkor válik kommunistává. Egyre inkább a pártpropaganda felé fordul, amely hamarosan Berlinbe irányítja. Itt találta meg harmadik feleségét, Olga Halpert. A második világháború alatt a Moszkvából sugárzó Kossuth Rádió tudósítója volt. Ahol Nagy Endre szerint már csak propagandát írt.
Mindvégig kínozta a honvágy, 1945 után az elsők között tért haza. Ekkor alapította meg a már említett Ludas Matyit, megpróbálta itthon helyét megtalálni, kevés sikerrel. A filmgyártásba is bekapcsolódott, olyan sikeres filmek írója, forgatókönyvírója, dalszövegírója volt, mint a Mágnás Miska (Keleti Márton, 1949), a Dollárpapa (Gertler Viktor, 1956) vagy a Csárdáskirálynő (Szinetár Miklós, 1971). Igazából ez a rendszer sem szerette, Kossuth-díjat is posztumusz kapott.
Csiribiri kék dolmány – a híres táncjelenet a Mágnás Miskából. DVD-n is megjelent. A DVD extrájában végig követhetjük, hogy az operett hogyan változott a különböző történelmi korokban.
„Élete, életműve példázat arról a folyamatában és végkifejletében egyaránt ellentmondásos útról, amely a művelt, baloldali polgárt a kommunizmus hívévé tette a huszadik század első felének Magyarországán. Emberi egyénisége példa a következetes, becsületes, emelkedett lelkű emberi magatartásra, amely egy nagyon vonzó, nagyon kedves, segíteni kész és derűs férfi képében jelent meg. Mert talán az sem mellékes, hogy aki ismerte Gábor Andort, az szerette is. Nagyon szeretetre méltó ember volt.” – olvashatjuk róla a Magyar Irodalom Arcképcsarnokában.
BÁ-LE