a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A slam poetry és a forradalom művészete
Ami a hagyományos színházi műfaj mellett a dumaszínház, az utóbbi években a költészet számára az a slam potery.Modern irodalmi irányzat; konkurencia, kihívás, és talán a megújulás forrása egyszerre. A slamesek nagy dobása lesz a Red Bull Pilvaker, amelyet március 14-én este 9-kor követhetnek végig a rajongók a VAM Design Centerben.
Az eseményen fellépőknek az 1848-as forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó költeményeket kell újraírniuk. Az alapanyagot öt jeles költő tíz verse szolgáltatja. A slam poetry kategória meghívásos; az előzetes nevezés idején olyan műveket vártak, amelyek az eredeti költeményekből csak a versszakok utolsó sorait őrzik meg.
Mitől más a slam, mint az akadémikus irodalom? Hívei szerint élettel tölti meg az irodalmat, vagyis visszanyúl azokhoz az időszakokhoz (mondjuk Shakespeare korához, vagy akár idehaza Petőfiékhez), amikor a művészet még nem vált el a hétköznapi valóságtól, emberektől. A szabályok világosak: a költő kiáll a színpadra, és a rendelkezésére álló három perc alatt a közönség eldönti, mit ér a művészete. Aki első hallásra kicsit bizarrnak tartja az ötletet, annak emlékezetébe idézzük a régi viccet, amelyet Yehudi Menuhinról meséltek. Amikor a világhírű hegedűművész Budapesten koncertezett, egy cigányzenész állítólag ezt mondta volna róla: egész jó, de az asztalnál éhen halna.
A slam valamikor a 80-as években keletkezett New Yorkban, művészközegben. Természetéből következően nem tisztán irodalmi műfaj. Az alkotónak legalább olyan jó előadóművésznek kell lennie, mint versírónak. Az esten általában nincs előzetes forgatókönyv, bárki jelentkezhet, és máris indulhat a produkció. Fejből kell előadnia az alkotást, amely (ha bukni nem kíván) közérthető témáról, egyszerű nyelven szól. A fellépő használhat színpadi kelléket is.
Magyarországon az irányzat az utóbbi években kezd terjedni. Tekintettel az irodalom hazai beágyazottságára, nagy sikernek ígérkezik. Akik a kilencvenes évek elején jelen voltak az akkori Merlin Színház dalnokversenyein, és élőben (vagy később a tévében) hallották például Csukás István fantasztikusan ütő alkalmi verseit, azok kaptak a műfajhoz valami nagyon hasonlóból korai ízelítőt.
Azt mondják, manapság a dolog népszerűbb Amerikában, mint a hagyományos irodalom. Kérdés persze, hogy mivé futja ki magát. Lehetséges, hogy energiát ad a kultúrának, kiváló és emlékezetes alkotásokkal gazdagítja azt, felhoz néhány kitűnő alkotót, olvasókat és értőket toboroz.
Nálunk néhány lépéssel később jár, de elnézve a stand-up comedy elsöprő sikerét, nagy jövőt jósolhatunk neki. A menetelés fontos állomása lesz a 48-ra emlékező szerdai program, a magunk részéről kíváncsian nézünk a fejlemények elé.
Mentes Tamás