a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​Ez a pisztoly már akkor elavult volt, amikor gyártani kezdték

ROSSZ_manda_adatbazis

Egy újabb 3D-s tárgy a MaNDA adatbázisából. Az 1844-es lovassági pisztoly pont arra volt jó, amire tartották. Hogy hol is? Hát a „nyeregkápában”, mégpedig párosával.

Közelharcban, amikor ember ember ellen feszült, végső érvként szolgált. Ha valaki erősen vesztésre állt a kardot ügyesebben forgató ellenfelével szemben, akkor érdemes volt a szabad kézzel elővenni, és az arcába sütni az ellenfélnek.

Valahogy úgy kezdődött, hogy rájöttek: a puskaport csőbe kell önteni, majd egy golyót utána gurítani és az egészet lefojtani valamivel. Végül az egészet hátul, egy lyukon begyújtani, és meg is történt a lövés. A többi már csak fejlesztés, mechanika kérdése. A szakállas puskából muskéta lesz, majd a parázsló kanócot a gyújtólyukhoz szorító szerkezetet egy kis zsákutcának bizonyuló kitérővel (dörzskerekes puska) a 17. századtól acélra csapódó, szikrákat produkáló kovakővel váltották fel. Ez a mechanizmus már megjelenik a puskák egykezes változatain, a pisztolyokon és karabélyokon is. Az úgynevezett kovás puskák és pisztolyok aztán egészen a 19. század elejéig megbízhatóan kiszolgálták az ember gyilkos szenvedélyeit. Csak a mechanika finomodott, az elv ugyanaz maradt. A kovás puska vagy pisztoly viszont esőben nem volt igazán használható, ezért továbbléptek, a „kakas” a ravasz (hivatalosan elsütő billentyű) meghúzása után egy kapszlira avagy gyutacsra, esetleg csappantyúra (van különbség, de most ne menjünk bele) csapódott, ami erre szúrólángot (gyufa!) produkált, és begyújtotta a csőbe fúrt lyukon keresztül a lőport. Itt már eshetett az eső, de mégsem ez lett a jövő megoldása.

pisztoly
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!

Mégpedig azért, mert 1814-ben a világra jött Samuel Colt és 1836-ban összerakta első, akkor még igencsak rozoga forgótáras pisztolyát. Aminek még minden „lyukát” külön-külön fel kellett tölteni puskaporral, aztán rányomni a golyót, végül, hogy ne robbanjon fel egyszerre az egész, zsírral le is kellett zárni a lyukakat. És ezután még a hat kapszlit is fel kellett rakni a helyére. Nem volt egyszerű, az biztos, de a kakas ismételt felhúzásával már hatot lehetett lőni az eszközzel. A töltény tökéletesítésével aztán a dolog jóval egyszerűbbé vált, de ez már a westernfilmek világa, mi nézzük inkább ezt a 3D-ben digitalizált csappantyús pisztolyt. Ami Colt találmányának ismeretében már akkor elavult volt, amikor Ausztria-Magyarország hadseregében rendszerbe állították. Colt találmányát már az 1850-es évek végén tömegével használta az amerikai hadsereg, a polgárháborúban már ezzel a hatékony eszközzel ölték halomra egymást az északiak és a déliek. A jó öreg, álmos Európában, pontosabban Bécsben az illetékesek viszont egy túlhaladott szerkezet tömeggyártását rendelték el. Mert a fentiek alapján belátható, hogy az 1844 M lovassági pisztoly nem volt a legkorszerűbb megoldás. Nem is volt rendszerben sokáig, 1859-ben már ki is vonták, de a számunkra nagyon fontos időszakban, a szabadságharc alatt a karabélyok mellett ezzel a fegyverrel küzdöttek a huszárok, de ilyenek voltak az osztrák lovasságnál is rendszerben, minthogy köztudottan 1848 őszéig nem volt két különálló hadsereg.

A Balatoni Múzeum birtokában lévő fegyver láthatóan tökéletes állapotban van, csak a csavarokon látszik, hogy sokat volt szétszedve. Végül nem árt tudnunk, hogy a diófa burkolatba zárt, amúgy huzagolás nélküli cső alól nem hiányzik az a bizonyos töltővessző, mert a huszárok a másik lőfegyver, a karabély töltésénél használt vasrudacskát használták a pisztolyuk töltésénél is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.03.25. 11:01 • Címke: digitalizálás, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.