a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Amikor a napilapok tíz napig fekete keretben voltak
Talán nem is volt más olyan ember hazánk történelmében, akinek közelgő
halála komoly fejtörésre, majd pedig levelezésre késztette volna az
aktuális országvezetést, kormányzatot.A miniszterelnöki levelet (feliratot) I. Ferenc Józsefnek címezték, és innen már sejthetjük, hogy bizony Kossuth Lajosról van szó, az ő temetéséről próbáltak a hatalmon lévők egyeztetni és dűlőre jutni egy 87 évesen elkapott influenza hírére. Amit ugyan szövődmények nélkül letudott Magyarország egykori kormányzója, és bár egyre hanyatló testi erővel, de töretlen szellemmel és akarattal még élt majdnem öt évet. 120 éve halt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja.
Az 1860-as években
A 19. század végén egyébként szokatlanul magasnak számító életkor (40 és 50 év között volt az átlag) jogosan késztette arra az érintetteket, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával. Aminek lényege valahol Ferenc József jelleméből következett, a mi Ferencjóskánk (Tiszáék csak Birvárynak nevezték egymás között) képtelen volt megbocsátani a „lázadó kutya” Kossuthnak. Aki törökországi, amerikai és londoni tartózkodása után költözött 1865-ben Turinba, tehát Torinóba, és élt haláláig via dei Mille 22. szám alatti házban. A viszonylagos jólétet befektetésinek elvesztése után írásaiból tudta biztosítani magának, napjai tehát visszaemlékezéseinek formába öntésével, iratainak rendezésével és kiterjedt levelezésének intézésével teltek. Magas kora ellenére is egyenes alakja, hosszú ősz szakálla egészségügyi sétái során szinte minden nap feltűnt a város utcáin. Természetesen őt sem kerülték el az időskorral járó problémák, például látásának rohamos romlása és más betegségek, amikre 1889 után rendszeresen panaszkodik is Magyarországra küldött leveleiben.
Kossuth 1890-ben
Az a bizonyos, Tisza Kálmán miniszterelnököt a felirat megszerkesztésére késztető kór 1889 kora tavaszán tört rá a téltől amúgy is legyengült szervezetű Kossuthra. A volt kormányzó 1993 decemberében ismét súlyosan megbetegszik influenzában, aminek a gondos orvosi kezelés mellett is maradnak szövődményei. Január 17-én tüdőhurutot állapítanak meg nála, amin ugyan egy hét múlva úrrá lesz szervezete, de a láza megmarad. Ez nem hátráltatja a munkában egészen március 4-ig, amikor ismét hatalmába keríti a betegség, ami mellett még emésztési és vérkeringési zavarok is jelentkeznek. Szervezete úgy tűnik, hogy diadalmaskodni tud a kór felett, de visszaesik és a hónap közepén fájdalmas mirigydaganatot is diagnosztizálnak nála. Súlyosbodó betegségének híre elér Magyarországra is, fiai kiutaznak hozzá. Március 11-től a nagyobb lapok is különtudósítókat küldenek Torinóba, akik sürgönyeikkel folyamatosan tudósítják az országot a helyzetről. A hírlapíróknak a család kezdetben szobát is biztosít, de miután egyre többen, más országokból is érkeznek, le kell költözniük a házmesterlakásba. Ahol a visszaemlékezések szerint a házmester felesége sűrű könnyhullatások közepette árulja közben nekik és az utcán álldogáló kíváncsiaknak Kossuth fényképeit. A volt kormányzó állapota március 15-ére rosszabbra fordul, tüdőgyulladást kap és tovább emelkedik a láza, elveszti eszméletét és félrebeszél. Talán ezért is terjed el másnap Magyarországon a halálhíre, sok helyen kitűzik a fekete zászlókat és néhány újság leközli az előre megírt nekrológokat. Kossuth március 18-án kezd el haldokolni és két nap múlva, a virágvasárnapot megelőző szombaton, 22 óra 5 perckor adja át lelkét Teremtőjének.
Tömegek a temetésén
Az ország a fentiek alapján már készen áll a rossz hírre, s ahogyan az akadémikus történész és politikus, Thallóczy Lajos képszerűen leírja a naplójában: „Gyászolnak a fűszeresek, feketében volt a Rákóczi keserű víz, fekete bárányok veséjén gyászfátyolos fekete csokor, kéjhölgyek Kossuth képek mögül hívták a «szentért» búsuló ifjakat, az egyik élczlap keresztrefeszített Krisztusnak ábrázolta, a napilapok 10 napig fekete keretben, s mindez csak kicsi jele az általános hangulatnak. Mert nagy és mély volt, minden túlzás mellett bizonyos.”
A halotti maszk
Magyarország 1894. április elsején temette el nagy szülöttjét, a szertartás és a gyász története már egy másik történet lehetne.
Pálffy Lajos