a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Virtuális versek bújnak a kétdimenziós vonalkódokban
A költészet napja apropóján
Április 11. a költészet napja, József Attila és Márai Sándor születésének napja. Emellett alkalom a verses partizánakciókra.Költészet napi verses mozgalom a Posztolj verset az utcára, amelynek lényege, hogy a lelkes kultúraterjesztők köztereken elhelyeznek egy-egy költeményt, mint cybertéren kívüli posztot. Ha a kollégák napját szeretnénk feldobni, akkor is kiragaszthatunk egy jól célzott verset a munkahelyi italautomatára vagy a dohányzósarokba. A mozgalom elég népszerűnek tűnik, Facebook oldalán jelenleg 4500 ember jelezte, hogy részt vesz az eseményen. Ha nem is árasztanak majd el minket a versek, ez akkor is elég szép szám. Ezen kívül kreatív és az embereket nyitottságra hívó kezdeményezés.
A Magyar Elektronikus Könyvtárnak volt hasonló akciója néhány hete, amely keretében immár hozzánk is begyűrűzött a Gutenberg-projekt. Ez gyakorlatilag egy digitális könyvtár, ahol a közösség segítségével bővítik, illetve terjesztik az állományt. Ezt a disztribúciós módot alkalmazza most a MEK: jóvoltából e-könyveket és hangoskönyveket takaró QR-kódok jelentek meg Budapest tereinek, utcáinak üzenőfalán. Mi magunk is beszállhatunk a kultúrmozgalomba, ha legeneráljuk a kódot, kinyomtatjuk egy-egy kedvencünket, és nekiálluk az utca hírmondójaként azt hirdetőtáblára, oszlopra, falra helyezni – kétdimenziós vonalkódként. Mindenestre figyeljünk a plakát- és hirdetésragasztási tilalmakra is, ne érjen minket meglepetés. A MEK honlapjáról is böngészhető, leszedhető egy lista: a Bibliától kezdve magyar és székely népmeséken át Kosztolányi prózájáig és Rejtő Jenő életművéig elég színes a paletta.
József Attila: Születésnapomra (kézirat)
A Gutenberg-projekt honlapján egyébként megtalálhatóak magyar klasszikusok is, mint kultúrkincsünk gyöngyszemeinek elszórása a világ irodalmi tengerében. Sőt, létezik egy Gutenberg Project Hungarian Team nevezetű csoport, akik magyar nyelvű vagy idegen nyelvre fordított magyar klasszikusokat visznek fel, például Bródy Sándort, Vámbéry Ármint, Schopenhauert magyarul, vagy a The Folk-Tales of The Magyars elnevezésű népmesegyűjteményt. Szlogenjük: Egy csapat, amely azért jött létre, hogy megmentsen régi magyar könyveket az internetes kor számára.
Visszatérve a költészet napi programokhoz, természetesen nem maradhatnak el a felolvasások, szavalások, író-olvasó találkozók. A Versmaraton is lassan hagyománnyá növi ki magát, idén szám szerint a negyedik. A Thália Színházban több mint száz költő – köztük Juhász Ferenc, Ágh István és Kukorelly Endre – olvassa fel verseit a rendezvény keretében, amelyet immár egy virtuális író-olvasó találkozóvá bővítettek a szervezők, hiszen diákok elektronikus úton kérdéseket intézhetnek a költőkhöz. Ezen kívül számos színházban készülnek e napra, például a Versünnep vers- és prózamondó fesztivál döntője keretében a Nemzeti Színházban. A teljes listát végigböngészhetjük a Fidelio honlapján.
Összességében ki-ki szája íze szerint ünnepelheti a költészet napját: felolvasóesttel, avagy e-könyv terjesztéssel, vagy ha időnk, elfoglaltságink, kedvünk ezt nem teszik lehetővé, otthon üssünk fel egy kötetet, vagy ha az e-könyveknél tartunk, egy honlapot, és egy-egy verset olvassunk el tisztelegve nagyszerű költőinknek. Ajánlom többek között Simon Márton különleges atmoszférájú szabadverseit, ha adódik egy szusszanásnyi idő és szeretnénk beleszippantani a városi lét poros-fénypászmás, hétköznapi tárgyakból montázsolt hangulatainak esszenciájába.
Takács Eszter