A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Valami véletlen folytán épp áramszünet volt, mikor megérkeztem a Kárpát-haza Galériába Vinczeffy László kiállítására. Csak az utcáról és az átriumból beszűrődő fény világította meg a festményeket és már azon voltam, hogy majd máskor – amikor valami történt.
Vagy a szemem szokott hozzá a fény hiányához, vagy Vinczeffy képei keltek életre a homályban, nem is tudom. Inkább az utóbbi történt, és egyszerre csak megelevenedtek azok sötét tónusok és csillogni kezdtek a fémes felületek. És elkezdtek mesélni egy régen letűnt világról.
Vinczeffy László
Vinczeffy László szülőfalujában, a Hargita megyei Atyhán az 1940-es években még 1600-an éltek, ma 190 állandó lakosa van a gyönyörű helyen fekvő településnek. Az öregek meghalnak, házak pedig összedőlnek, az enyészeté lesznek, mint a sírok a temetőben, amiket már nem gondoz senki. A fakereszt egyszer csak szétesik, elég, ha rászáll egy nagyobb madár, a sírhantot pedig elhordja a szél, elmossa az eső. Voltak jobb időszakok is erre, ahogy volt egykoron Erdélynek jórészt magyarok által teremtett aranykora is, ahova engem most valahogy elrepítettek Vinceffy több rétegben, plasztikusan felvitt olajképei. Ezek a sötét tónusok, a mély barnák és vörösek, a feketék az arannyal és ezüsttel ódon bútorokra, bőrrel bevont utazóládákra, szögekkel kivert bőr mellvértekre, fémekkel megerősített kapukra, vaskos könyvek borítóira emlékeztetnek. Öreg, magas gallérú palástokra, köpönyegekre, amelyek egyszerre sugározzák a gazdagságot és mindig megvédenek az időjárás viszontagságai ellen.
Csupa olyan dologra, melyekkel Vinczeffy László harminc évig nap, mint nap találkozhatott, mikor a sepsiszentgyörgyi múzeum restaurátoraként dolgozott. (Előtte, 1970 és 1979-között zágoni rajztanárként is történelmi levegő vette körül.) Láthatta az Ünneplőben (2013) díszes női ruháját, a Rézkapu (2010) vereteit, vagy az idő által gömbölyűre csiszolt Archaikus oltárt (2011) és még folytathatnánk.
Álomszerű, szürreális világ ez, amit most elhozott magával Budapestre, de van a tarsolyában más is, mert nem lehet csak a múltba fordulni, egykori nagyságunkon merengeni, borongani. Vinceffynek egyrészt ott vannak azok a játékosabb formák is, amiket 2011-ben, otthon állított ki (Ludium, Sepsiszentgyörgy), és ott van a rendbe hozott atyhai szülőház is, és a porta Vidám kertje azokkal a tarka ötletfákkal. Amik elsőre legalább megtörik a halál csendjét és talán egyszer majd életet is lehelnek a pusztuló faluba.
Bábel tornya
Vinczeffy László egy nyilatkozatában beszélt arról, hogy már gyermekkorában megtanulta, mi az, hogy kitelepítés, üldöztetés, megalázás. Mi az, hogy másodrendű embernek tartják, meg is verik. Azt is tudja, hogy nem lehet szülőföldjén boldog ember, mert a mai napig ezek a dolgok hol így, hol úgy, de visszatérnek. Ennek ellenére teszi azt, amit tennie kell. Alkot és gyarapít, fényt hoz és ezzel talán ránk is hat, könnyebben élőkre.
Pálffy Lajos
Tér-Misztika
Kiállítás Vinczeffy László festményeiből
Kárpát-haza Galéria
2014.04.01. – 04.27.