a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Csütörtökön nyílik Európa „legnagyobb könyvesboltja”
Magyarország európai uniós csatlakozásának 10., az első világháború
kitörésének 100., a berlini fal leomlásának 25. és a holokauszt 70.
évfordulójáról is megemlékezik a csütörtökön kezdődő XXI. Budapesti
Nemzetközi Könyvfesztivál, amelyen 35 ország több mint hatvan szerzője,
valamint mintegy 450 magyar író vesz részt.A könyves seregszemlét beharangozó szerdai sajtótájékoztatón Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója Európa legnagyobb könyvesboltjának nevezte a 300 könyvújdonságot felvonultató eseményt, amelyen mintegy 380 programot tartanak.
A könyv és a szerzői jog világnapjához kapcsolódó rendezvényt csütörtökön Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitja meg, ezt követően hallható a pódiumbeszélgetés a díszvendég íróval, Sofi Oksanennel. A finn alkotónak Tarlós István főpolgármester és Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke adja át a Budapest Nagydíjat, a laudációt Tóth Krisztina író, költő mondja el – emlékeztetett Zentai Péter László.
Sofi Oksanen (fotó: Wikimedia Commons)
A díszvendég ország Törökország lesz. A török könyvkiadás egy 150 négyzetméteres standon mutatkozhat be a fesztiválon, a török irodalmat 12 szerző, valamint egy 1500 könyvből álló kollekció képviseli.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden évforduló jó alkalmat kínál a számvetésre, a könyvfesztiválon megemlékeznek Magyarország európai uniós csatlakozásának 10., a vasfüggöny és a berlini fal leomlásának 25., az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról is.
A programok közül kiemelte az Európa Pontban négy szekcióban zajló pénteki Európai Írótalálkozót, amelyen 25 külföldi és 7 hazai író vesz részt, többek között Sofi Oksanen, Anne Applebaum, Ulla-Lena Lundberg, Spiró György, Daniel Balanescu, Háy János, Elif Safak vagy például Jassan Preisler. Felhívta a figyelmet az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára is, amelyre 19 írót várnak, és amelyen Magyarországot Hidas Judit képviseli.
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete rámutatott, hogy Izrael immár második alkalommal kap fontos szerepet a könyvfesztiválon: ezúttal a holokauszt 70. évfordulójáról és a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 25 évvel ezelőtti – második – felvételéről emlékeznek meg. Ilan Mor hozzátette: a két évforduló kiegészíti egymást, az egyik nem létezhet a másik nélkül. Hangsúlyozta, hogy a standon bemutatott könyveken keresztül „ablak nyílik” Izraelre, ugyanakkor a látogatók arról is pontos képet kaphatnak, hogy mi történt a magyar zsidósággal 70 évvel ezelőtt.
Sugár S. András, a Scolar Kiadó vezetője a fesztivál díszvendég íróját, Sofi Oksanent európai gondolkodóként méltatta, és elmondta, hogy a kiadó immár a negyedik kötetet jelenteti meg tőle. Felidézte, hogy az észt felmenőkkel rendelkező finn alkotónak Tisztogatás című drámája és az abból írt regény hozta meg a világhírt. A műből Magyarországon is született színházi előadás például Kaposvárott Valló Péter rendezésében vagy Budapesten Sopsits Árpád rendezésében. Az írónőt a Mikor eltűntek a galambok című új, Finnországban 2013-ban megjelent könyve várja a seregszemlén.
A fennállásának 20. évfordulóját idén ünneplő kiadó vezetője születésnapi ajándéknak nevezte, hogy a Scolar adhatja a könyvfesztivál díszvendégét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Budapestre érkezik egy másik szerzőjük, Daniel Balanescu is, aki a Ceausescu-korszakban játszódó, Csókolom a segged, szeretett vezérünk! című szatirikus regényét népszerűsíti majd. A kiadó a török díszvendégséghez A szultán Isztambulja napi öt kurusból című történelmi útleírással kapcsolódik.
Zentai Péter László kérdésre válaszolva kitért a könyvszakma 2008 óta tartó válságára, amelynek hatására mintegy 30 százalékkal zsugorodott a könyvpiac. Örömmel jelentette be, hogy a tavalyi évben kis emelkedést mutatott a forgalom. Élesen bírálta ugyanakkor a tankönyvkiadás és tankönyvforgalmazás központosítását: „ostoba és kártékony döntésnek” nevezte azt, amely mintegy 16 milliárd forintot kivont a könyvpiacról, ezzel komoly nehézségek elé állítva az amúgy is likviditási gondokkal küzdő ágazatot.
MTI