Krím véráztatta földje
A Krím-félsziget, mint megannyi területe bolygónknak, vérázatta föld és
csak abban bízhatunk, hogy nem folyik újra vér érte. A furcsa alakú
félszigetet az újkor nagy háborúiból három is érintette, közülük a
második világháborús német támadásról található több tudósítás is a
Filmhíradók Online gyűjteményében.A krími német előrenyomulásról szóló első anyag 1941 novemberében került bele a Magyar Világhíradó összeállításába. Ezt még három összeállítás követte 1942 januárjában, februárban és májusban, amikor a németek elfoglalták Kercs városát. (A februári tudósításban a Szevasztopol ostrománál bevetett német óriáságyút is láthatjuk tüzelés közben, ezzel az anyaggal majd később foglalkozunk.) A félsziget legkeletibb pontján található Kercsért folytatott harcokról szóló híradás első snittjein a lövészárkokból tüzérségi előkészítés után támadásra induló németeket mutatnak. (A harcokban Eric von Manstein vezetésével a 11. német és a 3. román hadsereg vett részt, a tudósításokban román katonát nem lehet látni.) Az előrenyomulás egy több méter mély és széles árokhoz érkezett, amit gépekkel az oroszok áshattak a harckocsik támadását akadályozandó. A következő snittek a német tüzérséget mutatják munka közben, 0:30-nál pedig ott a bizonyítéka annak a jelenségnek, hogy a németek a harcok során elnyűhetetlenségük és nagy tűzerejük miatt előszeretettel használták a zsákmányolt PPS géppisztolyokat, amelyeket mifelénk „davajgitárnak” is szoktak nevezni. A tudósítás ezután a zuhanóbombázók (Ju 87) látványos támadásával folytatódik, de a következő snitt bombazáporát már nem a Stukák produkálták, hiszen ezek a gépek többé-kevésbé célzottan csak egy nagyobb bombát juttattak általában a célba. A légifelvételeket utcai harcokról, majd pedig elfogott orosz katonákról szóló képek követik, a tudósítás egy német harckocsioszlopot mutatva zárul.
A második világháborút megelőzően a polgárháború idején voltak jelentős harcok a félszigeten, mikor 1920-ban Vrangel báró vette át a bolsevikok Vörös Hadserege ellen küzdő fehérek déli csapatainak parancsnokságát. A kozákok élén álló, közkatonából a hadsereg parancsnokságig magát felküzdő bárót végül a vesztes lengyel hadjáratból visszavont csapatokkal (Bugyonnij lovashadserege) tudták csak a Krímből kiszorítani. Vrangel ekkor 150 ezer katonáját mentette át Törökországba, 1928-ban, Brüsszelben ölte meg egy környezetébe férkőző szovjet titkosügynök. A fehérek által elhagyott Krímet pedig Kun Béla pacifikálta, ami több tízezer tatár kiirtásával járt együtt. A „túlkapások” miatt még Lenin is neheztelt elvtársára. Ugyancsak rengeteg emberéletet követelt az úgynevezett krími háború, amely a cári Oroszország vereségével és nemzetközi politikai befolyásának meggyöngülésével végződött. Az 1853-tól 1856-ig tartó harcok során az angol-francia és török csapatok szintén megostromolták és elfoglalták Szevasztopolt. A Kars váráért folyó harcokban Kmety György és Guyon Richárd vezetésével a török csapatok visszaverték az orosz támadókat. A háborúban, 1854. október 2-én esett meg a hadtörténet egyik legostobább és véresebb lovassági támadása Balaklavánál, amikor a szövetségesek 670 könnyűlovast küldtek a gombos pulóvernek nevet adó Lord Cardigan vezetésével a megerősített orosz ágyúállások ellen. 119 halott, 129 sebesült lett az eredmény és 35 katona tűnt el a rettenetes ágyútűzben. A szerencsétlen lovak közül 375 veszett oda.
PL