a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Több bort, mint vizet látott, amíg a gazdáját szolgálta
Langenaria Siceraria. Ez a latin rendszertani elnevezés az ember egyik
leghűségesebb társát, a lopótököt takarja, ami már tízezer éve tartja
hűvösen a vizet, segíti ki a hordóból a bort és több hangszer és pipa
alapja is egyben.Mindezek mellett a pápuák földjén a férfiak ékességét is befogadja, de Magyarországon évszázadokon keresztül leginkább a különféle folyadékok tárolására, mozgatására használták – ezért is kerülhetett be néhány szépen díszített darab a keszthelyi Balaton Múzeum gyűjteményébe. Ezek közül most egyet 3D-ben is tanulmányozhatunk a MaNDA adatbázisában.
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
A sokáig a növény őshazájának tartott Afrikában 5000 éves, lopótökből készített edényeket is találtak. A növény szinte az egész világon elterjedt, de arról megoszlanak a vélemények, hogy hogyan került az amerikai kontinensre. Egyes kukurbitológusok (na jó, tökszakértők) szerint a Bering szoroson nagy vacogások közepette átkelő emberek vitték magukkal, mások éppen a hideg miatt elvetik ezt a lehetőséget és más megoldásokat keresnek. Felmerült a tengeráramlásokon való utazás is, kiokoskodták, óránként két kilométerrel számolva 145 napos volt a lopótök óceáni útja. Az viszont biztos, hogy a lopótökből készített edények használata Mexikóban mind a mai napig általánosan elterjedt, de ugyanígy Kínában sem ment ki a divatból. Ott többek között a nagy tiszteletben tartott tücsköknek készítenek „kalitkát” belőle. A lopótök szinte minden kontinensen különféle zeneszerszámok alapja, de előszeretettel felhasználják a pipák szárához is. A legbizarabb szerepet a pápuáknál kapta, ahol a növekedés folyamán súlyokkal nyújtják a szárát, mert csak így lehet megfelelő méretű péniszöltözék, pápuául koteka belőle.
A melegebb éghajlatot kedvelő lopótököt ehhez képest Magyarországon leginkább folyadékok tárolására használták. Hogy mikor érkezett a növény a Kárpát-medencébe, arról csak találgatni lehet. Az biztos, hogy Szent László vitézei már 1086-ban lopótökből itták a bort Krasznabételek mellett, a besenyők ellen vonulva. Funkcióinál fogva hívják itt butykos töknek, flaskatöknek, nyakas töknek és szívótöknek is, ez utóbbi közismertebb neve a hébér, avagy a borlopó, amellyel a büszke szőlősgazda szokta mifelénk sorra kóstoltatni a különféle hordókba tett jó és még jobb borait. A hébérnek használt lopótök hosszú nyakát a kiszáradás után kifúrják, majd ezután szedik ki belőle a magvakat és belének összeszáradt maradékát. Ez meglehetősen babra munka lehet, de a Balaton Múzeum gyűjteményében található 17,8 centiméter magas és 12,5 centi átmérőjű példány díszítése sem készült el egyik napról a másikra. A víztartó kobak hasán gyönyörű rajzolatú virágos, leveles növény fut körbe, az edény talpát és nyakát szép szabályos geometrikus minta díszíti. A bicskával bekarcolt motívumokat vörös, fekete és kék viasszal „spanyolozták”, töltötték ki. Ami az elnevezést illeti, aki ismeri e szép múzeumi tárgy fellelési helyét, Keszthely környékét, az sejtheti azt is, hogy e kobak több bort, mint vizet látott, amíg a gazdáját szolgálta.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.