​Archívum felhő alapon, avagy értékeink digitálisan

Negyedszer is összeült az Információs Társadalom parlamentje az Országgyűlés Felsőházi Termében. A Magyar Digitális Ökoszisztéma alcímet viselő esemény előadásait követő kerekasztal-beszélgetéseken többek között szóba került a kultúra, a könyvkiadás és az újságírás helyzete is a kibertérben. A MaNDA főigazgatója az intézmény eredményeit ismertetve a Gutenberg-galaxis végéről és egy digitális mozicsatorna beindításáról is beszélt.

Az infokommunikációs ágazatban az összes foglalkoztatott száma jelenleg meghaladja a 150 ezret, ami az összes magyar foglalkoztatott 6,7 százalékának felel meg. A délelőtti ülés előadói közül többen is kitértek a fenntartható növekedés és Európa problémáira. Felhívták a figyelmet arra, hogy Európai Unióban a világ népességének csak két százaléka él, az összes GDP 25 százalékát állítja elő, viszont a jóléti kiadások 53 százalékát fizetik ki a lakosságának. A jövőt az előadók a szektor további bővülésében, az egészségiparban, a 3D-s nyomtatásban, vagy éppen az 5.0-ás, üzleti környezetben is biztonságosan működő mobiltelefóniában látják. Ugyanakkor a digitális adatfeldolgozás sebességének fejlődése lehetőséget ad a rákbetegségeknél a személyes gyógymód gyors kialakítására, így nagyobb eséllyel lehet felvenni a küzdelmet a kórral. A problémák közül kiemelték, hogy Magyarországon az infokommunikációs ágazatban 10-15 ezer informatikusi és mérnöki betöltetlen álláshely van és emiatt 150 milliárd forintnyi GDP-t veszít az ország. Gond az is, hogy az előadók által pozitívan értékelt strukturális reformok mellett a kutatás és a fejlesztés nincs a helyén a magyar gazdaságban, ez az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága, amit gyorsan meg kell oldani. A digitális írástudatlanság kapcsán elhangzott, hogy a 15 év feletti lakosság 41 százaléka digitálisan írástudatlan, és ennek oka elsősorban a képzettség hiánya.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (fotó: Soós Lajos/MTI)

A digitális írástudatlanság a délutáni, Kultúra, könyvkiadás és újságírás a kibertérben című szekcióbeszélgetésen is téma volt, ahol elhangzott az a nem is annyira megdöbbentő adat, hogy a digitálisan írástudatlanok 77 százaléka egyáltalán nem olvas könyveket. A beszélgetés visszatérő témája a Gutenberg-galaxis végéről szóló jóslat volt. Felmerült az, hogy ezt a szomorúnak tartott jövőt csak az újságírók vizionálják. Ugyanakkor elhangzott az a tény is, hogy az éves könyvkiadás negyede már nem papíralapú, igaz viszont, hogy az eladott könyvek két százalékát teszik csak ki a digitális alapon létező művek. Ami természetesen felveti a jogdíjfizetési hajlandóság kapcsán jelentkező problémákat is. Szó esett a print alapú napilapok megállíthatatlannak tűnő példányszám-csökkenéséről, példának hozták fel a Népszabadságot, amit a rendszerváltás után még 830 ezer példányban nyomtattak, most pedig alig éri el a 40 ezret. Volt, aki az igényes kiállítású és tartalmú lapok jövőjét látta biztosítottnak, többen az egymás mellett élést és az egymásból táplálkozást említették megoldásnak.

Kulturális értékeink digitális és hosszú távú megőrzése kapcsán Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója röviden vázolta az intézmény elért eredményeit. A felhő alapú adatbázisban már 150 hazai közintézmény van jelen 400 ezer adatolt és kereshető dokumentumával, de ez a szám naponta bővül. Kitért arra is, hogy az intézmény a közeljövőben egy fizetős online mozicsatornát is indít, ahol 300 forint körüli összegért lehet nézni filmalkotásokat.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.06.30. 14:14 • Címke: manda, digitalizálás, konferencia