a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Tudást őrző főpapok vagy korunk szerencsétlenjei
55 éves, fest és a sokszorosított grafika minden műfajában alkot, performer, könyvet illusztrál, díszletet tervez és tévézik, zenél és főiskolai tanszékvezető. Ezt mind el lehet mondani Szurcsik Józsefről, de talán elég csak azokról a szögletes, tömbszerű fejekről, a messzire tekintő furcsán keskeny arcokról beszélni, mindjárt tudja mindenki, hogy kiről van szó. Most az Óbudai Kulturális Központban lehet megnézni néhány, nagyobb méretű festményét.
Monumentalitás és időtlenség, emberarcú irodaházak és elhagyott emlékművek. Androgün szépséges ifjak és kétségbeesett kiútkeresés. Mennyi mindent el lehet mondani a képzőművészeti főiskolát 1985-ben sokszorosító grafika szakon elvégző Szurcsik József alakjairól... Mert megnyilvánulásainak túlnyomó többsége, de különösen a festményei figurálisak, alakjai, arcai érzelmeket és gondolatokat jelenítenek meg. Mint ahogy valahol korábban nyilatkozta, műveivel az emberiség alapproblémáit dolgozza fel, az egyén viszonyát a környezetével, a társadalommal és a hatalommal. Amihez problémák sora kapcsolódik. Arcokkal akar bemutatni egy-egy témát, de úgy, hogy a probléma többféle értelmezést is lehetővé tegyen.
Átjáró a múltba
És Szurcsik művészete, különösen festészete kapcsán valóban tág lehetőség nyílik az értelmezésekre. Az ÓKK-ban most kiállítottak közül az egyik legfajsúlyosabb darab a 2012-ben fekete-fehérben, talán egyszerre akrillal és olajjal megfestett Átjáró a múltba, amiről a kiállításon kaphatunk egy olyan értelmezést, hogy a két alakkal a művész a jelen kor új ikonjait, a média ifjú szereplőit ábrázolja. Akik testtartásuk alapján tudatában vannak hatalmuknak, ugyanakkor elrejtett kezük arról szól, hogy nem tudnak mit kezdeni kiváltságaikkal. Előttük a nagybetűs élet, de egy lépést sem tudnak tenni, hiszen lábuk belemerült a talajba. Ugyanerről a képről másoknak a tudás, a hatalom és az időtlenség juthat eszébe. Az, hogy valamiféle, a táj, a világ fölé magasodó főpapok őrzik a tudást, a titkokat, ugyanakkor borzasztóan egyedül vannak. Ezért is néznek tanácstalanul egymásra, hiába várva a tudást és a titkokat megszerezni akaró bátrakat. A táj azonban fájdalmasan üres, nem jön senki azért, amit őriznek és birtokolnak.
Ember embernek
Hasonlóan tág asszociációkra ad okot a 2013-as Hitetlen (ld. leadkép), ahol a két eltérő bázisú festék egybedolgozása ugyancsak létrehozhatta azt a bizonyos „repedezettséget”. A jellegzetes fövegű/fejformájú, erőtől duzzadó testű ifjúról valóban könnyű elképzelni, hogy nem fogad el készen leszállított igazságokat.
A két festményt és Szurcsik több más, gondolatébresztő alkotását július 31-ig nézhetik meg az OKK-ban.
Pálffy Lajos
Szurcsik József: Emlékanalízis 2.
Óbudai Kulturális Központ (ÓKK)
2014. június 27. – július 31.