a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Elrepülnek a fecskék, hegyet másznak az asszonyok
„Kisasszon napjára elmennek a fecskék” – mondogatják Vas megyében is, és valóban ezek a kedves kis madarak – egyre kevesebb van belőlük – ezekben a napokban gyülekeznek a villanydrótokon, hogy aztán csapatostul induljanak a nagy utazásra.
Kisboldogasszony napján a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli, a régi Magyarország több vidékén a hajnal hasadását várták ilyenkor imádkozva az asszonyok. A Somló környékén lakók pedig egyenesen felmentek a hegy tetejére, hogy előbb lássák a pirkadatot. Elmennek, elfogynak a fecskék, vajon a Somló tetején voltak ma hajnalban asszonyok?
Mária születése (forrás: OSZK)
| „A hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.” (Teleki kódex) |
Szent Anna és Mária
Hogy miért éppen szeptember 8-án ünnepli a katolikus világ Mária születésnapját, arra egy egészen prózai magyarázatot találunk a lexikonokban. Ezen a napon szentelték fel ugyanis Jeruzsálemben a Szent Szűz születésének helyén az egyébként Szent Anna, Mária édesanyja tiszteletére szentelt templomot. Az ünnep a 11.-12. század folyamán kezdett elterjedni, és furcsa módon Magyarországra csak a 18. század folyamán jutott el. Ez azért is érdekes, mert a magyarság Mária-tisztelete köztudottan Szent Istvántól ered, aki alkalmas örökös híján – borsot törve a német-római császár orra alá – éppen a Szűzanya gondjaira bízta az országát. A Mária-tisztelet koncentráltan jelentkezett a török időkben is, és sokáig Mária neve imák mellett csatakiáltásokba is foglaltatott, képe pedig hadi zászlókra került az országban. Sokan egyébként pogány gyökereket vélnek felfedezni a magyarok különös Mária-tiszteletében, a János jelenéseiben megírt napba öltözött asszony szerintük közel állhat egy termékenység istennőhöz, ősanyához. Bizonyságul sok minden más mellett a „boldogasszony ágyát” szokták felhozni, ami a gyermekágyas nők fekvőhelye volt és mindenféle rontás elleni szerekkel és kellékekkel volt körülvéve.
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával
No de ne is evezzük ilyen zavaros vizekre, maradjunk a két lábon a földön állóknál, az egyszerű emberek Mária-tiszteleténél. Akik nem azon törték a fejüket, hogy milyen pogány kultusz folytatása lehet a Szűz Máriához való fohászkodás, hanem mint Jézus Krisztus anyját, egyszerűen segítségül hívták gondjaik, bajaik megoldásához. Különösen a nők fordultak és fordulnak a mai napig hozzá bizalommal és kérik, hogy járjon közben fiánál értük. Így lehet az, hogy Magyarországon a leggyakrabban Szűz Mária valamelyik ünnepe a katolikus templomok titulusa, többek között a Mátyás templom és az esztergomi bazilika is a Nagyboldogasszonyhoz van címezve. Kisboldogasszonykor van több jelentős hazai búcsújáróhely (Máriaremete, Máriapócs, Csatka, Mátraverebély-Szentkút) búcsúja, de a Sarlós Boldogasszony július eleji ünnepe is sok templom búcsúnapja. És ha már itt tartunk, akkor ott van kora tavasszal a Gyertyaszentelő Boldogasszony is, amikor a gyümölcsfákat szokták oltani, és ott van a január régi magyar megnevezése, Boldogasszony hava, ami megint csak egy talány, hiszen ebben a hónapban egyetlen jelentősebb Mária-ünnep sincs.
A szentkúti búcsú (fotó: Magyar Kurír)
Vannak viszont a Kisboldogasszonyhoz kötődő szép szokások, ez a bevezetőben is emlegetett hajnalvárás, amikor a felkelő Napban az arra érdemesek akár meg is pillanthatták a Szűzanyát. A szezonális munkák közül egyes vidékeken, például a Göcsejben, erre a napra tették az őszi búza vetését. Amit előtte este a szabad ég alá kiterítettek, hogy azt az Úristen a harmattal szentelje meg. Ezt a szentelést aztán megerősítette a helyi plébános is hajnalban, a gazdák pedig jó magasra feldobálták az üres zsákokat, hogy nagyra nőjön a vetés. A két Boldogasszony (08.15. és 09.08.) közötti időszakban kellett gyűjteni a gyógyfüveket és a téli holmit és a búzát is ekkor szellőztették a régiek. A molyoktól és zsizsikektől való megszabadulás után hagyományosan Kisasszonykor láttak hozzá a dióveréshez is. Végül még csak annyit, hogy volt Magyarországon egészen sokáig egy Kisboldogasszony nevű, 1005-ös alapítású település is, amit ma egy megalapozatlan döntés következtében Kleinfrauenhaidnak hívnak.
Pálffy Lajos