A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Szegő György hangsúlyozta: a jövőben ezért nem egy „elit kultúrára kihegyezett, szűkebb látogatói körnek” szeretnének kiállításokat rendezni, hanem minél szélesebb közönség visszacsábítását célozzák meg. Mint hozzátette, az új, remélhetőleg népszerűbb kiállítás-politikában csak ritkán kapnak majd helyet a Műcsarnok összes termében egy-egy életművet bemutató tárlatok, ehelyett gyakran előfordul majd, hogy a középső és a szélső teremsorokban más-más, de a lehetséges kapcsolatokat szem előtt tartó kiállításokkal találkozhat a közönség.
Szeptember 27-től az M0 kiállítótérben lesz látható a litván Zilvinas Kampinas két installációját felvonultató, Ötödik fal című tárlat, majd október 18-tól nemzetközi hangkísérleti kiállítás nyílik Az érzékelhető határán címmel. December közepétől a finn Eija-Liisa Ahtila mutatkozik be egyéni kiállításon.
Jövő év tavaszán Csáji Attilának szentel életmű-kiállítást a Műcsarnok. Noha Szegő György megjegyezte, hogy ez nem illeszkedik a nagyszabású életműtárlatokat kerülő kiállítás-politikába, hozzátette, hogy ezt a tárlatot még elődje vette tervbe, de a kiállítás az 1. Nemzeti Építészeti Szalon megrendezése miatt a 2015-ös programba került át. „Csáji Attilának a hetvenes, nyolcvanas években a tudomány és technika felé irányuló tájékozódása olyan hang, amit érdemes most összefoglalni, különösen, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény évének nyilvánította” – emelte ki.
I. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban
Szegő György emlékeztetett arra, hogy a szeptember 7-én bezárt 1. Nemzeti Építészeti Szalont sikerült úgy megrendeznie, hogy az anyag bármiféle diszkriminációtól mentesen minden irányba nyitott legyen és ez a célja a 2015-re tervezett Képzőművészeti Nemzeti Szalonnal is.
„Szeretném, ha a kortárs művészet kommunikálna a közönséggel és a kiállítások apropóján a művészek is egymással” – jelezte a művészeti igazgató, hozzátéve: az építészeti szalon rekordot hozó, 25 ezres látogatottsága azt mutatja, hogy a nézőkben van érdeklődés ez iránt.
A Műcsarnokot tulajdonló Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elvárásaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Szegő György hangsúlyozta: szabad kezet kapott a kiállítás megrendezésében. Mint emlékeztetett, az MMA koncepciója szerint saját akadémikusaiknak a Pesti Vigadóban biztosítanak kiállítási teret és nem elvárás, hogy a Műcsarnok az MMA tagjainak életművét mutassa be. Ezzel együtt az intézmény nem törekszik botrányokra – fűzte hozzá Szegő György, kiemelve azt, hogy a politikai művészeten túl a művészet esztétikai, gyönyörködtető funkcióját tartja elsődlegesnek.
Medgyes Piroska, a Műcsarnok gazdasági ügyvezetője újságírói kérdésre felidézte: 2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma 224 millió forint közhasznú működési támogatást biztosított az intézménynek, ezt az időközben tulajdonossá váló MMA 100 millió forinttal egészítette ki. A Műcsarnok működését 2015-ben – a saját bevételek mellett – már teljes egészében a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozza. A jövő évi üzleti terv összeállítása még folyamatban van, de az intézmény hozzávetőleg 500 millió forintból tudna biztonsággal működni – közölte Medgyes Piroska.
MTI