a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Neki köszönhetjük otthon a villanyt, de a villanyórát is
De összehozott többek között egy szerkezeti elrendezést az indukciós
számlálók fékmágnesei számára is. Jóval száz feletti jegyzett szabadalma
között van egy fogbetétes rotortest is, amit főleg turbógenerátorok
mágneskerekeihez készített. És végül, de nem utolsósorban szabadalma
volt a „veloczipéd” fékszerkezetére is.75 éve halt meg Bláthy Ottó Titusz, aki elektromossággal kapcsolatos találmányaival örökre beleírta magát a tudománytörténetbe. Pedig végzett mérnökként még keveset tudott csak a voltok és a wattok közötti összefüggésekről és különbségekről.
A tatai tehetős kereskedőcsaládból egyenes útja volt a műszaki érdeklődésű fiatalembernek a bécsi műszaki egyetem gépészmérnöki karára. Majd ennek elvégzése után, kis MÁV gépgyári kitérővel a Ganz-gyárba szerződött, ahol végül is egész életét leélte. Gépszerkesztőként indulván hamar meglátta az elektromosságban rejlő lehetőségeket, Faraday és Maxwell munkásságát tanulmányozva pedig mondhatni autodidaktaként szerzett elévülhetetlen érdemeket a szakmában. Igaz, ehhez kellettek a szintén ganzos Zipernowsky Károly korábbi, Bláthyt inspiráló sikerei is. „Szűzföld” volt ez a terület akkoriban, olyan kor, amikor az elektromossággal kapcsolatos berendezések még fából meg mindenféle drótokból készültek. És ha jobban belegondolunk, Bláthynak Zipernowskyval és a szintén kolléga Déri Miksával 1885-ben összehozott történelmi találmányában, a transzformátorban sincs bonyolult mechanika, nagy truváj. Ha szűken vesszük egy vasmag és némi drót az anyagszükséglet, és már meg is oldódott a találmányt indukáló probléma, hogy a dinamóval előállított elektromosságot veszteségek nélkül juttassák el a gyár távolabbi pontjaira is.
Ők hárman
Mert a transzformátor nélkül a szállítandó elektromos energia jórésze a vezeték felmelegedése miatt elveszett. Azt tudták, hogy valahogy növelni kellene ennek kivédésére a feszültséget, de az erre irányuló egyenáramú kísérletek nem vezettek semmilyen eredményre. Lényeg a lényeg, hogy a transzformátorral – amellett, hogy megoldották a gyár áramellátását – végső soron lehetővé tették a távvezetékeken való áramszállítást, kigyulladhattak a villanykörték a városokban, majd a falvakban is. (Az már a mi sarunk, hogy a tanyavilágban még mindig sokan vannak ebben az országban, akik nem élhetnek a Bláthyék találmánya adta lehetőséggel.)
Öreg tudós és találmányai
Aztán az is hozzá tartozik a történethez, hogy Bláthy a villanyóra (indukciós wattóra-számláló) feltalálásával az áramfogyasztás pontos mérését is lehetővé tette. Ennek persze a mai napig sokan nem örülnek és különféle, néha igazán egyszerű és szellemes megoldásokat találnak ki Bláthy találmányának megbénítására. Ezek az emberek nem biztos, hogy megfelelőképpen értékelnék azt sem, hogy Bláthy volt az, aki először sikeresen összehangolt egy vízi- és egy hőerőművet, amik aztán együttesen tápláltak egy nagy elektromos hálózatot. A száznál több szabadalomba Kandó Kálmán halála után belefért a villanymozdony fázisváltójának a tökéletesítése is, de mindezek mellett Bláthy Ottó Titusz fejszámolóművész is volt, szenvedélyes sofőrként az elsők között pöfögött majd száguldozott a székesfővárosban, és sokáig magáénak mondhatta a világ leghosszabb sakkfeladványát is.
Az első trafó
Nem is csoda, hogy munkásságát számos díjjal ismerték el. A bécsi és budapesti műegyetemi tiszteletbeli professzorság mellett 1927-től a Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjai közé sorolta. Olaszország az ottani munkáiért 1907-ben a Corona d'Italia-rendjellel, az MTA 1909-ben a Wahrmann-, 1935-ben a Marczibányi-díjjal tüntette ki. 1933-ban a Gömbös-kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta neki. Tiszteletbeli tagja volt még a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, a Magyar Automobil Klubnak, választmányi tagja volt az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak, de a Stella Csillagászati Egyesületnek is.
Pálffy Lajos