A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
És ha már valami darabokra törik, akkor az ilyen kaotikus állapotok között nagy valószínűséggel veszik is el belőle egy-két darab. A díszkancsóból végül 36 üvegcserepet sikerült összegyűjtenie a kármentőknek, de például a teljes nyak hiányzott. Most pedig az is megvan, mégpedig epoxigyantából megformázva, a kancsó pedig valami varázslat folytán újra egyben látható a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításán, ahol a végzős restaurátorok mutathatják meg, mit tudnak a szakmából.
Hát, első látásra szinte mindent, ezt minden túlzás nélkül állíthatjuk, hiszen az új anyagok és technológiák, másrészt a hozzáértésük és a kitartásuk révén ilyen, a bevezetőben említett csodákra is képesek. Pedig nem is olyan régi ez a szakma, a múlt század közepéig, ha tönkrement, eltörött egy szobor, akkor leginkább egy szakmabelit, tehát szobrászt kerestek meg azzal, hogy rakja össze a darabokat. Magyarországon 1948-tól van restaurátor szak a Képzőművészeti Főiskolán, először persze festmény-restaurátorokat képeztek, hiszen a képek talán a legsérülékenyebbek. Majd a szobor és a falkép specializáció után 1974-től az iparművészet produktumaira is kiterjedt a képzés. Ma már ezen belül is van külön fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, textil-bőr és szilikát specializáció. A Nemzeti Múzeum pedig, mint a restaurátorképzésben részt vevő intézmény, 1996 óta állítja ki a vizsgamunkákat, jelen esetben 20 fiatal munkájának eredményét.
Egy-egy helyreállított darab mellett a falon ott van a teljes dokumentáció, fényképek a munka megkezdése előtti állapotokról. Le van írva a munkamenet mellett a tisztításra, pótlásra és konzerválásra bevetett anyagok fajtái is. A restaurátor olykor szabad kezet kap, így például egy 16. századi, közép-itáliai mester Szent Ferenc-triptichonjánál megfestheti az épségben maradt bal oldaltábla Páduai Szent Antalt ábrázoló képe után Szent Ferenc arcát, ami a jobboldali táblán teljesen megsemmisült az idők folyamán. Nem kérte viszont a munkát megrendelő Szépművészeti Múzeum, hogy az ismeretlen 18. századi osztrák mester által faragott gyermek Jézus szobrot, amit a szú és más farontó bogarak szivacsosra rágtak (ez szaknyelven a rovarkárosítás) kiegészítsen a restaurátora. Azt is megtudhatjuk, hogy eme gaz rovarokat a triklór-etilén párologtatásával lehet jobb belátásra bírni.
Hogy aztán a már emlegetett kancsó mellett egy 23 darabban részlegesen fennmaradt, 1885-ben Zsolnay Júlia által tervezett gyönyörű dísztálat is sikerült újjávarázsolni, az természetesnek tűnik a sok csodálatos reparálást elnézve. Mindez már-már művészet, ahogy például konzerválták és rekonstruálták az 1674-ben elhunyt és a szombathelyi Szent Márton templom vizes kriptájában nyugvó Batthyány Erzsébet halotti öltözetét is. Művészet volt a Pálffy hagyatékból 1912-ben a Szépművészeti Múzeumba került 16. századi, zöld márványlapra festett olajkép helyrehozatala, amiről amellett, hogy eltörött, még a festék is jócskán lepergett az idők folyamán. Vagy a salzburgi Johan Bentele mester hársfa házú órájának újjávarázsolása, esetleg az a sokáig romokban heverő velencei tükör, a 17. századi oltárpárkányzatot díszítő angyalok és még hosszasan sorolhatnánk. Varázslat, vagy csak technika és kitartás? A választ megkaphatják önök is a Nemzetiben a Megmentett műkincsek című kiállításon.
Pálffy Lajos
Megmentett műkincsek
Magyar Nemzeti Múzeum
2014. június 27. – október 12.