a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Patrick Modiano francia író kapja az irodalmi elismerést
Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Patrick Modiano 1945. július 30-án született Párizs Boulogne-Billancourt nevű külvárosában. Apja olasz zsidó üzletember volt, anyja belga származású színésznő. Volt egy fivére, Rudy, ő azonban 10 éves korában meghalt. Középiskolai tanulmányait a Lycée Henri-IV nevű intézményben, Párizs egyik legerősebb gimnáziumában végezte, geometriatanára Raymond Queneau, a Zazie a metrón szerzője volt, aki döntő szerepet játszott abban, hogy író lett belőle. Első regénye már 1968-ban megjelent La place de l’étoile címmel, és nagy visszhangot keltett. 1982-ig testvérének ajánlotta műveit.
Patrick Modiano munkái tömörségükről és filozófiai mélységükről ismertek. Múltról és jelenről, emlékezésről és feledésről, identitásról és bűnösségről szóló, mélyen emberinek tartott elbeszéléseivel számos olvasót szólított meg és tett rajongójává. Könyveiben – amelyek közül több magyarul is megjelent, például A kis Bizsu, a Sötét boltok utcája és a Dora Bruder – gyakran ír Párizsról, a francia főváros már-már önálló szereplőnek tekinthető műveiben. Írásaihoz családja történetéből és a német megszállás alatti eseményekből, valamint interjúkból, újságcikkekből is merít. Előfordul, hogy egy-egy szereplője több történetben is feltűnik, mint ahogy az is, hogy korábbi epizódokat jobban kibont későbbi műveiben, amelyeket Párizs és a történelem kapcsol össze. Gyerekkönyveket és filmforgatókönyveket is ír, Louis Malle rendezővel közösen játékfilmet is készített Franciaország náci megszállásáról Lacombe Lucien címmel. Patrick Modiano munkáját Franciaországban is számos kitüntetéssel jutalmazták. 1968-ban megkapta a Roger Nimier-díjat, 1972-ben a Francia Akadémia Nagydíját, 1978-ban pedig a Goncourt-díjat is.
Francia írók közül legutóbb – 2008-ban – Jean-Marie Gustave Le Clézio részesült irodalmi Nobel-díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (272 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.
| A Szegedi Tudományegyetem Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének tanára, Gyimesi Timea az MTI-nek elmondta: Patrick Modiano 1968-ban indult írói pályáján, s ahhoz a francia új regény utáni generációhoz tartozik Le Clézio és Jean Echenoz mellett, amely visszatért a történetmeséléshez, noha alakjai számára éppen ez az elmesélhető identitás az, ami hiányzik. „A narráció azonban nem menti fel sem a szereplőt, sem az olvasót annak megtapasztalása alól, hogy történeteink, történelmünk folytonos, néha fájdalmas pontosítása vagy az amnézia utáni rekonstrukció sem tud egyszer és mindenkorra megnyugtató önazonossághoz juttatni, sem a múltunk, sem a kaotikus jelenünk viszonylatában. A Modiano-féle emlékezés- és identitásszerkezet sajátos jegye nem időbeli, hanem térszerű” – fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy míg az új regény képviselői a világ kaotikusságát szövegszinten is megjelenítik, addig Modiano a klasszikus francia regény hagyományait követi. Felidézte, hogy a Sötét boltok utcája című, 1978-ben megjelent regényéért elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat, amellyel általában azokat a szerzőket tüntetik ki, akik kifinomult, tiszta irodalmi nyelven írnak. Az irodalmár felhívta a figyelmet, hogy a zsidó származású Modiano, noha nem a történelmi regény hagyományaiból érkezett, fikcióiban pontos és kritikus képet fest a német megszállás időszakáról, amely visszatérő elem a műveiben. Azt is felidézte, hogy a Sötét boltok utcája című regény, amelynek egyik szála szintén kivezet a németek által megszállt Párizsból, a francia irodalom élvonalába emelte a szerzőt. Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök például a kedvenc írói között emlegette az akkor 33 éves alkotót, akit generációja egyik legtehetségesebb írójának tartottak. „Ma a szakma a legnagyobb francia írók közt tartja számon Marcel Proust után, bár az ilyen kijelentések nem igazán szerencsések” – hangsúlyozta az irodalmár. Kitért arra is, hogy az 1980-ban a Magvetőnél megjelent regény akár izgalmas krimiként is olvasható, noha a végén nem lehetünk bizonyosak afelől, hogy a több mint tizenöt éve amnéziában szenvedő magándetektívnek sikerül-e a római gettóban, a Sötét boltok utcája 2. szám alatt valamit megtudnia arról, ki is ő. „Miután a főnöke nyugdíjba vonul, elhatározza, hogy nem a jövőbe tekint, hanem kikutatja, mi történt a múltjában, hiszen az életben nem a jövő számít, hanem a múlt” – idézte a szerzőt az irodalmár, hozzátéve, hogy ez a mondat akár az egész életmű mottója lehet. Modiano egyébként egy rendkívül szerény, csendes ember, talán kicsit régimódi is, hiszen kézzel, fekete golyóstollal írja a mai napig is regényeit. Ügyel a szép írásképre. Nem tud autót vezetni, nem hord órát és meglepően lassan beszél. |
MTI