a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
110 éve nyílt meg a Fővárosi Könyvtár
Szabadpolc, kávéillat, Wenckheim palota, kinek ne jutna eszébe azonnal
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi fiókjában eltöltött idő? Az
olvasók számára, akik az elmélyült olvasás vagy egy beszélgetés
élményéért térnek be, megszokott, hogy egy számukra élhető könyvtárban
tevékenykedhetnek, ahol világos terek, rendezett polcok, és segítőkész könyvtárosok jelentik a könyvtár semmivel sem
összekeverhető légkörét.Azonban nem volt ez mindig így. Bár a fővárosban korábban is működtek könyvtárak, a Fővárosi Könyvtár létrehozását csak 1903-ban fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
A könyvtárat két szakkönyvtár, a korábbi Városi Könyvtár és a Statisztikai Hivatal könyvtárának egyesítésével kívánták megvalósítani. Ezért nem meglepő, hogy a könyvtár törzsanyaga alapvetően társadalomtudományi összetételű lett. A könyvtár státuszairól tanácsi rendelet is született. A rendelet könyvtárigazgatónak a fővárosi Statisztikai Hivatal korábbi igazgatóját, Kőrösy Józsefet jelölte ki. Könyvtárnoki státuszra pedig a már 1903 decemberében jelentkezett dr. Szabó Ervint. Hivatalba lépésükkel kezdődhetett meg a tulajdonképpeni könyvtárrendezés, amelynek végeztével, 1904. október 15-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Könyvtár a városháza Károly körúti oldalának első emeletén.
A Wenckheim-palota
Az újjászervezett könyvtár új szellemben kezdte meg működését, megmutatkozik ez a felszólító levelek küldésében is, amelyeket állásra, rangra való tekint nélkül juttattak el a „bűnös” részére. Mosolyt fakasztó mentegetőzéseket olvashatunk tanácsnokoktól, magasrangú tisztségviselőktől: „A rajtam keresett könyvet nem vagyok képes bemutatni, mert arra most 7 év múltán már emlékezni sem tudok.”
Kőrösy halála után az újonnan kinevezett igazgató nehéz helyzetbe került, hiszen a könyvtárat ténylegében Szabó Ervin irányította. Kinevezésére nem kellett sokáig várnia, 1910-től már ő a könyvtár igazgatója. Átfogó művelődési hálózatot képzelt el, az ő szellemében indult meg a könyvtári hálózat kiépítése. A célja egy „public library” jellegű nyilvános könyvtár létrehozása volt, amely széles néprétegek számára tette hozzáférhetővé az intézményt. Neki köszönhetjük, hogy már pár évvel a francia egyetemes tizedes osztályozás létrejötte után, 1912-ben bevezette annak magyar nemzeti változatát. Tervei között szerepelt többek közt egy méltó épület – a könyvtárpalota – felépítése, egy központosított hálózati fiókrendszer kialakítása, valamint gyermekkönyvtárak létrehozása. A tervek csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota akkor a világháború közbeszólása miatt nem épülhetett fel.
A Wenckheim-palota (forrás: Fortepan)
Eközben a Könyvtár továbbra is helyhiánnyal küzdött. Bár a Fővárosi Tanács egyöntetűen támogatta a fejlesztését, meglepő fordulat volt, amikor szokatlanul gyorsan, 1927-ben a Tanács kezébe került a Wenckheim palota 760 000 pengőért, amelyben ma is működik az 1946 óta Szabó Ervin nevét viselő könyvtár. Amelynek fejlődése nem állt meg, 1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt, 1968-tól pedig a szociológia országos szakkönyvtárává minősítették. 1998 és 2001 közötti rekonstrukciója után pedig egy modern, mindenki számára élhető könyvtárrá vált, amely a héten, az Országos Könyvtári Napok alkalmából változatos programokkal várja az érdeklődőket.
Tompa Éva