Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Nem egyszerűen magukra a szövegekre szeretnék ráirányítani a figyelmet, amelyekben a magyar irodalom e trauma megidézésének hiteles formáit hozta létre. Azt is fontosnak tartják jelezni, hogy a Holokausztot átélők, illetve a rákövetkező generációk esetében a múlttal való szembesülés tétje, körülményei és módjai egyaránt változtak, s hogy e folyamat a jelenben is tart.
A kiállítás több, egyformán létjogosult megközelítésmódhoz is adalékokkal szolgál, egyfelől a dokumentum – valamint önéletrajzi irodalom, másrészt a fikció, illetve a kortárs médiaművészet területéről hozott példákkal. A felhasznált szövegek nemcsak tartalmuk révén, hanem látványelemként is olyan kiállítási tér létrejöttét szolgálják, amely alkalmas arra, hogy emlékezethelyként működjék.
A kiállításon a következő szerzők műveiből szerepelnek részletek: Schein Gábor, Závada Pál, Németh Gábor, Sándor Iván, Balla Zsófia, Márton László, Kertész Imre, Spiró György, György Péter, Takács Zsuzsa, Heller Ágnes, Konrád György, Somlyó Zoltán, Örkény István. „Azt kutattuk, hogy az irodalom mit tud hozzáadni a holokauszttrauma feldolgozásához, és a kiállítással igyekszünk bizonyítani, hogy hatalmas anyag áll a rendelkezésünkre, Kertész Imre életműve mellett is egészen különleges írói teljesítmények születtek, több autentikus megjelenési formát is találtunk” – hangsúlyozta az MTI-nek Török Dalma, a tárlat kurátora, aki szerint a magyar irodalom hatalmas munkát végzett el a témában. „Az emlékezetmunka az egyének szintjén lezajlott, de a kollektív tudatunkba ennek a nehéz örökség feldolgozásának az eredménye még nem került bele” – tette hozzá. Török Dalma elmondta, hogy a tárlaton eredeti dokumentumok, kéziratok, fotók láthatók. A dokumentáris múltidézést hanganyagok egészítik ki, például visszaemlékezésekből kivett hangrészletek. Hallható például Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Zelk Zoltán, Pilinszky János hangja – olyanoké, akik érintettek, illetve akik lelkiismeretüknél fogva segíteni próbáltak az üldözötteknek. „Azt szerettük volna, ha ennek a traumának a személyes jellegét vissza tudjuk idézni. Egyéni élettörténetekről már sokat beszéltünk, de a beszéd módja még mindig távolító” – fogalmazott a kurátor, hozzátéve, hogy a kiállítás éppen ezen szeretne változtatni: a megnevezett személyek révén a befogadók számára átélhetők legyenek a felvillantott történetek. A kiállítás érdekessége, hogy a vizuális élményt is a szövegek nyújtják: a grafikai tervezés, arculat Gerhes Gábor munkája, a látványtervet Jerger Krisztina készítette. A kiállítást a kurátor egy három egységre tagolódó „szövegerdőhöz” hasonlította, amely három megközelítési módot kínál a holokauszttraumához: a tényekre, újságcikkekre, memoárokra, dokumentumokra alapuló olvasatot, a szépirodalmi, illetve a különböző generációk változó megközelítési módjait. Ehhez a Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékével együttműködve videomunkákat állítottak ki a harmadik térben, itt a holokausztról való beszéd mába érő módozataiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők: ilyen például Hevesi Judit Amnéziaterápia című versének videoadaptációja, de érkezett munka a slam poetry műfajából is. A teremben Barnaföldi Anna, Tillmann Hanna, Horváth Róbert, Zilahy Anna és Mécs Miklós munkája látható.
Megnyitó: 2014.11.25.18.00
Petőfi Irodalmi Múzeum
A tárlatot megnyitja Závada Pál író.
Felolvas: Gergely Ágnes író és Turi Tímea kritikus.
Közreműködik: Bársony Péter (brácsa) és Szabadi Vilmos (hegedű).
A kiállítás 2015. március 30-ig látogatható.
Ugyancsak a PIM-ben november 28-29-én nemzetközi konferenciát is tartanak a holokauszt irodalmáról. Az ülésszak a holokauszt feldolgozásának történetét, az ahhoz kapcsolódó kulturális, művészeti, irodalmi folyamatokat, a körülötte kibontakozó elméleti problémákat vizsgálja. A konferencia célja, hogy a nemzetközileg elismert külföldi és magyar szerzőket egyetlen ülésszak keretei között szólaltassuk meg, lehetővé téve, sőt indukálva a korábbiaknál élénkebb párbeszédet. Az előadók között az emlékezetkutatás olyan világnagyságait találjuk, mint például Aleida Assmann, a magyar tudósok közül többek között Pető Andrea, Dávidházi Péter és Gyáni Gábor szólal fel. „A témában ilyen nagyságrendű nemzetközi ülésszak még nem volt Magyarországon” – áll az ismertetőben, amely kitér arra is, hogy míg a „Holocaust Studies” a világ egyik vezető intellektuális-tudományos szellemi áramlata és akadémiai témája ma, a hazai kezdeményezések egyelőre szórványosak, széttartóak. „Ráadásul itt nem egy akadémikus eszmecseréről van szó, e kutatások kulturális, társadalmi és politikai vetületei a tudóstársadalomnál jóval szélesebb kört érintenek. A vita bekapcsolása a nemzetközi tudományos vérkeringésbe ezért elengedhetetlen” – hangsúlyozza a közlemény. November 28. péntek |
mandarchiv.hu