a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Az élet egy csoda – Emir Kusturica 60

kusturicalead

Trabantot rágcsáló disznó, fatuskóban bujkáló törpe menyasszony, lefagyasztott, majd csodás módon feltámadt nagypapa – ma ünnepli hatvanadik születésnapját Emir Kusturica, akinek ezeket a feledhetetlen jeleneteket köszönhetjük.

Nincs olyan korosztály, aki ne emlékezne a Macska-jaj című fergeteges komédiára, vagy ne fújná kívülről az idők során kultikussá vált jeleneteket, vagy az olyan, slágerré vált számokat, mint a Bubamara és a Pitbull terrier. Azt azonban valószínűleg kevesebben tudják, hogy Kusturica (becenevén Kusta) munkássága ennél jóval sokszínűbb: helyet kap benne mindenféle eszköz és stílus a realistától a szürreálisig, a pátosztól a legkegyetlenebb fekete humorig.

kusturica_sziget
Színészként, A sziget foglya című francia filmben (2000)

1954-ben született Bosznia-Hercegovinában, Szarajevóban. Pályája nem indult túlságosan biztatóan: kamaszkorában úgy tűnt, jó úton halad a kisstílű bűnözővé válás útján. A fiatalembert egyedül a mozi és a film iránti érdeklődés mentette meg az elzülléstől, illetve szülei, akik a helyzetet látva arra biztatták, tanuljon filmkészítést, és a Prágai FAMU főiskolára küldték. (A főiskola már akkoriban is igen jó hírnévnek örvendett, itt tanult többek között Milos Forman is). Miután lediplomázott, visszatért Szarajevóba, ahol kezdetben tévéfilmeket forgatott; első mozifilmje, az Emlékszel Dolly Bellre? 1981-ben készült.

emlekszel_dolly_bellre
Emlékszel Dolly Bellre?

Korai munkáira a realizmus és a szatíra közti átmenet volt jellemző: az Emlékszel Dolly Bellre? és A papa szolgálati útra ment bemutatja, de egyben karikírozza is a titói Jugoszlávia világát. Az utóbbiban egy kisgyerek szemszögéből tekinthetünk be egy család életébe, ahonnan „a papa szolgálati útra ment”, valójában munkatáborba hurcolták, mert egy viccre azt találta mondani, hogy „na, ez már azért túlzás!” Kusturica lerántja a leplet a rendszer fonákságairól és köznevetség tárgyává teszi azokat. A filmben ugyanakkor szinte tapintható a korszakot jellemző szorongás, melyet csak a humor tud – olykor – feloldani.

a_papa_szolgalati
A papa szolgálati útra ment

Kusturica munkásságának újabb mérföldköve, sokak szerint egyenesen a csúcspontja A cigányok ideje címet viselő, mese és valóság határán lebegő alkotása. Míg az előző filmek úgymond két lábbal a földön jártak, A cigányok ideje már egy olyan világban játszódik, ahol a csoda és a varázslat a mindennapi élet része; a főszereplő, Perhan tárgyakat röptet, testvére halottakat lát. Hogy szerelmét feleségül vehesse és beteg húgát meggyógyíthassa, Perhan Olaszországba megy pénzt keresni. A kezdetben ártatlan és jólelkű fiút bedarálja egy embercsempész-banda; ahogy egyre feljebb jut a ranglétrán, úgy ég ki érzelmileg, úgy veszti el az emberekben való hitét. Ennek ellenére az ártatlanság és tisztaság légköre végigkíséri az egész filmet: a történet főhőseinek belső, titokzatos gyermeki világa – bár örökösen ütközik külvilág kegyetlen valóságával – valamiképpen mégis megőrzi romlatlanságát. A film néha a gengszterfilmek hangulatát idézi, máskor felemelő, misztikus; és ezt csak fokozza Goran Bregovic fantasztikus zenéje. A filmből 2007-ben rockopera is készült. Kusturica ekkor már nem volt beszélő viszonyban Bregovic-csal, ezért ebben a filmben megszólaló zenék helyett saját zenekara, a Non Smoking Orchestra által szerzett dalok hallhatók.



Összességében elmondható, hogy ezeket a filmeket az ábrázolt nehéz élethelyzetek ellenére valamiféle életöröm járja át; a humor, a szerelem, a szeretet és az apró emberi gyarlóságok mindig jelen vannak és mosolygásra késztetnek minket, még akkor is, ha a háttér alapvetően sötét. Kusturica filmjei egyben szociográfiák is: betekintést engednek a szláv és a cigány kultúrába, mindennapokba, megmutatják szorongásaikat, hiedelmeiket; ezeknek a „hozzávalóknak” az összessége adja a Kusturica-filmek semmi mással össze nem téveszthető atmoszféráját.

arizonai_almodozok
Arizonai álmodozók

A következő film már az amerikai álom a bemutatására vállalkozott: az 1988-tól két évig a Columbia egyetemen tanító, majd a délszláv háború kitörését követően Párizsba emigrált Kusturica francia-amerikai kooprdukcióban készítette el Arizonai álmodozók című filmjét, melyben olyan hírességek is szerepet kaptak, mint Johnny Depp, Faye Dunaway és Jerry Lewis. A korábbi, csodás elemekkel tarkított világ ebben a filmben már a szürreálisba csúszik át; a mélységesen individualista, érthetetlen álmokat és rögeszméket hajszoló karakterei egyértelműen mutatják, mi Kusturica véleménye Amerikáról. A film (talán éppen ezért?) meglehetősen negatív kritikai visszhangot kapott; ezen nem segített az sem, hogy a film elkészültekor (1991-ben) már javában folyt a délszláv háború, és rossz szemmel nézték, hogy ebben az időszakban éppen egy olyan filmet készített, amely még csak nem is érinti a konfliktust. Mintha csak ezekre a vádakra adna csattanós választ, négy évvel később, 1995-ben elkészül az Underground, amely a rendező egyik legismertebb, és egyben legvitatottabb alkotásává vált.



Az Underground a délszláv háborúról szóló fekete komédia, csurig politikai, filozófiai és szubkulturális jelképekkel és utalásokkal. A lebombázott állatkertből elszabaduló, utcákat előző állatok az elszabadult ösztönöket és a fennmaradásért folytatott élet-halál küzdelmet testesítik meg, míg a pince, ahol a történet egyik főhőse rejtőzködni kényszerül, egyértelmű utalás Platón barlang-elméletére: a barlangban tartózkodóknak csak eltorzult, töredékes képük lehet a valóságról. A pince emellett a titói Jugoszláviát is jelképezi; a különböző vallások, generációk tagjai ugyanúgy élnek itt egymás mellett, ahogyan azt a valóságban még nem is olyan régen tették.

„Sikerült konfliktusokat kiváltanom Szarajevóban és Belgrádban egyaránt, bár minden lehetőségem megvolt rá, hogy makulátlan hős legyek. Nekem sok mindent a szememre lehet hányni, de azt semmiképpen sem, hogy a Milosević-rezsim pénzelt volna. Ezt bizonyítják a filmjeim is, amelyek az általam elképzelt világról szólnak.” – Slobodan Kostić interjúja a Filmkultúrában Emir Kusturicával, 2001

A film fogadtatása kettős volt: a Cannes-i fesztiválon Aranypálmával jutalmazták, sokan azonban felháborodásuknak adtak hangot; a rendezőt többek között az a vád érte, hogy propagandafilmet készített, melyben a Milosević-rezsim mellett foglal állást. Ezt annál is inkább megbocsáthatatlannak tartották, mivel boszniai születésű létére tette ezt; a szerb oldal mellett való kiállás sokak szemében felért a népe elleni árulással. (Holott a helyzet korántsem volt ilyen egyszerű: Kusturica apja szerb volt, családja ortodox keresztény gyökerekkel rendelkezett – ami persze nem mentség és magyarázat a szerb nacionalizmusra.) Kusturica hiába bizonygatta, hogy a filmjében semleges módon igyekezett bemutatni a konfliktust, a közönség és a kritika jó időre kivetette őt a kegyeiből – egészen a Macska-jaj 1998-as elkészültéig.

macskajaj
Macska-jaj

A Macska-jaj egy kétbalkezes csempész, Matko Destanov, illetve egy fiatal szerelmespár „viszontagságait” mutatja be. Előbbi egy olajszállítmány megkaparintásával reméli megcsinálni a szerencséjét, míg az utóbbiakat – egyikük mellesleg Matko fia – szüleik érdekházasságra akarják kényszeríteni; csakhogy más és más személlyel. A film groteszk jelenetek és zseniális helyzetkomikum fordulatain át vezet el a végkifejletig, a hamisíthatatlan, fergeteges kusturicai esküvőig. A film zenéjét a Non Smoking Orchestra, Kusturica együttese szerezte. A zenekarhoz, mely eredetileg Zabranjeno Pušenje néven futott, Kusturica 1986-ban csatlakozott. Tette ezt azért, hogy hírneve segítségével egy újabb lökést adjon az együttesnek. 1988-ban ideiglenesen elhagyta a bandát, és csak a Macska-jaj forgatását követően tért vissza a közös zenéléshez: ekkor változott a banda neve Emir Kusturica & The Non Smoking Orchestrára. Kusturica basszusgitárosként és zeneszerzőként a mai napig tevékeny részt vállal az együttes életében. A Magyarországon Umca, umca macskazaj címen megjelent dokumentumfilmjében az együttes élete mellett a balkáni punk történetéről is képet kaphatunk.



A rendezőként, zenészként és színészként is szép pályát befutott Kusturica nem érte be annyival, hogy munkásságát csak fantázia birodalmára terjessze ki: forgatásai során két várost is alapított. Az elsőt, Drvengradot 2004-es filmje, Az élet egy csoda forgatásához építette; jelenleg is a városban lakik feleségével és két gyermekével, Striborral és Dunjával. A város, amely Küstendorf néven is ismert, 2008 óta otthont az a Küstendorf Film Festival-nak, Kusturica saját szervezésű fesztiváljának. 2011-ben kezdett második városa, Andrićgrad megtervezésébe, mely tervei szerint új, Na Drini ćuprija címet viselő filmje helyszínéül szolgál majd.

Magyarországról a Bubamara magyar feldolgozásával köszöntjük születésnapján, Lovasi András és a Budapest Bár előadásában:

Zsigmond Eszter

• Publikálva: 2014.11.24. 12:44 • Címke: film, évforduló