Majdnem mindenki védőszentje
Alexandriai Szent Katalin egyfajta rekordot állított be az évszázadok
folyamán: a 12 segítőszent egyikeként nem is olyan egyszerű felsorolni,
hogy védőszentként ki mindenki hívhatja segítségül. A Katalin Magyarországon is kedvelt
név volt mindig, az esztendő utolsó, az adventi elcsendesedés előtti
báljait pedig a Katalin- és Erzsébet-nap apropójából tartják ma is.Alexandriai Szent Katalin a legendák szerint királylány volt, a hagyomány szerint egy Costus nevű ciprusi királyocska egyszem lánya, aki valahogy Alexandriába, az ókori tudás fellegvárába került. Talán innen származik legendás tanultsága és bölcsessége is, de az biztos, hogy a pogány tudományok székvárosában Katalin élete árán sem volt hajlandó kereszténységét megtagadni. Márpedig a Krisztus utáni 300-as évek elején nem is volt annyira könnyű dolog ragaszkodni ehhez az elhatározáshoz. Maxentius (306−312) császár, akinek a keresztények üldözése helyett inkább az óriásira növekedett főváros gabonaellátásával és sűrűn támadó ellenlábasaival kellett foglalkoznia, a legenda szerint keresztényüldözési céllal Alexandriába érkezik és Katalin szépségét és bölcsességét látván azon nyomban szerelemre is lobban az előtte ráadásul nyilvánosan keresztet vető lány iránt. Aki természetesen fütyül az uralkodói lángolásra, nem hajlandó a pogány isteneknek áldozni; kereszténnyé teszi és ezzel máglyára is juttatja az ellene felvonultatott 50 pogány bölcselőt is. Nem szeretne második feleségként sem közelebb kerülni az uralkodóhoz, aki ezért ólmos ostorral vereti, majd kerekekre szerelt késekből szerkesztett kínzószerkezetet is rászabadítana, de ezt az angyalok már nem hagyják. Mindezek láttán aztán a császárné és még 200 katona is megtér, de Maxentius nem tágít, miután megkínoztatta őket, Katalinnal együtt lefejeztet mindenkit. (Maxentiust végül az a Constantinus győzi le a kereszt jelében a Milvius-hídnál, aki hálából bevett vallássá teszi a kereszténységet.)
Így aztán Alexandriai Szent Katalint (a görög ‘katharosz’ – mindig tiszta szóból) védőszentjüknek tartják a teológusok, a filozófusok, még az ügyvédek is. Ugyanígy tisztelik a könyvtárosok, a tanárok és a tanulók, a szónokok és a nyomdászok. A foglyok szabadulásukért könyörögnek hozzá, de kórházak patrónájaként is szerepel. Végül, de nem utolsó sorban védőszentjükként tisztelik mindazok, akik a kerekekkel foglalkoznak, no és a házasságra készülő fiatal lányok is. Akik természetesen nem olyan vőlegényjelöltet kérnek tőle, mint ami neki jutott.
A Magyar Világhíradó valami oknál fogva nem tartotta érdemesnek, hogy a hajdan volt ragyogó Katalin-bálokról tudósítson. Ugyanakkor 1931 és 1932 decemberében is lement a nagyfilmek előtt a mozikban egy-egy rövid kis anyag a párizsi „midinettek”, divatáruslányok Katalin-napi táncos, álarcos mulatságáról. Róluk a kortársak szerint igazán nehezen lehetne Szent Katalinra asszociálni.
PL