a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Hazakerült Berény Róbert egyik elveszettnek hitt főműve

bereny_le

Mintegy kilenc évtized után visszakerült Magyarországra Berény Róbert festőművész egyik elveszettnek hitt főműve, az Alvó nő fekete vázával című festmény, amelyet a Virág Judit Galéria bocsát aukcióra december 13-án.

A Virág Judit Galéria keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a kép kalandos körülmények között került elő: Barki Gergely művészettörténész 2009 karácsonyán a Stuart Little, kisegér című filmet nézte gyermekével a tévében, amikor a díszletben feltűnt neki a kép. Kiderült, hogy az értékes alkotást egy pasadenai kereskedésben vásárolták a készítők a filmhez, majd a Berény-kép egy szappanoperában is „szerepelt”, mielőtt a szakembernek sikerült beazonosítania és öt évnyi munkával hazahoznia. Az Alvó nő fekete vázával című kép Berény Róbert (1888-1953) második feleségét, Breuer Etát ábrázolja, 1927-1928 fordulóján készülhetett, és a Nyolcak tagja egyik főművének számít. A festő a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült és Berlinben telepedett le. Itt ismerte meg magyar származású feleségét, a tehetséges csellistát. 1926-ban amnesztiát kapott, és feleségével együtt tért vissza Budapestre.

little
A filmben

Barki Gergely művészettörténész, a Berény-életmű kutatója a budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: kollégáival évtizedek óta fáradoznak azon, hogy felkutassák a magyar művészet rejtett vagy elfeledett műkincseit, amelyekről általában kevés információ áll a rendelkezésre, és legtöbbször csak fekete-fehér reprodukciókon vagy sok esetben karikatúrákon jelennek meg. A művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évszázad történelmi viharainak köszönhetően a magyar műkincsek szétszóródtak, nem maradtak egy tulajdonban, míg a külföldi festők esetében az életművek csaknem 90 százaléka elérhető. Hangsúlyozta: „a kép felbukkanása azt igazolja, hogy a kutatóknak mindig nyitott szemmel kell járniuk, még akkor is, ha éppen nem a munkájukra koncentrálnak. Azóta én is másképpen nézem a filmeket”.    
   
Barki nem ismerte a kép eredeti színeit, hiszen csak egy 1928-as kiállításról készült fekete-fehér reprodukció állt a rendelkezésére. A felfedezés után két évvel utazott Washingtonba. Találkozott a Stuart Little, kisegér című film díszleteseinek asszisztensével, akinek fogalma se volt arról, hogy ki festette a pasadenai antikváriusnál megvett képet. Miután elszerződött az amerikai filmvállalattól, megvásárolta a festményt és a hálószobája falára függesztette ki.

bereny
A sajtótájékoztatón, a Virág Judit Galériában (MTI Fotó: Kallos Bea)

Barki Gergely emlékeztetett: nem derült fény arra, hogy miként került a kép a tengeren túlra, annyit lehet tudni, hogy utoljára 1928-ban az Ernst Múzeum márciusi csoportos kiállításán szerepelt, de a kép hátoldalán a Munkácsy-céh 1928-as novemberi tárlatának pecsétje is látható.
   
Virág Judit, a galéria tulajdonosa elmondta, hogy a Nyolcak csoport tagja 1928-tól főművek sorozatát hozta létre. Ennek legismertebb darabjai közé tartozik a Csellózó nő, az Árnyék és Olympia, az Alvó nő rókával, az Eta bundában, az Eta macskával és a most bemutatott festmény is. „A kép tökéletes szintézise mindannak, ami Európában lezajlott. Benne van a francia elegancia és nagyvonalúság, valamint az art deco és a németek szigorúbb, szerkezetesebb jelenléte is felfedezhető rajta” – hangsúlyozta a galériavezető hozzátéve, hogy a festmény színvilága az orosz és a holland avantgárd jegyeit viseli.

bereny
   
Az Alvó nő fekete vázával című kép licitje 34 millió forintos kikiáltási árról indul a decemberi aukción.
   
MTI

• Publikálva: 2014.11.26. 16:21 • Címke: hír, képzőművészet