a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Krzysztof Zanussi: ideálokra és áldozatkészségre van szükség
Értékekre, ideálokra és áldozatkészségre van szüksége Európának, ez megújulásának záloga – mondta Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Lengyel Intézet által szervezett szerdai budapesti előadásán.
„Ha ma megkérdeznénk az európai embereket, van-e bármi, amiért készek lennének meghalni, a legtöbben valószínűleg azt mondanák, hogy nincs. Más szóval ma semmi nincs, ami nagyobb lenne, mint az élet. Ilyen ideálok nélkül azonban nem lehet civilizációt és kultúrát építeni” – fogalmazott a világhírű rendező A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat – Igaza volt Kiplingnek? című előadásán a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
M. Tóth Géza rektor, Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője és Rózsa János filmrendező köszöntője után Krzysztof Zanussi előadásában arról beszélt, hogy az európai társadalmaknak meg kell tanulniuk újra áldozatot hozni: praktikusan ez például azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés egy részét fel kell áldozni, és szolidaritásból a szenvedő Ukrajnát támogatni belőle.
Az Európa által elért eredményeket is méltatta, kiemelve, hogy az elmúlt három generáció nem élt meg átfogó háborút a kontinensen, alapvetően közbiztonságban élünk és nincs éhezés. „Észre kellene vennünk, hogy alapvetően mennyire sikeresek vagyunk az elmúlt századokhoz képest” – hangsúlyozta.
Krzysztof Zanussi Budapesten (fotó: Czirják Pál)
Az európai civilizáció sikerét a judeo-keresztény tradícióval magyarázta. „Ez inspirált minket a szabadság, a személy, az 'ember mint istengyermek' fogalmával és felfogásával. Egyetlen másik vallás sem volt képes hasonló impulzusokat adni közösségeinek” – vélte.
Kiplingnek a Nyugat és – az eredetileg Indiára értett – Kelet különbözőségét hirdető tételét csak kiindulópontként használva főleg a nyugati (latin) és a keleti (bizánci, ortodox) modell különbözőségeit ecsetelte, kitérve a tulajdonhoz való eltérő viszonyra, az állam és az egyház kapcsolatára, a lelkiség formáira. Végkövetkeztetése az volt, hogy a mély különbségek ellenére kölcsönösen tanulhatunk egymástól, és az európai házban van helye az ortodoxiához tartozó Romániának, Bulgáriának és Görögországnak is.
A rendező a művészeti hallgatók felé fordulva kifejtette azt is, hogy szerinte a túlhajtott politikai korrektség a művészi szabadság egyik legnagyobb ellensége. „Eszerint semmit, még a legnyilvánvalóbb rosszat sem ítélhetjük el azon az alapon, hogy valakit valamiért talán megbántunk.” Szent Ágostont idézve azt mondta: „Szeress, és tégy, amit akarsz!”
A feminizmus szerinte olyan, mint a koleszterin: lehet jó és rossz. „A jó feminizmus a nők egyenlő jogaiért, béréért, munkalehetőségeiért küzd. A rossz olyanná akarja tenni őket, mint a férfiak, vagy még rosszabbakká” – fejtegette.
Krzysztof Zanussi az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott rendezvényen (fotó: Czirják Pál)
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Budapesten működő külföldi kulturális intézetekkel karöltve a kontinens vezető gondolkodóit, művészeit hívja meg eszmecserére Magyarországra. Legutóbb, május végén Jürgen Habermas német filozófus volt az Európai gondolkodók című sorozat vendége.
Krzysztof Zanussi Habermas említése kapcsán alkalmat kerített arra, hogy filozófiai álláspontját is megvillantsa. Felidézve, hogy egy alkalommal Jacques Derridával egy sorozatban adott elő egy egyetemen, megjegyezte: „Derrida az európai filozófia elefántja, én csak egy kis egér vagyok, ennek ellenére ő az, aki mindenben téved. Ki nem állhatom a posztmodernt”.
Krzysztof Zanussi a kortárs lengyel filmművészet egyik kiemelkedő alakja. „Egyetlen mondat vagy képsor sincs a filmjeiben, amelyet ne lehetne vállalni, és ne lenne érvényes a mai napig” – méltatta munkásságát barátja és kollégája, Rózsa János filmrendező.
Zanussi legutóbb tavaly járt Magyarországon, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták. Mostani látogatásán az Európai gondolkodók sorozat két rendezvényén kívül filmes mesterkurzust tart, továbbá a Faludi Ferenc Akadémia napokban tartandó amatőrfilmes szemléjének zsűrielnöki posztját is betölti.
MTI