a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Filmmel, majd ecsettel az embert nyomorító diktatúrák ellen
A filmrendező Fábri Zoltán olajfestményeiből láthatunk válogatást a
Magyarság Házában. Ritkán látható alkotások ezek, a rendező filmjei
jóval ismertebbek. De aki látott már Fábri-filmet, azt nem éri
meglepetés a kiállításon sem. Mert ahogy filmjein, úgy festményein is
központi szerepet kap az emberség megőrzése és az erőszak ellen való
tiltakozás.„Anélkül, hogy valamiféle program munkált volna bennem, lényegében ugyanazt folytattam a vásznon, ami a filmjeimben inspirált” – nyilatkozta 1985-ben, két évvel azután, hogy leforgatta utolsó játékfilmjét (Gyertek el a névnapomra). És a 22. film elkészülte után valóban előkerültek az ecsetek és az olajfestékes tubusok. Persze nem azok, amiket 1938-ban „sutba dobott”, hogy filmes lehessen. Mert Fábrit, a Képzőművészeti Főiskola harmadéves hallgatóját 1938-ban mestere, Réti István hiába választotta tanársegédjévé, ő akkor már az új művészet, a film bűvöletében élt. Így 1941-ben a Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát, és az 1952-től induló filmezés előtt színházban rendezett, díszleteket tervezett és színészkedett is – amint erről a Tanú című filmben, Dániel Zoltán miniszter szerepében mi is meggyőződhetünk. Életének meghatározó időszaka volt a második világháború vérzivatara. A visszavonuló csapattestével Linz környékén esik amerikai hadifogságba, de még ezt megelőzően olyan dolgoknak lesz szemtanúja, amik egy életre meghatározzák művészi pályafutását.
Halálmenet
Egyik most kiállított képét (Halálmenet, 1984) egy a háború utolsó napjaiban látott uszály inspirálta, aminek rakteréből „fenyegető mozdulatlansággal több száz megszürkült, tetvektől nyüzsgő zsidót és kommunistát” tereltek le. A totális diktatúrák elleni fellépéséhez köthető Az elnök békeszózata című 1985-ös műve is, ahol a menetelő katonák előtt nyilatkozó, dús szemöldökű központi alakban akár Brezsnyevet is felismerhetjük. Ugyanakkor Fábrit sohasem a cselekvő hősök érdeklik, hanem inkább azok, akik elszenvedik az eseményeket, és erkölcsi tartásukkal, méltóságukkal mutatják meg igaz voltukat. Így lesznek a filmjei mellett a Fábri-féle figurális expresszionizmus állandó szereplői is a védtelenek (Tébolyult félelem, 1985, Ez is ember műve, 1988, Az utolsó percek védtelensége). Olyanok, akiknek a szabadságukból adódó méltóságukat, emberi jogaikat sértik meg. Annak ellenére száll síkra Fábri az ember jogaiért, hogy tisztában van azzal, hogy ezeket a jogokat is emberek sértik meg szüntelenül.
Tébolyult félelem
Ezért is maradnak örökké aktuálisak filmjei, és e témában készült, most a Magyarság Házában kiállított festményei. Különös egybeesés, hogy hozzájuk vezető úton a Délvidéken megkínzott és lemészárolt 40 ezer magyarnak állít emléket egy tablósorozat.
Pálffy Lajos
Ez is ember műve – Fábri Zoltán festményei
Magyarság Háza
2014. november 21. – december 4.