a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A szigligeti kapitány gyűrűje?
Nem, biztos, hogy nem egy szigligeti várkapitány ujját ékítette ez az egyszerű bronz gyűrű, amit most a keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából 3D-ben is tanulmányozhatunk a MaNDA adatbázisában. A múzeum szakemberei által a 17. századra datált ékszer akár vitéz kapitányok tulajdona is lehetett volna, de tóti Lengyel János, vagy leszármazottai, és a vár élén utódai, Boldizsár és Gáspár nem szorultak arra, hogy bronz gyűrűt húzzanak az ujjukra.
A szigligeti várat a pannonhalmi bencés apát építette a tatárjárás után, de még IV. Béla szemet vetett rá és 1262-ben visszavette a birtokot a szerzetesektől. Több tulajdonosváltás után, a török idők kezdetén a híres Török Bálint kapta meg I. Ferdinándtól, csak előbb ki kellett költöztetni belőle a Szapolyai Jánoshoz hű tóti Lengyel famíliát. Bálint úr hű embere Mártonfalvi Imre deák 1531-ben csellel elfoglalja a várat, aminek 21 évesen kapitánya is lesz. (1541-ben Buda alatt urával együtt török fogságba esik, de megszökik és Pápán vitézkedik tovább a gaz pogányok ellen. 1585-ös önéletírása ajánlott olvasmány a korszak szerelmeseinek.)
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
Mártonfalvi után pedig ismét a tóti Lengyelek jelennek meg Szigligeten, akik már Bécsből kapják a zsoldot a legénység számára. A tallérok pedig vagy megérkeznek, vagy nem, de általában nem, így a környékbeli tóti Lengyel birtokok jövedelmét is a várra és az ott szolgáló emberekre kell fordítani. Mert a 25 lovas és a 100 gyalogos hópénze nem csekély összeg, de a századelőre esik a Bakáts Sándor által vezetett balatoni sajkások szigligeti táborozása is. A hanyatló félhold időszakában, 1630 körül már csak 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzér tartozik a vár őrségéhez, akiknek 125 forint zsoldot kellene havonta kifizetni. A létszám 1671-re egy tisztre, 5 huszárra és 20 gyalogosra csökkent, Szigliget pedig ennek megfelelően elvesztette katonai jelentőségét, valamikor a század utolsó éveiben pedig villámcsapás következtében le is ég a sokat látott, már pusztuló épületegyüttes. Ami pedig a tűz után megmaradt, az Lipót császár rendeletére 1702-ben röpült a levegőbe.
Kőhalom lett hát a büszke várból, ahogy a költő mondja, öreg király fején korhadt korona. A tóti Lengyelek leköltöztek a köveiből emelt kúriába, de ebből az építőanyagból készülnek el a vár alatti házak is. Hogy aztán e pecsételésre is alkalmas gyűrűt ki hordhatta ebben a véres évszázadban, azt nem lehet tudni. Az átmérőjéből következtetve férfiember lehetett, és az is biztos, hogy Darnay Kálmán gyűjteményéből került Keszthelyre.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.