a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Zsidó írókra és megsemmisített műveikre emlékező kiállítás nyílik
Iratokon, fotókon, könyveken, korabeli dokumentumokon és cikkeken keresztül állít emléket híres magyar és külföldi zsidó szerzőknek, valamint megsemmisített műveiknek az a kiállítás, amely a Könyvek holokausztja címmel csütörtökön nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában.
Az Üldözött írók, betiltott lapok, kirabolt könyvraktárak, megsemmisített könyvek alcímet viselő tárlaton a magyar szerzők közül helyet kapott többek között Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Bródy Sándor, Kiss József, Szomory Dezső, Szép Ernő, valamint Nagy Endre író, kabaréigazgató is – mondta el az MTI-nek Sándor Tibor, a Budapest gyűjtemény vezetője, hozzátéve, hogy a külföldiek közül mások mellett Heinéről, Proustról, Freudról, Felix Saltenről, a Bambi szerzőjéről, valamint Stefan Zweigről emlékezik meg a kiállítás. A tárlat tablói az előzményeket, többek között a zsidótörvényeket és a lapok betiltását, valamint a németek könyvrablását, a zsidó könyvtárak sorsát és az 1944-es nagy magyarországi könyvbezúzást mutatják be, melynek során a budafoki papírgyárban zsidó szerzők közel félmillió kötetét semmisítették meg.
Könyvbezúzás 1944-ben. Forrás: fszek.hu
A gyűjteményvezető hangsúlyozta: a kiállítás filmbejátszásaiból kiderül, hogy szinte egy időben zajlottak az akkor már hagyományosnak számító könyvnap eseményei a zsidó szerzők műveinek bezúzásával. „Érdekesség, hogy ugyanazok a potentátok voltak jelen mind a két eseményen, és ez látható a jelenetekből” – jegyezte meg. A tárlaton több olyan könyvet is bemutatnak, amelyeket az Országos Rabbiképző könyvtárából szállítottak el német egységek. Mint Sándor Tibor felidézte, a rabbiképző könyvtárát eredetileg Németországba akarták elvinni, de a háborús nehézségek miatt elakadtak, így Prágában maradt a gyűjtemény, amelyet a háború után az ottani zsidó múzeumban őriztek meg. A Soros Alapítvány és az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével 1991-ben sikerült hazaszállítani. Elmondta, hogy a könyvtár anyagából 18. századi német és francia nyelvű történeti munkákat mutatnak be, de látható lesz egy megégett ünnepi imakönyv is, melyet a rabbiképző épületét ért támadás után ástak ki a romok alól. A képeken pedig sérült, szilánkos könyvek jelennek meg − tette hozzá a gyűjtemény vezetője.
Hollán Lajos felvétele, 1940 körül. Forrás: fszek.hu
A kiállításon egy összeállítás is látható Hollán Lajos amatőr fotós korabeli, eddig ismeretlen színes felvételeiből. A tehetséges fotográfus a zsidóüldözés áldozata lett. Képei a negyvenes évek Budapestjének polgári derűt, békét és szépséget mutató arcát szembesítik a komor végkifejlettel – olvasható a könyvtár MTI-hez elküldött tájékoztatójában.
MTI