a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Aki meghatározta Pest arculatát
Valahogy így képzelem a régi katedrálisokat építő mesterek
titkos tudást továbbvivő utódait. Pollack Mihály a klasszicizmus
legkitűnőbb magyarországi építésze volt, és ezt már a megrendelői is tudták. A 160 éve halott mester jórészt meghatározta Pest
arculatát és talán még a milánói dóm gótikus főhomlokzatán is
dolgozott.A bécsi születésű (1773), építőmester és kőműves felmenőkkel rendelkező Pollack a bécsi képzőművészeti akadémia elvégzése után, 1794-ben indult Milánóba, ahol féltestvére már az évszázadok óta készülő dómon, valószínűleg annak leglátványosabb frontján dolgozott. Az épülethez illeszkedő gótikus főhomlokzat már a Napóleon által 1796-ban meghódított város fényét emeli, Pollack pedig 1798-ban telepedik meg Pesten, és éli le életét itt választott feleségével, Eger Magdolnával, a mostani Deák Ferenc utca 13. szám alatt. Ez az ötven év a hazai klasszicista építészet aranykora, Pollack pedig Hild József mellett e kor legelső építésze.
1809-ben már város fejlesztésével foglalkozó Szépészeti Bizottmány tagja, majd később elnökeként a Városliget megálmodója. Hilddel együtt megrajzolják a Deák téri evangélikus templom (1799, 1811, 1859) mellett a régi Roosevelt tér (ma Széchenyi István tér) lerombolt és ma is látható épületeit. Templomainak, középületeinek, kastélyainak, palotáinak és különösen magánházainak pontos számát talán igazán senki sem tudja.
A régi pesti vigadó
Az első nagyobb munkája, a pesti Német Színház módosított terveinek elkészítése és felépítése volt, amit tényleg számolhatatlanul követnek egészen utolsó éveiig a megrendelések, megbízások. Az ország nádora, József főherceg is vele építteti fel 1820 és 1827 között alcsúti, azóta a portikusz kivételével széthordott kastélyát, no és a szintén az enyészeté lett budai palotáját. A nádori pártfogás pedig újabb és újabb megrendeléseket hoz maga után. Így jutunk el az 1826 és 1832 között épülő, és Hentzi által 1949 májusában szétlövetett régi pesti vigadóig, vagy az 1829 és 1830 között rajzolt Ludovika Akadémiáig. Még 1827-ben elkészült a leégett helyébe szánt szekszárdi megyeháza terveivel, 1840-ban pedig József nádor felkérése után végzett az Országháza rajzaival is. A magánmegrendelések között ott van a jelenlegi köztársasági elnöki rezidencia, a Sándor-palota (1806), vagy a Festeticsek a Nádor és a Zrínyi utcákra néző palotája. Pollack a Festeticseknek Dégen is impozáns kastélyt épített, ami a világháború után nevelőotthonként funkcionált, most pedig pénzes vevőjére várva emlékezik a fényes múltra.
A Nemzeti Múzeum
Fő műve az 1837-ben elkezdett és tíz éven át épített Magyar Nemzeti Múzeum, aminek terveit előtte egy évig rajzolta. A klasszicizmus esszenciáját megtestesítő épület költségeit az 1832-36-os reformországgyűlés szavazta meg, vita nélkül. Dísztermének lakója volt a Parlament elkészültéig a főrendi ház is, timpanonjában az allegorikus, két kezében babérkoszorúkat tartó Pannóniát jobbról a tudományt és a művészetet, balról pedig a történelmet és hírnevet megtestesítő szoboralakok veszik körül. A jobb sarokban a Dunát, a balban pedig ki tudja miért, a Drávát megtestesítő alakok hevernek. Az épület gyönyörű freskói Lotz Károly és Than Mór keze nyomán csak 1874-re készülnek el, így ezeknek Pollack már csak odafentről örülhetett. 1855. január 3-án halt meg, köztiszteletnek örvendve.
Pálffy Lajos