a rovat írásai

„A művészet nem másolja a láthatót, hanem láthatóvá tesz”

Hetvenöt éve, 1940. június 29-én halt meg Paul Klee svájci festő és grafikus, a modern képzőművészet egyik meghatározó alakja. Kis híján zenész lett, egész életében hegedült, de a festményeiben is zene van elrejtve.

Kultuszírógép és élménykórház

Design nélkül nem lehet megérteni a mai világot, mert a fejlett társadalmakban a világ tervezett környezetben valósul meg. Még azt is designerek találják ki, hogy milyen szórócukor kerüljön a fagyinkra. A designer olyan szerepet tölt be, mint korábban a költők vagy a tudósok. Beszélgetés Szentpéteri Mártonnal az ipari formatervezés világnapja alkalmából.

​Borúra derűs irodalom – Sajdik Ferenc kiállítása

Borúra derűs irodalom címmel nyílik meg csütörtökön Sajdik Ferenc grafikus, karikaturista tárlata a budapesti Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában.

​Ophélie utolsó éjszakája nyolc fejezetben

Lajta Gábor friss sorozatát nézegetve ​arra gondoltam, hogy csak kibújt az újságíró a festőből, de hát Lajta, mint tudjuk, nem írta, hanem összerakta, tervezte, tördelte a Filmvilágot 1984-től 90-ig. Csak azért jött elő ez az újságírós dolog, mert a festő most a 2008-ban eltűnt francia diáklány utolsó estéjét dolgozta fel. A nagyméretű olajképeket és a hozzájuk készült vázlatokat a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóhelyén lehet megnézni.

Horti Pál, a magyar szecesszió mestere

150 éve, 1865. június 18-án született Horti Pál, a 19-20. század fordulójának kiemelkedő tehetségű iparművésze, a népies szecesszió jellegzetes képviselője. Megpróbálta a nemzeti formakincset és a modern stílust összekapcsolni, munkáival Amerikában is nagy sikert aratott.

A magyar művészet legtehetségesebb ikerpárja

125 éve Szentendrén, művészcsaládban látta meg a napvilágot az ikerpár, amelynek ritka módon mindkét tagja azonos művészeti ágban alkotott kiemelkedőt: Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi. Apjuk Ferenczy Károly, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége volt, anyjuk, Fialka Olga is festőművészként volt ismert, s festő lett Valér testvérük is.

​Perlrott-nyár Szentendrén

Ama tekintélyes méretű adóssághalmazból, amivel a szakma tartozik még a magyar képzőművészet jeleseinek bemutatása kapcsán, most Perlrott Csaba Vilmos átkerülni látszik a „teljesített” oldalra. A szentendrei Művészet Malom kiállítása a paraméterei alapján legalábbis erre enged következtetni: 180 műtárgy került ki a falakra, amelyek 14 országos és vidéki múzeumtól, 14 magángyűjtőtől és galériától érkeztek.

Az extravagáns csomagolóművész

Christo, a bolgár származású amerikai tájművész alkotásainak gyökerei állítólag onnan erednek, hogy még Bulgáriában azt a feladatot kapta, hogy az utak mentén tüntessen el mindent, ami rossz fényt vethet a szocialista országra a külföldi turisták előtt. Mások szerint művei a nyugati fogyasztói társadalom csomagolásmániájának kritikái. Az biztos, hogy meghökkentő és szemet gyönyörködtető alkotásai turisták millióit vonzzák szerte a világon.

A nyomasztó meztelenség virtuóza

125 éve, 1890. június 12-én született Egon Schiele. Rövid élet, nem egész három évtized adatott neki, műveinek utóélete pedig igen hányatott: erotikus témái miatt a maga korában pornográfnak bélyegezték, a nácik degeneráltnak minősítették, a háború utáni Ausztriában jelentéktelennek tartották. Művészetét csak néhány évtizede fedezték fel, s ma már csillagászati összegekért kelnek el alkotásai.

Amikor Nyergesújfalu volt a világ közepe

75 éve halt meg Kernstok Károly festőművész, az első magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak vezéralakja. Párizsban tanult, bejáratos volt a legjobb galériákba és kiállítótermekbe, ő mégis Nyergesújfalura hozta el Párizst és az ottani vad stílust. Birtoka a radikális szellemű magyar értelmiség központja lett.

Háború és high life: Capa in Color

Ugyan a színeket valósághűen visszaadó filmet már 1935-ben forgalomba hozták, de kezdetben ódzkodtak tőle a magazinok. Igaz, nem lehetett olyan minőségben kinyomtatni, mint a fekete fehér képeket, és az előhívás is bonyolult volt. Robert Capa 1938-tól mégis vitt színes filmeket magával kalandos útjaira. A felvételeket Európában először most a Capa Központban láthatjuk, Capa szerkesztőjének, John G. Morrisnak 1944 nyarán Normandiában készült fekete-fehér fotográfiáival együtt.

Művészet összes cikke »

Abramović családja

Marina Abramović videoinstallációjáról

abramovicleadMarina Abramović a performanszművészet szupersztárja. Már ha ilyen címkéket használhatunk az élő művészet nagyjaira.

A szerb származású Abramović performanszaival az erőszakra, a történelem és a politika kegyetlenségeire hívta fel a figyelmet úgy, hogy közben nézőinek – a performanszok résztvevőinek – komfortzónáját feszegette, és több akciójában saját testi épségét is kockáztatta.

Az április 22-ig a Műcsarnokban látható videóinstalláció laoszi tartozkodása idején készült. Az üresség nyolc leckéje happy enddel című ötcsatornás videóinstalláció a laoszi kisgyermekek katonásdi játékát mutatja be. Az ismertető szerint a performanszművész azt vette észre a környezetében játszó gyermekeken, hogy mennyire élethűen játsszák el a harci helyzeteket, mennyire betartják azok játékszabályait és dramaturgiáját. Van tárgyalási rész, kivégzés, harc, túszul ejtés. Az első részben az öt képernyő békés vízesést, fát és egy csendes faházat mutat. Majd a második részen már feltűnnek a katonának öltözött gyerekek. Később, a kvázi-kegyetlensége miatt szinte nézhetetlen részben, egymást végzik ki. Itt a kegyetlenség érzetét nem a kivégzés utánzása, hanem a gyermekek játékának komolysága kelti. Hasonlóan megrázó rész, amelyben egy kislány székre állva egy népdalt énekel, miközben a többi képernyőn szimultán látható, amint alvó gyermekfejeket piros fény pásztáz.

Abramovic
Marina Abramović Az üresség nyolc leckéje happy enddel (Forrás: mucsarnok.hu)

Abramović alkotása a kontraszton alapul. Ez a kontraszt a megrázó kegyetlenség érzetével játszik. A végén a happy endet a gyermekek fegyverégetési rítusa jelenti, amelyet a vízesés békés képe kísér a szimultán képernyőkön. A nyolc kép sajátos dramaturgiát követ: a legmegrázóbb képek a cselekmény felénél láthatóak, viszont az izgalmas és feszültségnövelő pillanatok a második felében. A kiállítás különlegessége, hogy rajzokat, a háborús helyszín makettjét, valamint nagyméretű fotókat is lehet látni. Utóbbiak sorozatcíme a Család, amelyet a gyerekek Abramović-csal együtt alkotnak. Mindnyájan egyenruhában, vidám arccal néznek a kamerába. Nem lehet eldönteni, hogy játékos harcuk vidámsága csak a játék öröme, vagy a kegyetlenség lehetőségéből származó adrenalin hatása.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.04.16. 13:55 • Címke: kiállítás, ajánló