a rovat írásai

Titokzatos gyűjtő páratlan kollekciója

Kánikulai meglepetést kaptunk a Kieselbach Galériától, olyan időben, amikor elülnek a babérjaikon a múzeumok, a galériások pedig nyaralnak. Egy magángyűjtő ízlését láthatjuk a falakon, rengeteg jó képet és azt is megtudhatjuk, hogy ez az egyelőre még nem nevesített ember a 2008-ban induló válság idején jelent meg vásárlóként a műtárgypiacon. Hogy 5-6 év alatt meddig jutott, az döbbenetes.

Tizenhét éves a Zsidó Kulturális Fesztivál

Változatos zenei és színházi programokkal várja a közönséget augusztus 30. és szeptember 6. között a Zsidó Kulturális Fesztivál Budapesten.

A magyar festészet fenegyereke

Gyémánt László Kossuth-díjas festő, érdemes művész július 26-án tölti be nyolcvanadik életévét.

Betekintés egy indiai festőnő életművébe

A 20. század egyik legnagyobb modern indiai festőjéről, Amrita Sher-Gilről (1913-1941) és Zebegényben született alkotásairól nyílik tablókiállítás a településen csütörtökön.

Titkos gyűjtő kiállítása a Kieselbach Galériában

Egy ma még kilétét felfedni nem kívánó család műgyűjteményéből több mint 200 festményt, köztük Aba-Novák Vilmos, Csernus Tibor, Kondor Béla, Márffy Ödön és Barcsay Jenő műveit mutatja be az a kiállítás, amely Őszintén szólva – egy válságban született gyűjtemény címmel kedd este nyílt meg Budapesten a Kieselbach Galériában.

A falu végéről a saját főiskoláig és a világhírig

Vannak elképesztő történetek, például Moholy-Nagy Lászlóé, aki a bácsborsodi falu széléről eljutott Pesten és Bécsen keresztül a berlini avatgarde művészvilág krémjébe, a Bauhaus vezetésébe, vagy éppen Chicagóba, ahol már saját főiskoláján tanította azt, amit ő maga nem tanult sehol. Mert azt inkább kitalálta vagy éppen gyakorlat közben elsajátította.

Nemzeti Szalon: a negyedszázad legnagyobb vállalkozása

Most, hogy a Nemzeti Szalon 2015 az utolsó hetét kezdte a Műcsarnokban, talán megpróbálhatunk egy objektív képet adni a mögöttünk hagyott évtized, vagy talán negyedszázad legnagyobb kortárs művészeti vállalkozásáról.

Szentpéterváriak a LUMU-ban

A szentpétervári új akadémista mozgalom 32 művészének ironikus alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely Az abszolút szépség címmel csütörtök este nyílt meg Budapesten a Ludwig Múzeumban.

Finom humor mindhalálig

Az egyik legszűkebb elitklub a jó karikaturisták társasága: két kezünkön meg lehet számolni itthon őket. Politikától függetlenül, konszenzusosan közéjük tartozik az 1952-es születésű Léphaft Pál is. Most a Forrás Galériában láthatunk egy összeállítást jobbára a 2010-es években készült remekműveiből.

Szoborszabadítás gyalogszerrel

Gyalog indul Erdélyből Londonba Bartha Ernő szobrászművész, hogy rendezze azoknak a nagy méretű szénaszobrainak a sorsát, amelyek a londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott Kulturális olimpiára kerültek a brit fővárosba.

​Aki már életében feljutott a Parnasszusra

Már alapfokú művészettörténet oktatásunk is kitér arra a kétségtelen tényre, hogy egy magyar festő bizonyos szempontból még meg is előzte az impresszionistákat: olyan szabadban játszódó jeleneteket festett, ahol a figurák mellett fontos szerepet kapott a környezet, és annak pontos, fényekkel és színekkel való visszaadása. Szinyei Merse Pál makacs ember volt, meg kellett küzdenie az elismerésekért, küzdött hát, és végül még életében a Parnasszusra jutott.

Művészet összes cikke »

Abramović családja

Marina Abramović videoinstallációjáról

abramovicleadMarina Abramović a performanszművészet szupersztárja. Már ha ilyen címkéket használhatunk az élő művészet nagyjaira.

A szerb származású Abramović performanszaival az erőszakra, a történelem és a politika kegyetlenségeire hívta fel a figyelmet úgy, hogy közben nézőinek – a performanszok résztvevőinek – komfortzónáját feszegette, és több akciójában saját testi épségét is kockáztatta.

Az április 22-ig a Műcsarnokban látható videóinstalláció laoszi tartozkodása idején készült. Az üresség nyolc leckéje happy enddel című ötcsatornás videóinstalláció a laoszi kisgyermekek katonásdi játékát mutatja be. Az ismertető szerint a performanszművész azt vette észre a környezetében játszó gyermekeken, hogy mennyire élethűen játsszák el a harci helyzeteket, mennyire betartják azok játékszabályait és dramaturgiáját. Van tárgyalási rész, kivégzés, harc, túszul ejtés. Az első részben az öt képernyő békés vízesést, fát és egy csendes faházat mutat. Majd a második részen már feltűnnek a katonának öltözött gyerekek. Később, a kvázi-kegyetlensége miatt szinte nézhetetlen részben, egymást végzik ki. Itt a kegyetlenség érzetét nem a kivégzés utánzása, hanem a gyermekek játékának komolysága kelti. Hasonlóan megrázó rész, amelyben egy kislány székre állva egy népdalt énekel, miközben a többi képernyőn szimultán látható, amint alvó gyermekfejeket piros fény pásztáz.

Abramovic
Marina Abramović Az üresség nyolc leckéje happy enddel (Forrás: mucsarnok.hu)

Abramović alkotása a kontraszton alapul. Ez a kontraszt a megrázó kegyetlenség érzetével játszik. A végén a happy endet a gyermekek fegyverégetési rítusa jelenti, amelyet a vízesés békés képe kísér a szimultán képernyőkön. A nyolc kép sajátos dramaturgiát követ: a legmegrázóbb képek a cselekmény felénél láthatóak, viszont az izgalmas és feszültségnövelő pillanatok a második felében. A kiállítás különlegessége, hogy rajzokat, a háborús helyszín makettjét, valamint nagyméretű fotókat is lehet látni. Utóbbiak sorozatcíme a Család, amelyet a gyerekek Abramović-csal együtt alkotnak. Mindnyájan egyenruhában, vidám arccal néznek a kamerába. Nem lehet eldönteni, hogy játékos harcuk vidámsága csak a játék öröme, vagy a kegyetlenség lehetőségéből származó adrenalin hatása.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.04.16. 13:55 • Címke: kiállítás, ajánló