a rovat írásai

A tehetséges Vészi Margit

130 éve született Vészi Margit, Molnár Ferenc első felesége, a festő és haditudósító, akinek Puccini is udvarolt. Nemhiába tartják a magyar Lou-Andreas Saloménak.

​Főszereplők és statiszták Sylvia Plachy fotóin

Sylvia Plachy fotóit nézegetem a Mai Manó Házban és mindjárt be is utazom vele a fél, vagy inkább a kétharmad világot. Valahogy úgy képzelem, hogy az ő élete (is) egy nagy utazás, ami valamikor a kamaszlány kíváncsiságával indult, és ez a kíváncsiság, párosulva az erkölcsi érzékenységgel, megmaradt a mai napig.

​Képzőművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban

A Műcsarnok a 2014-ben megrendezett, több mint húszezer nézőt számláló építészeti szalonja után az idei Itt és most című kiállításával kétszázhét művész festményeiből, szobraiból, grafikáiból, installációiból rendez tárlatot. A kiállítás április 25-én, szombaton nyitja meg kapuit.

Good day, Marilyn

Milton H. Greene divatfotós Marilyn Monroe hollywoodi legendáról készített ritka fotóiból összeállított kiállítást mutatnak be júliustól a lengyelországi Wroclawban.

Nemes vetélkedés a Falk Miksa utcában

Vetélkednek a szomszédvárak: a Kieselbach Galéria Batthyány-kiállítására mintegy válaszul Virág Judit összegyűjtött vagy 140 Vaszary-alkotást, és tíz évvel a nemzeti galériás nagy kiállítás után elegáns pályaképet állított ki az egyik legvirtuózabb magyar festő alkotásaiból. Úgy, hogy csak magángyűjteményekben található képeket rakott ki falaira.

Szexuális neuraszténia és hétköznapkerülés a Kieselbach Galériában

1953. március 19-én verték meg először az ávósok gróf Batthyány Gyulát, az első felelős magyar miniszterelnök dédunokáját az Andrássy út 60-ban. Hibája az volt, hogy arisztokrata, és valaki, aki ismerte, és akitől ugyanott neveket akartak, kibökte az övét is. Batthyány Gyula jeles festő volt, műveit most a Kieselbach Galériában láthatjuk.

Szobrászat szenvedéllyel

Április 3-án lesz nyolcvanéves Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, aki jellemzően a hagyományra épít, de el is rugaszkodik attól, meglepő újításai miatt nemegyszer került a kritika kereszttüzébe.

Lombképek, ügyiratgrafikák, monumentális agyagemberek

Van úgy, hogy az ember egy helyen, mondjuk egy városban éli le az életét. Ezek olyan helyek, ahol egy ízig-vérig képzőművész is otthon érezheti magát. Épp úgy, mint Ujházi Péter Székesfehérváron. A 75 éves művésznek a Várfok Galéria szervezett Budapesten születésnapi tárlatot.

Kurzusok a betonról és a megosztásról

A megosztás a témája az idei, már az ötödik Beton kurzusnak, amelyen hat felsőoktatási intézmény mintegy 60 diákja vesz részt és készít köztéri betonalkotásokat.

A játékösztön nyomában a Lumú új kiállítása

Fájdalmas videojátékon, énekre mozgó golyóroboton és egyéb, játékként kipróbálható installációkon keresztül kutatja a játékösztön mibenlétét a /////////fur//// néven alkotó német médiaművész-páros, Volker Morawe és Tilman Reiff no pain no game című kiállítása, amely péntektől látható a Ludwig Múzeumban.

​33. Sajtófotó – Vissza a képet saját közegébe!

Jelentős és frappáns formai újítással találkozhat az érdeklődő az idei, 33. sajtófotó kiállításon a Capa Centerben. A rendező, Szigeti Tamás éltető közegükbe, kvázi újságok lapjaira helyezte el a képeket.

Művészet összes cikke »

Abramović családja

Marina Abramović videoinstallációjáról

abramovicleadMarina Abramović a performanszművészet szupersztárja. Már ha ilyen címkéket használhatunk az élő művészet nagyjaira.

A szerb származású Abramović performanszaival az erőszakra, a történelem és a politika kegyetlenségeire hívta fel a figyelmet úgy, hogy közben nézőinek – a performanszok résztvevőinek – komfortzónáját feszegette, és több akciójában saját testi épségét is kockáztatta.

Az április 22-ig a Műcsarnokban látható videóinstalláció laoszi tartozkodása idején készült. Az üresség nyolc leckéje happy enddel című ötcsatornás videóinstalláció a laoszi kisgyermekek katonásdi játékát mutatja be. Az ismertető szerint a performanszművész azt vette észre a környezetében játszó gyermekeken, hogy mennyire élethűen játsszák el a harci helyzeteket, mennyire betartják azok játékszabályait és dramaturgiáját. Van tárgyalási rész, kivégzés, harc, túszul ejtés. Az első részben az öt képernyő békés vízesést, fát és egy csendes faházat mutat. Majd a második részen már feltűnnek a katonának öltözött gyerekek. Később, a kvázi-kegyetlensége miatt szinte nézhetetlen részben, egymást végzik ki. Itt a kegyetlenség érzetét nem a kivégzés utánzása, hanem a gyermekek játékának komolysága kelti. Hasonlóan megrázó rész, amelyben egy kislány székre állva egy népdalt énekel, miközben a többi képernyőn szimultán látható, amint alvó gyermekfejeket piros fény pásztáz.

Abramovic
Marina Abramović Az üresség nyolc leckéje happy enddel (Forrás: mucsarnok.hu)

Abramović alkotása a kontraszton alapul. Ez a kontraszt a megrázó kegyetlenség érzetével játszik. A végén a happy endet a gyermekek fegyverégetési rítusa jelenti, amelyet a vízesés békés képe kísér a szimultán képernyőkön. A nyolc kép sajátos dramaturgiát követ: a legmegrázóbb képek a cselekmény felénél láthatóak, viszont az izgalmas és feszültségnövelő pillanatok a második felében. A kiállítás különlegessége, hogy rajzokat, a háborús helyszín makettjét, valamint nagyméretű fotókat is lehet látni. Utóbbiak sorozatcíme a Család, amelyet a gyerekek Abramović-csal együtt alkotnak. Mindnyájan egyenruhában, vidám arccal néznek a kamerába. Nem lehet eldönteni, hogy játékos harcuk vidámsága csak a játék öröme, vagy a kegyetlenség lehetőségéből származó adrenalin hatása.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.04.16. 13:55 • Címke: kiállítás, ajánló