Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Vélhetően ez lehetett az első olyan színes reklámfilm Magyarországon, amely átütő sikert aratott. A Boldog király kincse a Macskássy–Kassowitz–Halász-féle Coloriton műterem első fennmaradt reklámfilmje, amelynek eredeti nitrofilm-kópiája ma is hozzáférhető.
A mű 1936-ban, Agfa Bipack színes nyersanyagra készült, zenéjét az a László Sándor szerezte, aki a vizuális zenével folytatott kísérletei közben néhány évet szülőhazájában is dolgozott. Vélhetően ez lehetett az első olyan színes reklámfilm Magyarországon, amely átütő sikert aratott. A film egyik kockája a Reklámélet 1936 szeptemberi számának címlapjára is felkerült. A folyóiratban több utalást is találunk a "virágszínes, rajzos" film "elevenségére" és "szuggesztív plasztikájára". A Nikotex cigarettát reklámozó film érettségét jelzi, hogy benne már gyakorlatilag a műfaj dramaturgiájának teljes kelléktára megtalálható.
A tartalom célratörő és világos, az előadás tömör, szellemes, ötletes. A narratív szerkezetre jellemző egyenes vonalú történetvezetés is megfeleltethető a későbbi Macskássy-filmek gerincét alkotó, a művész által "vörös fonal"-ként jellemzett alapsémának. A film rajzi környezetének stiláris jegyei ugyanakkor előrevetítik az 1950-es években készült rajzjátékfilmekre, a Kiskakas gyémántfélkrajcárjára, vagy a Két bors ökröcskére jellemző népmesei ihletettséget is, noha még minden moralizáló gesztustól mentesen. A népművészeti vonatkozás elsősorban a film grafikai világában érhető tetten, abban az atmoszférában, amelynek naiv bájú figurái és dekoratív kellékei egy jellegzetes, magyaros ízű, folklorisztikus világról adnak hírt. A festői és hangulati hatások leginkább a korszak mesekönyv-illusztrációival hozhatók összefüggésbe, a Lesznai Anna és Kozma Lajos munkáit jellemző egyéni, olykor art deco-hatásokkal kiegészülő formanyelvvel. A Disney-esztétika hatása sem a dramaturgiai fordulatokban, sem pedig a film ritmikai világában nem számottevő, bár előfordul. Egy vele készített interjúban Halász János egy húsipari terméket reklámozó animációs filmjük népszerűségéről beszélt, amelyet állítása szerint Walt Disney Három kismalac című filmje ihletett. Elmondása alapján a jóllakott és a malacokkal együtt táncoló farkas témáját feldolgozó filmben a Disney-től kölcsönzött mozgó betűk tipográfiai megoldása volt a legemlékezetesebb. A Boldog király kincsében megjelenő szentimentalizmus azonban, amelyet a filmkockákon a dekoratív mívességgel megrajzolt, derűs és festői környezet közvetített, inkább az art deco egyik sajátos, a mozgóképre adaptált változatának tekinthető, mint az elcsépelt és negédes Disney-hatás recepciójának. Mindezeken túl Macskássyék ügyesen építették bele a rejtett képzőművészeti utalásokat a reklámfilmek egyes formai megoldásaiba. A Boldog király kincsére például egy fantáziavilágot életre hívó, de a tiszta rajzi racionalizmus határain belül maradó hátterek használata volt a jellemző. A szántóföldet átszelő gyerekpár mögött feltűnő utópisztikus építmény ugyanakkor a francia forradalmi építészet egyik geometriai alapformákból építkező ideáltervére, a Claude Nicolas Ledoux által tervezett Mezőőr házára emlékeztetett. (Részlet a szerző publikálatlan tanulmányából.)
Orosz Márton