a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A breton, akire féltékeny volt Breton
Volt valami abban a fiatalemberben, aki 1922-ben, leszerelve a
katonaságtól meglátott egy Giorgio de Chirico képet, és festő lett.
Mégpedig jól jegyzett művész, a szürrealisták egyik ikonja. Pedig Dalí
és Max Ernst mellett nem volt egyszerű levegőhöz jutni egy breton
hajóskapitány fiának.Yves Raymond Georges Tanguy-nak mégis sikerült. Pedig még az irányzat „pápájával”, André Bretonnal is összeveszett. 60 éve halt meg szívrohamban a külsejében is szürreális férfiú.
Yves Tanguy (1900-1955)
Még az elején úgy volt, hogy Yves az apja nyomdokaiba lép, akit nyolc évesen veszített el. Az iskolák után, 18 évesen egy kereskedelmi hajón szolgált, mikor behívták katonának. A seregben barátkozott össze a kizsákmányolás-ellenes költővel, Jacques Prévert-rel, aki a húszas években rövid ideig a szürrealistákhoz csapódott. Tanguy 1922-ben, leszerelés után Párizsban lógott, mikor a legendák/önéletírások szerint egy galériában meglátta a görög/olasz Giorgio de Chirico egyik, valószínűleg az Olasz terek sorozatból származó festményét. E kép hatására kezdett el festeni, kis műtermet bérelt és addig pingálgatott, míg ő nem lett a neves szürrealista Yves Tanguy.
A tenger alatt, vagy a világűrben?
No persze ehhez azért kellett többek között a csillagok szerencsés együttállása is, pontosabban az, hogy a kezdő festőt Prévert bevezesse a szürrealista társaságba, ahol az amúgy igen csak szeszélyes és minden nálánál nagyobb formátumot kiutáló André Breton valami miatt a szárnyai alá vette. A „szürrealizmus pápája” a reklám mellett jövedelmet is biztosított számára, mikor éves szinten 12 képre szerződött vele. És Tanguy megkezdte a termelést, Breton megfogalmazásában „távoli expedíciókat” indított nem létező világokba, amik ekkoriban leginkább tenger alatti tájakra, vagy a világűr csodáira emlékeztettek.
Az amerikai szárazföldön
És persze ott van a szürrealisták minden nagyobb csoportos kiállításán, pedig ezekből sok volt Európa-szerte. És 1927-ben összejön az egyéni tárlat is, csillaga egyre magasabban ragyog, bár anyagiakban azért nem dúskál, ami a mozgalomra is elmondható. Ezért is jött jól a gazdag amerikai szenátorlány, Katherine Linn Sage pénze, aki a harmincas években érkezett meg Párizs fényében fürdeni. Sage festő volt, szintén egy de Chirico festmény hatására lett szürrealista. (Az 1938-as nemzetközi szürrealista kiállításon 14 ország 60 alkotójának 299 munkája között találta meg az akkorra már Breton kegyeiből kipottyant olasz festményét.)
Távoli expedíciók nem létező világokba
Sage metafizikus tájai ugyan inkább sci-fi illusztrációkra hasonlítanak, de Tanguy beleszeretett és válása után feleségül is veszi. Breton pedig, talán a pénzforrások elvesztése feletti aggodalmában, megharagszik a festőre, de éppen jókor kitör a második világháború, és Tanguy 1939 novemberében követi nejét New Yorkba. Az Államokban mindketten jól megtalálják számításukat, végül egy Woodbury nevű farmot vásárolnak meg Connecticut államban. Tanguy „kilép a szárazföldre”, bonyolultabb, precízebben kialakított képeket készít. A festés mellett művészbarátaikkal nagy bulikat, ivászatokat csapnak, melyek nyomai ott vannak a művészházaspár arcán is. Talán ezért is kap Tanguy agyvérzést, ami korai halálát okozza. Felesége 1963 januárjában követi, golyót repít a szívébe.
Kay és Yves
Pálffy Lajos