Animált népművelés és metafizika – John Halas 100

A ma száz éve Budapesten született Halász Jánost, az Állatfarm rendezőjét a brit animáció atyjaként tartja számon a filmtörténet.

A mozi több mint száz éves története során a világ számos országban magyar származású szakembereknek köszönhető, hogy az animációs filmgyártás művészi rangra emelkedett. Hajdú Imrét a francia Walt Disneyként tartják számon, Pál György a Philips számára készített bábreklámfilmjeivel vált a háború előtti holland animációs film egyik legismertebb alakjává. Halász Jánost, azaz John Halast a brit animáció atyjaként tartják számon.

1912-ben született Budapesten. George Pál (született nevén Marczincsák György) mellett tanulta meg a rajzfilmezés alapjait az akkori Hunniában, de tanult a tűanimáció mesterénél, Alekszander Alekszejevnél is Párizsban. A Bauhaus magyar művelője, Bortnyik Sándor által vezetett művészeti magántanodában, a Műhelyben ismerkedett meg Macskássy Gyulával és Kassowitz Félixszel, akikkel alig 20 évesen már rajzfilmstúdiót alapítottak. A harmincas évek második felében már Londonban dolgozott. Egyik animációs munkája kapcsán itt ismerkedett meg a fiatal animátorral, Joy Batchelorral, későbbi feleségével.

Halas & Batchelor

John Halas és Joy Batchelor 1940-ben alapítottak közös stúdiót Londonban Halas&Batchelor néven, hogy megrendelésre készülő rajzfilmjeiket ott készíthessék el. A cég specialitása a népművelés volt a szó legtágabb értelmében: a második világháború alatt a propaganda, a háború után elsősorban a kormányintézkedések, később pedig az oktatás és az ismeretterjesztés szolgálatába állították az animációt. Készítettek filmet többek között a hulladék háborús felhasználásáról, a szabad áruforgalomról, a számítógép működéséről, vagy épp a mozi történetéről.

A didaktikus szájbarágást vizuális humorral képes oldani

A reklám- és a propagandaüzenetek egyszerűsítenek, tömörítenek és stilizálnak; a rajzfilm formai sajátosságait sorolván voltaképpen ugyanezekkel a tulajdonságokkal kezdődik a lista. John Halas és Joy Batchelor a rajzfilm legfőbb erényét szintén a technika elvonatkoztatásra képes formanyelvében látta: „míg a natúrfilm a fizikai valóságot mutatja meg, az animációs film a metafizikai valósággal foglalkozik”. Mégis, az animáció legfőbb vonzereje az, hogy a didaktikus szájbarágást vizuális humorral képes oldani. A néző, miközben jót hahotázik a viccesebbnél viccesebb képi gegeken, a vizuálisan közvetített tudásanyagot elraktározza az emlékezetében. John Halas pályafutása legfontosabb eredményének könyvelte el, hogy az animációs formanyelvet a köz szolgálatába tudta állítani: „sikerült bebizonyítanunk: az animáció nemcsak a vizuális művészetek formanyelve, hanem egyszersmind a népművelés, az oktatás és a tudományos ismeretátadás egyik legrugalmasabb és leghatékonyabb eszköze is.”

A háború után kormányra kerülő brit Munkáspárttal a szigetországban, az Amerikából érkező Marshall-tervvel pedig egész Nyugat-Európában rengeteg olyan szociális és gazdasági változás történt, amely felkészületlenül érte az embereket. A Halas&Batchelornál akkoriban megrendelt animált ismeretterjesztő kisfilmeknek a politika és a reformfolyamatok előtt értetlenül álló tömegek közti szakadékot kellett áthidalnia. Az első egészestés angol rajzfilm, az Állatfarm is megrendelésre készült 1955-ben. John Halas világhíres rajzjátékfilmjének elkészültét a CIA finanszírozta, és kiemelt szerepe volt a hidegháborús Nyugat népnevelő kampányában. A sztálini önkényuralom allegóriájaként számon tartott Orwell-féle kisregény végét megváltoztatva a rajzfilmes Állatfarmban nem hal meg a remény, hisz a demokrácia nevében összefogó állatok lerombolják a disznók és az emberek elnyomó diktatúráját. John Halas rendezői kiválóságának köszönhető, hogy a kötelező happy end és a rejtett hidegháborús konnotációk ellenére a film több, mint ötven év elteltével is működik. Halas Állatfarmja elsősorban mozi, és csak másodsorban népnevelő eszköz.

Elsősorban mozi, és csak másodsorban népnevelő eszköz

John Halas az új technológiákkal is folyamatosan lépést tartott. Ennek jegyében született meg 1980-ban a Dilemma című filmje, amely úttörőnek bizonyult a számítógépes animáció területén. Halas az animáció egyedülállóságát abban látta, hogy az „képes minden újat befogadni, és hagyományos eszközei mellé tudja sorolni az elektronikus mozgóképalkotás minden vívmányát, a televízió, a videó, a holográfia és a számítógép nyújtotta lehetőségeket.” A huszadik század egyik legnagyobb magyar származású művészének, a bauhausos Moholy-Nagy László fény- és mozgásművészetének szentelt egy rövid, ismeretterjesztő dokumentumfilmet. Mindkét filmben magyar művészekkel dolgozott együtt: előbbinek a látványtervezője Kass János grafikus volt, a Moholy-Nagy-film animációs munkatársai közt Waliczky Tamás médiaművész neve tűnik fel.

Halasra gyakran emlékeznek úgy, mint az animáció utazó nagykövetére, aki kiemelten foglalkozott a magyar animációval, annak népszerűsítésével és utánpótlásával. 1979-ben alapító tagja volt az animációs filmesek máig működő nemzetközi szövetségének, az ASIFÁ-nak, amely hivatalosan is bekapcsolta az animáció nyugati véráramába a vasfüggönyön túli kollégákat. Az Animáció mesterei címmel 1986-ban egy filmsorozat (és az abból készült képeskönyv) keretein belül mutatta be a különféle nemzetek animációs filmművészetét és fontosabb alkotóit (köztük a magyarokat). A rendszerváltozás idején három hónapos londoni ösztöndíjat alapított az Iparművészeti Főiskola animáció szakos hallgatói számára.

Halász János 1912. április 16-án született, idén lenne 100 éves.

Képgalériánk John Halasról készült fotókból és filmjeiből mutat be válogatást.

Orosz Annaida

A Halas & Batchelor Collection által a John Halas-centenárium kapcsán összegyűjtött programok.
Halász János születésének 90. évfordulója alkalmából született írás a Filmkultúrán.
Képtár John Halas munkásságáról a Filmkultúrán.
A korai animációs film történetének világhíres magyar származású művészeiről Orosz Márton írt áttekintést.

• Publikálva: 2012.04.16. 12:34 • Címke: animáció, évforduló, technika, filmtörténet

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{A boldog király kincse főcímkockája. Coloriton-filmkocka. Újévi üdvözlőlap a Coloritontól. John Halas (középen, háttal), Macskássy Gyula (szemből). Felvétel a Coloriton stúdióban. John Halas és Joy Batchelor Budapesten, 1938-ban. Képkockák az Állatfarmból. John Halas előadást tart a KAFF-on (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál), 1988-ban. © Haris László John Halas a KAFF-on megrendezett Kovásznai-tárlaton, 1988-ban. © Haris László John Halas a KAFF-on, 1988-ban. © Haris László John Halas a KAFF-on, 1988-ban. © Haris László John Halas a KAFF-on Reisenbüchler Sándorral, 1988-ban. © Haris László John Halas a KAFF-on Jankovics Marcell társaságában, 1988-ban. © Haris László John Halas az 1988-as KAFF díjátadóján. A díjat kapja: Békési Sándor. © Haris László John Halas az 1991-es Annecy-i Animációs Filmfesztiválon Patrovits Tamással. John Halas.}  

Ugrás a galéria oldalára