a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Maillol hatása a magyar szobrászatra
A Rippl-Rónai és Maillol című nagykiállításhoz kapcsolódva Aristide Maillol magyar szobrászatra gyakorolt hatását vizsgálja a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) csütörtöktől látogatható kamaratárlata.
Az MNG decemberben nyílt, nagyszabású kiállítása a francia és a magyar mester barátságát idézi meg, az épület Grafikai kabinetjében látható „kísérő és elmélyítő” tárlat pedig Maillol magyarországi recepcióját mutatja be kevésbé ismert momentumokon, kapcsolatokon keresztül – közölte a Maillol hatása a magyar szobrászatra című kamaratárlat szerdai sajtóbemutatóján Szücs György főigazgató-helyettes. Gulyás Dorottya kurátor hozzátette, a banyuls-i mester munkássága korántsem csupán Rippl-Rónai József festészetén keresztül hatott a magyar képzőművészetre. A 20. század első felének egyik legjelentősebb szobrásza a festészeti hagyományra épülő rodini irányzattal szemben az ősi plasztikai tradíciókhoz, egy tisztább szobrászi látásmódhoz kívánt visszatérni – emlékeztetett. Ezek a gondolatok Magyarországra először a müncheni Adolf Hildebrand írásain keresztül jutottak el. Az új törekvéseket a magyar művészeti írók egy szélesebb köre nagy nyitottsággal fogadta, és Maillol hatását elsősorban Vedres Márk ekkori szobraiban vélték felfedezni, noha Vedres később nem vált a francia mester követőjévé.
Medgyesi Ferenc Kövér gondolkodó, 1911
Szorosabb rokonság fedezhető fel Beck Ö. Fülöp szobraiban, amit az is alátámaszt, hogy a kiállítás művészei közül egyedül Beck találkozott személyesen is Maillollal annak dél-franciaországi birtokán – mondta el Gulyás Dorottya, hozzátéve: az anyag gerincét mégis Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni munkái adják. Medgyessy vélhetően Rippl-Rónai kaposvári villájában ismerkedett meg mélyebben Maillol művészetével, majd a francia mester elismerését is kivívta az 1937-es párizsi világkiállítás nagydíját elnyerő szoborcsoportjával. A magyar kritikusok ekkor Maillol másolásával is megvádolták, pedig Medgyessy inkább csak ugyanazokhoz az ősi görög és etruszk forrásokhoz nyúlt vissza, mint idősebb kollégája – idézte fel a kurátor.
Ferenczy Béni alkotásai Fotó: MTI/Soós Lajos
Gulyás Dorottya elmondása szerint Maillol leghűbb követője talán Ferenczy Béni volt, aki kevés művészeti írásában mindig a legnagyobb kortárs szobrászként emlegette példaképét. Ferenczy azonban nem stiláris szempontból követte Maillolt, hanem életművének lényegét igyekezett felfejteni és visszaadni saját munkáin keresztül – hívta fel a figyelmet. Ferenczy Béni 1956-ban agyembólia következtében fél oldalára lebénult, megtanult azonban bal kézzel rajzolni, és kései sorozatában a nagy európai mestereknek állított emléket; ezeknek a grafikáknak Maillol hangsúlyos szereplője. Gulyás Dorottya az MTI-nek elmondta, az április 6-ig látható kiállítás szobrászati anyaga elsősorban a Nemzeti Galéria saját gyűjteményére épül, de több magyarországi intézménytől is kölcsönöztek szobrokat, grafikákat, dokumentumokat.
MTI