a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Lator László költő kapja a Babits Mihály Alkotói Díjat
Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista veheti át a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2014-es Babits Mihály Alkotói Díját péntek este a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az ünnepélyes díjátadón Lator László munkásságát Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító méltatja. A költő műveiből Tasnádi Bence színművész olvas fel. Az MTI-hez eljutatott laudáció kiemeli Lator Lászlónak a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratának, az Irodalomismeretnek 2014-es negyedik számában megjelent, Gyaluforgács – egy régi vers maradéka című költeményét, amely híven képviseli a költő lírafelfogását és költészettechnikáját. Mint Ferencz Győző fogalmaz, „a költő, műfordító nemcsak verseit, hanem egész életművét is szoros egységbe fogja: verseit újra és újra átrendezi, köteteit is folyamatosan bővíti-szűkíti, és visszanyúl korai, korábbi darabjaihoz”.
Lator László (forrás: pim.hu)
A Babits Mihály Alkotói Díjat 2008 óta ítéli oda a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kortárs magyar írók, költők életművének tiszteletére. A díjazás oklevéllel és Babits-kisplasztikával jár. Az első díjat Hubay Miklós vehette át, tavaly Krasznahorkai László részesült az elismerésben. Lator László 1927. november 19-én született Tiszasásváron. A második világháborúban amerikai fogságba esett, és a breszt-litovszki fogolytáborba került. 1946-ban Magyarországra szökött és beiratkozott a makói gimnáziumba. 1947-ben felvették az Eötvös Collégiumba német-magyar szakra. Verseit a Magyarok és a Válasz című folyóiratok közölték először. 1948-ban első, kiszedett kötetét (Őserdő) betiltották, majd kizárták a Collégiumból. 1951-től gimnáziumi tanárként dolgozott Körmenden, 1955-től az Európa Kiadó lektora, majd főszerkesztője volt. Sokáig műfordítóként volt jelen az irodalmi életben. Első, Sárangyal című kötete 1969-ben jelent meg. A hetvenes évektől a kilencvenes évekig műfordítói szemináriumokat vezetett az ELTE bölcsészkarán. Több televízió- és rádióműsor közreműködője, szerkesztője volt. A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia egyik alapítója, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. A Kossuth-díjat 1995-ben kapta, 2007-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta.
MTI