a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Nagy Háború sztereóban és 3D-ben
Egy letűnt korban, amikor tévéhíradó egyáltalán nem létezett, de még
ritkaságszámba ment a mozgókép is, az emberek meglehetősen furcsa
megoldásokat találtak a világ dolgaival való megismerkedésre. Az egyik
ilyen képi információkat hordozó eszköz a sztereófénykép volt, amiből az
első világháború alatt és utána is sorozatokat készítettek és árultak.
Ezekből láthatunk most izgalmas válogatást a Magyar Nemzeti
Múzeumban.A sztereófénykép a kétdimenziós fotográfiáknak adott bizonyos térbeli távlatokat. Tulajdonképpen két, egymástól nem sokban eltérő képet kell egyszerre néznünk, melyeket az emberi szem állásának megfelelően két különböző szögből vettek fel ugyanarról a beállításról, jelenetről. A képek egy „sztereoszkóp” segítségével térhatású képpé olvadnak össze a tudatunkban. (A sztereofényképezésről részletesen itt lehet olvasni.)
Világháborús sztereóképeket az 1894-es alapítású és 1923-ig létező német Neue Photographische Gesellschaft készített először, mégpedig hat százdarabos sorozatot Világháború 1914-16 címmel. Az amerikai Keystone View Company, amely 1892-től egészen 1970 működött, 1923-ban jelentkezett a maga 300 sztereóképből álló háborús sorozatával. Az amerikaiak nemes egyszerűséggel integrálták a német cég anyagának jó részét is, köztük szerencsére olyan felvételeket is, amiken magyar katonákat és helyszíneket is láthatunk. (A tárlat kedvéért most háromdimenzióssá alakították ezeket a képeket, archív pigment tintasugaras nyomatokat készítettek róluk, amiket az ismerős piros-kék szemüveggel nézegethetünk.)
A német cég hozzájutott a szövetséges Monarchia hadi Sajtószállásának a képeihez is. Az itt szolgálatot teljesítő Jelfy Gyula sajtófotóstól, a Vasárnapi újság munkatársától is beválogattak hét fényképet, köztük azt, amin egy vöröskeresztes kórház megérkezését láthatjuk a galíciai Pirlup nyeregben. Jefty egy másik képe Jakobéniban készült, és a hidegben szánokon várakozó sebesülteket ábrázol, a Vasárnapi újságban is megjelent 1915. március 7-én. A Hoehn vezérkari ezredes által irányított Sajtószállás egyik fotósa készítette 1915. június 22-én az oroszoktól visszafoglalt, Ausztriához tartozó Lembergben a „Győzelmes csapataink bevonulása” képaláírással ellátott fotót is. Amiből a Keystone 1923-as albumában Hódító német és osztrák csapatok bevonulása lett.
A háborús propaganda mellett sok olyan igazán kuriózumnak számító felvételt is láthatunk, mint annak a tengerésztisztnek a sorozata, aki a Monarchia egyik páncélos sorhajóján, valószínűleg az Erzherzog Ferdinanad Max-on szolgált, és lefotografálta az ágyúk ellenőrzését, a gépházat és a legénységi konyhát a valószínűtlenül hegyesre pödört bajuszú szakácsokkal és kuktákkal. A hajó kötélzetén ott száradnak a legénység ruhái, és más háborús relikviák mellett az említett hajó 1:100 arányú úszóképes makettjét is tanulmányozhatjuk a kiállítás egyik egy vitrinjében.
Hasonló ritkaság a bukovinai hegyekben működő tábori sütödékről készült kép, ami A világháború képes krónikája című kiadványban is megjelent 1915 októberében. Ugyancsak érdekesek a Limanowánál zsákmányolt orosz felszerelésről, vagy a Franciaországban egy német visszavonulás során hátrahagyott készletekről készített fotográfiák. A szerkesztő urak felületességéről árulkodik, hogy egy koporsóraktárt ért találatról szóló fotó a Das Interessante Blattban 1915 novemberében Belgrádból, az Érdekes Újság decemberi számában pedig már Nisből van adresszálva. Végül különleges jelentőségűek azok a felvételek is, amiken brit és francia kiképzők készítik fel az amerikai katonákat az Európában várható helyzetekre. Le Maitre repülős hadnagy magyarázza a jenkiknek a Nieuport vadászgép működését, egy brit tiszttől pedig a szuronyvívás európai fogásait lehet elsajátítani.
Pálffy Lajos
Nézőpontok – Térhatású képek a Nagy Háborúból
Magyar Nemzeti Múzeum
2014.12.19. – 2015.02.15.