a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Fronttáttörés – irodalmi estek a MÜSZI-ben

fisz lead

Irodalmi beszélgetések február 13-14-én a MÜSZI-ben a kortárs irodalom háború és menedék megjelenéseinek problematikájáról.

A Fiatal Írók Szövetsége nemzetközi találkozósorozatának következő állomásán határon inneni és túli magyar és kelet-európai vendégeivel (többek közt Potozky László, Tompa Andrea, Nemes Z. Márió, Aaron Blumm, Tinkó Máté, Kollár Árpád) a háborús traumák művészeti reprezentációit, feldolgozási lehetőségeit és aktuális megjelenési formáit vitathatjuk meg a Müszi (Művelődési Szint) és a Corvintető köztes tereiben. Az esemény apropóját Budapest második világháborús ostromának zárónapja, 1945. február 13-ának 70. évfordulója, keretét a tágabb értelemben vett régió országainak háborús és háború utáni közegei adják. A kétnapos összművészeti eseménysorozat során a problématerületek felszínre hozásának érdekében a résztvevők az első napon közösen rendezik be a beszélgetések fizikai és audiovizuális terét, egy légoltalmi pince 2015-ös reprezentációját, majd a második napon interaktív beszélgetéspanelekben vitatják meg a téma elméleti és gyakorlati vonatkozásait. Az összegyűjtött tárgyakból létrehozott térinstalláció a Corvintető ART@NIGHT sorozatában február 18-tól 21-ig külön is megtekinthető lesz. A kiállítás ingyenesen látogatható 18-21-én 18.00 – 23.30-ig, illetve az adott nap Corvintetős eseményének a nyitvatartásáig.
A rendezvény ingyenes, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

frontattores

Részletes program:

Február 13., péntek 16.00 – Belső légópincék
A légópincék ideiglenes közössége az ostrom után felbomlik. A mikrotörténeteket, túlélési praktikákat 70 évvel később már csak néhány lecsupaszított tárgy, mondat hordozza magával. Van egy története, mondata, praktikus tanácsa, amit nagymamája osztott meg Önnel? A tárgyak ott porosodnak a padlásokon, pincékben, szekrények tetején? Itt az ideje, hogy kimozdítsuk a szűk családi közegből. A szervezők kérnek minden résztvevőt, vendéget, hogy hozzon el egy tárgyat, rövid történetet, és ossza meg velük, hogy létrehozhassák közös ostromtörténetünket. A tárgy lehet egy gyufa, egy könyv, egy merőkanál vagy egy szakadt hátizsák. Ezekkel a tárgyakkal közösen rendezik be pénteken az esemény helyszínét. A történeteket elküldhetik a frontattores@gmail.com e-mailcímre vagy az event Facebook-oldalára; a tárgyakat február 9. és 13. között a szervezők az esemény helyszínére várják, és február 13-án, pénteken beépítik őket a közös kiállításokba. Az első nap jó alkalom arra, hogy a közönség kevésbé formális keretek között találkozzon és beszélgethessen a meghívott szerzőkkel és egymással a témáról és közös történeteinkről.

17.00 – 20.00 Workshopok: kollázsolás-mondatkirakás, hangfelvételek kihelyezése, vetítés és a térinstalláció közös elkészítése. (hang: Panda, kép: Tóth Balázs)

Február 14., szombat
16.00 – 18.00 Ostromállítás – fórumszínház
A beszélgetések résztvevői és az érdeklődők közös fórumszínházi gyakorlatán a beküldött és a résztvevők által hozott történetek alapján jelenítik meg az ostrom során és a légópincében létrejövő problémacsoportokat. A foglalkozást Kallós Viola és Benedek Gyuri vezeti.

18.00 – Kerekasztalbeszélgetések
18.00 – 19.00 A szimbiózis kényszere: térhasználat a hátországban
Monika Błaszczak (PL), Aaron Blumm, Potozky László, Tompa Andrea
moderál: Csepregi János
Mi történik a háborús háttérországokban? Korábbi közösségek, társadalmi megrögzöttségek alakulnak át, új kényszerközösségek jönnek létre (és rendeződnek vissza). Hogyan strukturálódnak át a birtokláshoz való viszonyok (légópince, udvarok egymásba nyitása, házfosztások és védelmek). Egyszerre férfiesemény (háborús hős- és veszteségtörténetek), és nőtörténetek (túlélési stratégiák, erőszakolás elhallgatások) sorozata. Milyen értékekkel lehet bizniszelni? Tanulható-e, átadható-e egyáltalán az erről szerzett tapasztalat?

19.15-20.15 A vér poétikája
Mészáros Márton, Nemes Z. Márió, Tinkó Máté, Urbán Bálint
moderál: Serestély Zalán
Az utóbbi évtized(ek) költészetében ismét jelentős szerepet kapott a saját és a másik test leírása és viszonyrendszerei: van-e bármilyen lehetőség a saját testtrauma közösségi feldolgozására? Nem hagyhatnánk-e el ezt az egész témát? Tényleg olyan súlya van a továbbélés szempontjából a felidézésnek? Mi marad a háború után? Hogy épülnek bele az erőszakos halálesemények a későbbi továbbélés eseményeibe? Hőstörténetek és roncsolt testek, deviáns testélmények hangsúlyozódnak-e túl az elbeszélés során, vagy van valamilyen általános igazság, amit feltétlenül ki kell nyilvánítani ennek kapcsán?

20.30 – 21.30 A háború szaga
Gökçenur Çelebioğlu (TR), Marko Čudić (SRB), Melike İnci (TR), Aneta Kaminska (PL), Kollár Árpád
moderál: Szőllőssy Balázs
És mindezt hogyan beszéljük el a kortárs háborús és hadi helyzetekben – változott-e valami ebben 70 év alatt? Milyen kommunikációs, narratív trükkök fedik el, vagy éppen fedik fel a háborús traumákat, milyen használati lehetőségei vannak a nyelven keresztül a hatalomnak, illetve a hatalmon keresztül a nyelvnek saját pozícióinak megerősítésére? Milyen hatása van a háborús tér közeliségének és távoliságának az elmondás lehetőségeire?

mandarchiv.hu

• Publikálva: 2015.02.11. 15:21

Digitális Irodalmi Akadémia