a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Ismeretlen Sherlock Holmes-történetre bukkant padlásán egy skót férfi
Arthur Conan Doyle egy Sherlock Holmesról szóló, eddig ismeretlen történetére bukkant padlásán egy skót férfi.
A 80 éves Walter Elliot történész a helyi múzeumnak keresett anyagokat, amikor rátalált padlásán egy gyűjteményes kötetre, benne Doyle rövid történetével, amelyben Sherlock Holmes eltűnik és Watson indul a keresésére. A Sherlock Holmes: Discovering the Border Burgs and, by Deduction, the Brig Bazaar című rövid, 1300 szavas történetet 1904-ben írta Doyle. A 48 oldalnyi gyűjteményes kötet kiadásával a helyiek pénzt akartak gyűjteni a selkirki híd újjáépítésére. A skóciai város fahídját elpusztította az 1902-es árvíz, és a helybéliek háromnapos rendezvénysorozatot szerveztek 1904-ben, hogy adományokat gyűjtsenek az újjáépítésre – olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján. A rendezvény részeként adták el a The Book o' Brig című kötetet, amelynek történeteit maguk írták. Az akkor már híres író, aki szeretett Selkirkben tartózkodni, az utolsó pillanatban járult hozzá a kötethez történetével. A könyvvel 560 fontot gyűjtöttek, ami igen nagy pénz volt akkor.
Walter Elliot több mint 50 éve kapta a kötetet egy barátjától, de teljesen megfeledkezett róla mindaddig, amíg rá nem bukkant padlásán. Először került elő eddig ismeretlen Doyle-történet a közkedvelt detektívről azóta, hogy több mint 80 éve kiadták a Sherlock Holmesról szóló utolsó művet. A kötet a hétvége óta a selkirki múzeumban látható, a történet teljes egészében pedig a brit napilap honlapján olvasható.
MTI